Az épületek a globális szén-dioxid-kibocsátás több mint egyharmadáért felelősek, ezért fontos, hogy mind az építőanyagok, mind a kivitelezés terén történjenek változások.
A globális energiafogyasztás és szén-dioxid-kibocsátás jelentős része az épületekhez kötődik. A World Green Building Council adatai szerint az épületek a globális energiával kapcsolatos szén-dioxid-emisszió 39 százalékáért felelősek, ebből 28 százalék az üzemeltetésükhöz, míg 11 az építésükhöz és az anyagokhoz kapcsolódik. A Világgazdasági Fórum (WEF) becslései szerint az épületek energiafogyasztását akár 38 százalékkal is lehetne csökkenteni, amely 12 százalékkal mérsékelhetné a globális energiaigényt.
Az innovatív építészeti megoldások és építőanyagok kulcsfontosságúak lehetnek a fenntartható fejlődési célok megvalósításában. A WEF három különböző kezdeményezést mutatott be, amely az építészet fenntarthatóságának új korszakát jelentheti.
Fenntartható, mégis dizájnos
Dániában megépült a jövő otthonának prototípusa (VELUX Living Places), amelynek háromszor kevesebb a szén-dioxid-kibocsátása, mint egy hagyományos új építésű háznak. A projekt mögött a Velux ablakgyártó áll, amely minden egyes épületelemet optimalizált a költség, a beltéri klíma és a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából. A cég szerint az épület szén-dioxid-negatív lesz az életciklusának jelentős részében, és a teljes szerkezet könnyen szétszedhető, az építőanyagok pedig teljes mértékben újrahasznosíthatók. (Hazai képviselőjük a VELUX Magyarország Kft.)
Meglévő épületek korszerűsítése
A meglévő épületek modernizálása ugyanolyan fontos, mint a fenntarthatók létrehozása. Mivel az épületek élettartama gyakran meghaladja a száz évet, így a régiek korszerűsítése elengedhetetlen.
A Sydney-i Operaház egy kiváló példa erre: az elmúlt évtizedben teljes mértékben átállt a megújuló energia használatára, 20 százalékkal csökkentette az energia- és vízfogyasztását, valamint az építési hulladékának több mint 90 százalékát újrahasznosította.
A Transforming Energy Demand 2024 jelentés hangsúlyozza, hogy a meglévő épületek nagy volumenű korszerűsítése kulcsfontosságú lépés a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. Ennek finanszírozásához és megvalósításához azonban innovatív megközelítésekre van szükség, mint például kamatmentes energiahatékonysági finanszírozási programok, amelyek visszafizetése az energiaszámlákon keresztül történik vagy a szolgáltatásként nyújtott energiahatékonysági modellek – állítja a WEF.
Innovatív építőanyagok
Számos modern irodaház több mint felét üveg borítja, amely köztudottan rossz szigetelőanyag, és jelentősen hozzájárul az energiaveszteséghez. Azonban ma már erre léteznek hatékony ötletek, megoldások. Az olyan innovatív anyagok, mint az alacsony emissziós képességű üvegek, jelentősen csökkentik az energiaveszteséget, különösen azokban az épületekben, ahol az üvegfelületek dominálnak. Például egy török projektben az új, háromrétegű üveg 81 százalékkal növelte a hőszigetelést és 57 százalékkal hatékonyabban gátolta a napfény beáramlását.
Emellett a New York-i Columbia Egyetem kutatói olyan innovatív falszerkezetet fejlesztettek ki, amely a cikcakkos mintájának köszönhetően visszaveri az infravörös sugárzást, így megakadályozza, hogy az épület elnyelje a hőt. E mintázat a falak felületének növelésével segít szabályozni a hővisszaverődést, valamint javítja az árnyékolást, így kevesebb közvetlen napsugárzás éri az épületet.
(A kép forrása: Washington State University).
Az ilyen passzív hűtési rendszerek nagy előnyt jelentenek, különösen a légkondicionáló rendszerek energiaszükségletének csökkentése szempontjából, amely a Nemzetközi Energiaügynökség szerint az energiafogyasztás egyik leggyorsabban növekvő szegmense. A szervezet jelentéséből kiderül, hogy 2050-ig Kína, Indonézia (ahol a háztartásoknak jelenleg a 9 százaléka használ légkondit) és India (5 százalék) együtt a légkondicionálásból fakadó energiaigény növekedésének a feléért lesz felelős. Emellett az energiahatékonyság növelését célzó intézkedések nélkül a beltéri helyiségek hűtéséből adódó energiaigény 2050-re több mint háromszorosára nő 2018-hoz képest – akkorára, mint Kína és India jelenlegi villamosenergia-igénye együttvéve.
szerző: Fekete Kíra, forrás: Mandiner/Makronom
