A lineáris gazdaság működtetése fenntarthatatlan, ebből kiutat csak az elhasznált nyersanyagokat újrahasznosító körforgásos gazdaság jelenthet – mondta Áder János, a Kék Bolygó Alapítvány elnöke szerdán Budapesten, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) zöld pénzügyi konferenciáján.
A volt államfő az amerikai elnökválasztással kapcsolatban azt mondta: Donald Trump győzelme történelmi pillanat, elnöki tevékenységéhez a republikánusok szenátusi és képviselőházi győzelme jelentős mozgásteret biztosít a következő 2 évre.
Komoly politikai teljesítménynek nevezte, hogy Donald Trump a vele ellenséges médiafölényben aratott egyértelmű győzelmet. Az új elnök úgy nyert, hogy vele szemben “celebek hada” vonult föl, és 8 éven át zajlott ellene lejárató kampány
– fogalmazott.
Áder János a konferencián hangsúlyozta, hogy a környezeti és társadalmi következmények elhanyagolásának hosszú távon komoly ára lehet, ezért rablógazdálkodásból világszerte észszerű gazdálkodásra kell áttérni.
Véleménye szerint fenntarthatatlan, hogy a levegő, a víz és a talaj “szemétlerakóként” működik, a legkevésbé megbecsült környezeti erőforrás, a biológiai sokféleség megőrzése mögött még mindig nincs meg a kellő finanszírozás, a globális pénzügyi rendszerek környezetkárosító hatásait pedig továbbra sem sikerül érdemben csökkenteni.
A természetkárosítás az ember életfeltételeit is roncsolja, hiszen környezeti erőforrások nélkül nincs gazdaság, egyetlen mikrocsip előállítása 14 ezer liter tiszta vizet igényel, egy autóé 140 ezret, a termőföld pusztulásának megfékezése nélkül pedig nem lesz elég élelmiszer.
A helyes gazdaságpolitikai lépéseket az emberiség csak akkor találhatja meg, ha nem az élővilág tetején képzeli el magát, hanem annak részeként gondol a jövőjére – fogalmazott.
Áder János a népességnövekedést, a városiasodást, az infrastruktúra fejlesztéseket, az erdőirtást, a monokultúrás mezőgazdaságot, az invazív fajok terjedését, a környezet elszennyezését, a túlfogyasztást és a klímaváltozást nevezte a legkomolyabb kihívásnak.
Ezek mindegyike emberi tevékenységből ered, és valamennyi képes arra, hogy a természet érzékeny, egymást segítő rendszereit megsértve dominóhatást indítson el a környezet pusztulásában. A jövő sem tűnik kedvezőnek, hiszen 2050-ben már alighanem 10 milliárd ember fog élni a Földön, a háromnegyedük városokban – mondta.
Magyarország ugyan komoly eredményeket ért el a környezetvédelemben, hiszen 100 év alatt a kétszeresére növelte az erdői területét, 2010 óta pedig a négyszeresére nőtt a nemzeti parkok költségvetése, de a kiszáradás megfékezéséhez, a vízvisszatartáshoz térségenként ezermilliárdos nagyságrendű forrásokra lesz szükség – fejtette ki Áder János.
Kandrács Csaba, az MNB alelnöke egyetértett abban, hogy a környezetkárosítás globális kockázat, a fenntarthatósági beruházásokra pedig világszinten közel sem jut annyi pénz, mint a káros projektekre.
Hangsúlyozta, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatások jelentős mértékben erősítik a gazdasági stabilitást, a kedvezőtlen környezeti hatások viszont ma még felmérhetetlen mértékben fenyegetik a tőkepiacok, a vállalkozások, a befektetők tevékenységét.
A madarak vagy a beporzók megfogyatkozása a pénzügyi kockázatokba szintén begyűrűzhet, a folyamatok az árstabilitást veszélyeztetve akár a jegybankokat is kihívások elé állíthatják – tette hozzá.
Az alelnök szerint az MNB idejében felismerte a biodiverzitás jelentőségét, a kormány pedig helyesen tette, hogy a jegybank feladataként törvényben határozta meg a fenntarthatóság támogatását.
A nemzeti bank a 2019-ben létrehozott Zöld program mellett környezetvédelmi stratégiát is alkotott, ennek alapján a működése karbonsemlegességé válik, a zöld tőkekövetelmény-kedvezmény pedig a zöld hitelezést és a termékfejlesztéseket ösztönzi. Az MNB az OECD-vel és az Európai Bizottsággal közös projektet is létrehozott, hogy feltárja a biológiai sokszínűség és a pénzügyi kockázatok összefüggéseit.
A kutatási eredményeket a projekt résztvevői nemrég az ENSZ biodiverzitási konferenciáján mutatták be
– közölte Kandrács Csaba.
A rendezvényen Áder János közreműködésével átadták az MNB tudományos és intézményi zöld elismeréseit. A Zöld pénzügyi tudományos nagydíjat Popp Józsefnek, a Neumann János Egyetem professzorának ítélték.
A Zöld pénzügyi tudományos talentum díjat Muth Dániel, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Világgazdasági Intézetének munkatársa vehette át. A Zöld pénzügyi tudományos kutatási kezdeményezés különdíját Bodó Regina és Zanócz Anett, a Zöld pénzügyi tudományos kutatási kezdeményezés első helyezését Kiss Paszkál és Gyura Gábor kapta.
A zöld pénzügyi intézményi díjakat a Raiffeisen Banknak, az Allianz Hungária Biztosítónak, valamint az Amundi Befektetési Alapkezelőnek adták a szervezők.
forrás: MTI 11-06
