Javaslat az EU faipari stratégiájára

Az EU Európai Gazdasági és Szociális Bizottsága pár héttel ezelőtt ún. saját kezdeményezésű véleményt fogadott el (jele: C/2024/2480) az uniós faiparára vonatkozó átfogó stratégia kidolgozása érdekében.

ESZGB (EESC - European Economic and Social Committee)
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az Európai Unió brüsszeli székhelyű konzultatív szerve, amelynek 329 tagja van. Az általa kibocsátott véleményeket kötelező figyelembe venni a szerződések által meghatározott területeken, illetve a Bizottság, a Tanács és a Parlament önként is konzultálhat vele. Az EGSZB saját kezdeményezésű véleményt is kibocsáthat. Tagjaik nem utasíthatók, feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az EU általános érdekében járnak el.

Jogalap
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 13. cikkének (4) bekezdése, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 300–304. cikke, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság összetételének megállapításáról szóló, (EU) 2019/853 tanácsi határozat, az EGSZB tagjainak kinevezéséről szóló, különböző tagállamok által javasolt későbbi tanácsi határozatok, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2020. szeptember 21-től 2025. szeptember 20-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló, (EU) 2015/1392 tanácsi határozat.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Az uniós faiparra vonatkozó átfogó stratégia felé (saját kezdeményezésű vélemény) – (C/2024/2480)

Előadó: Anastasis YIAPANIS
Társelőadó: Rolf GEHRING
Közgyűlési határozat: 2023.1.25.
Jogalap: eljárási szabályzat 52. cikk (2) bekezdés
saját kezdeményezésű vélemény
Illetékes szekció: Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága
Elfogadás a szekcióülésen: 2024.1.22.
Elfogadás a plenáris ülésen: 2024.2.14.
EU Hivatalos Lapjában megjelenés: 2024.04.23.
Plenáris ülésszak száma: 585.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott) 156/0/1

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EU faipara versenyez a más régiókból származó olcsóbb fatermékekkel; versenyképessége a folyamatok előmozdításától, valamint a termelékenység, a hatékonyság és a minőség javításától függ. Célzott kutatás-fejlesztési (K+F) támogatásra van szükség mind uniós, mind nemzeti szinten a rétegelt falemezből készült termékek, biokompozitok és más hozzáadott értéket képviselő megoldások kifejlesztéséhez, amelyek jobb teljesítményt és környezeti előnyöket kínálnak. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) arra kéri az uniós és a nemzeti hatóságokat, hogy kezeljék prioritásként az európai faipar nemzetközi versenyképességét, és ennek érdekében biztosítsák a piacra jutást, kezeljék a költségekkel kapcsolatos kihívásokat és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, és mindeközben biztosítsanak egyenlő versenyfeltételeket a piacon.

1.2.

A faipar fenntartható üzleti modelljeinek előmozdítása érdekében elengedhetetlen az elsődleges nyersanyagok biztosítása, valamint egy működő másodlagosnyersanyag-piac létrehozása. Az EGSZB kéri az ellátási láncok megerősítését és a teljes fahulladék-újrafeldolgozást akadályozó technikai akadályok felszámolását, továbbá sürgeti a fa hulladéklerakóban való elhelyezésére vonatkozó tilalom végrehajtását. Az ellátási láncok hatékonysága és a termékszállítás érdekében sürgősen javítani kell az infrastruktúrát, méghozzá a szállítási, tárolási és feldolgozási képességekre kiterjedően is.

1.3.

Mivel az előrejelzések szerint 2050-re a világ népességének 75 %-a városi területekre költözik, nélkülözhetetlen lesz a fenntartható városfejlesztés, ami miatt környezetbarát, megújuló faalapanyagokat kell felhasználni az építőiparban, hogy csökkenjen a szénlábnyom, és előmozdítsuk a bioökonómiai növekedést az EU-ban. Az EGSZB amellett foglal állást, hogy természetes anyagokat, például fát, papírt és rostalapú termékeket részesítsenek előnyben a fosszilis tüzelőanyagokból származó anyagokkal szemben. Arra kéri az összes uniós intézményt, hogy megfelelően ismerjék el, hogy a megújuló anyagok használata segíti a fenntarthatóságot, a körforgásos gazdaságot és a klímasemlegességet, továbbá jelentsék ki, hogy a fa értékes körforgásos erőforrás és nyersanyag. A jobb kommunikáció elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztók megismerjék a fenntartható forrásból származó fatermékek választásának környezeti előnyeit.

1.4.

A faiparnak részt kell vennie a hulladék minimalizálásában, ösztönöznie kell a fatermékek újrafeldolgozását és újrafelhasználását, és a tervezési szakasztól kezdődő megalapozott karbantartási koncepció alkalmazásával kell igazodnia a fenntarthatósági célokhoz, illetve az erőforrások hatékony felhasználásához, és ezáltal meg kell hosszabbítania a termékek életciklusát.

1.5.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a környezetvédelmi, beszerzési és minőségi előírások betartása összetett és költséges feladat, különösen a kisvállalkozások számára, és arra kéri az EU-t, hogy az ágazatban működő kis- és középvállalkozásoknak (kkv-knak) nyújtott pénzügyi és nem pénzügyi támogatás mellett biztosítsa a jogszabályok tagállami szintű összehangoltságát.

1.6.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy minimumszabályokat kell meghatározni az építőiparban a teljes életciklusra számított szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozóan, és az ágazatban elő kell írni a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó adatszolgáltatást. Alapvető fontosságú, hogy minden építőipari szakember – beleértve a tervezőket, az építészeket, a mérnököket, a technikusokat, az informatikai szakértőket és az építőipari dolgozókat is – megfelelő képzésben részesüljön és megszerezhesse a szükséges készségeket a fenntartható építési technikák és anyagok terén.

1.7.

Az illegális fakitermelés kritikus fenyegetést jelent az ágazatra nézve, miközben a meglévő tanúsítási rendszerek nem megfelelőek a korrupció kezelésére, és a csalárd tevékenységek felderítése sem megfelelő mértékű. Az EGSZB ezért határozottabb, proaktív intézkedéseket szorgalmaz az illegális fakitermelés, az erdőirtás és a jogellenes fakereskedelem elleni küzdelem érdekében.

1.8.

Az EGSZB elismeri az illegális fakitermelésre vonatkozó szankciók és a fatermékek értéke közötti egyensúlyhiányt, és arra kéri a tagállamokat, hogy fokozzák a büntetéseket, technológiai eszközökkel erősítsék meg a végrehajtást, és a polgárokat célzó tájékoztató kampányok és beszámolási mechanizmusok révén kommunikálják az illegális fakitermelés elleni küzdelem fontosságát.

1.9.

A faipar munkaerőhiánnyal küzd a képzett munkaerő elöregedése és amiatt a kép miatt, amely az ágazatban végzett munkával járó fizikai megterhelésről alakult ki. Az EGSZB sürgeti egy olyan uniós stratégia kidolgozását, amelynek célja a fiatalabb tehetségek ágazatba vonzása és megtartása úgy, hogy az ágazatot vonzóbbá tegye a fiatalok és a nők számára, és biztosítsa a képzett munkavállalók rendelkezésre állását. Ezen túlmenően a tagállamoknak finanszírozást kell nyújtaniuk és ösztönzőket kell biztosítaniuk az oktatási intézmények számára faiparra összpontosító programok kidolgozásához, serkenteniük kell a tudományos intézményekkel való partnerségeket a fával kapcsolatos kurzusok integrálása érdekében, valamint elő kell mozdítaniuk az ipar, a tudományos élet és az állami hatóságok közötti együttműködést.

1.10.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az uniós faiparban érvényesülnie kell a szociális jogok európai pillérének egy olyan méltányos és inkluzív környezet biztosítása érdekében, amelyben értéket jelent a munkavállalók jólléte és méltósága. Monitoringmechanizmusokat kell bevezetni a munkafeltételekkel, a jogokkal és a társadalmi befogadással kapcsolatos jelentéstétel céljából, valamint rendszeres ellenőrzésekre van szükség a szociális jogok európai pillérében foglalt elveknek való megfelelés biztosítása érdekében.

1.11.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy pénzügyi támogatással, képzéssel, műhelytalálkozókkal, adókedvezményekkel és egyéb intézkedésekkel támogassák az erdőtulajdonosokat, hogy növelni lehessen hatékony és fenntartható erdőgazdálkodási kapacitásukat. A szociális partnereket és a civil társadalmat be kell vonni az erdőirtás csökkentésének hatékony nyomon követésébe azáltal, hogy az EGSZB és a Régiók Európai Bizottsága (RB) csatlakozik az Európai Bizottság több érdekelt felet tömörítő platformjához. Az EGSZB arra kéri az EU-t, hogy biztosítson finanszírozást azoknak a nemzeti szervezeteknek, amelyek leégett területek vagy gyér növényzetű területek újraerdősítésén dolgoznak.

1.12.

Az EGSZB sürgeti a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet (ESPR) következetes végrehajtását annak érdekében, hogy a fenntartható termékek váljanak normává, és fennmaradjon az importtal szembeni tisztességes verseny. Emellett az uniós faágazat szociális partnereit fel kell kérni, hogy vegyenek részt a környezettudatos tervezéssel foglalkozó konzultációs fórumon.

2.   Háttér és bevezető megjegyzések

2.1.

Az uniós faipar a NACE 16 kategóriába tartozó különböző alágazatokat foglal magában, beleértve a fűrészárugyártást, a furnér- és falemezgyártást, a parkettázást, az ács- és épületasztalos-ipari termékeket, a fakonténergyártást és egyéb faalapú termékeket. Ezek az alágazatok eltérő igényekkel és érdekekkel bírnak; gyakran kiegészítői, esetenként azonban versenytársai egymásnak. Terjedelmi korlátok miatt ez a vélemény az ezen alágazatok közötti hasonlóságokra összpontosít, és nem vizsgálja meg az egyes alágazatok konkrét részleteit.

2.2.

Az EU területének mintegy 45 %-át erdők és egyéb fás területek borítják, amelyek összesen mintegy 180 millió hektárt tesznek ki. E területek mintegy 60 %-a magántulajdonban van, többségük kis családi gazdaságokhoz tartozik, ami mintegy 15 millió erdőtulajdonost jelent az EU-ban. A fennmaradó 40 % állami tulajdonban van, irányítása nagyobb léptékben történik (1). Európa erdőterülete növekszik, a kontinens azonban nagyon kevés természetes erdővel rendelkezik.

2.3.

Az erdők döntő szerepet játszanak mind a helyi közösségek, mind a világ népességének környezetében, gazdaságában és társadalmi jóllétében. Hozzájárulnak a biológiai sokféleséghez és a talaj megőrzéséhez, az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a szén-dioxid-elnyeléshez, a vízkörforgás kezeléséhez, az erózió elleni küzdelemhez, a levegőminőséghez stb., és számos ökológiai, gazdasági és kulturális előnnyel járnak mind a helyi közösségek, mind a világ lakossága számára. Az EGSZB arra kéri az EU-t, hogy biztosítson finanszírozást azoknak a nemzeti szervezeteknek, amelyek leégett területek vagy gyér növényzetű területek újraerdősítésén dolgoznak.

2.4.

A fa alapvető fontosságú körforgásos anyag, amely energiahatékony és környezetbarát, emellett hosszú az életciklusa, és számottevő potenciált rejt az újrafelhasználás, az újragyártás és az újrafeldolgozás tekintetében. Precíziós gazdálkodás esetén a fa jelentős mértékben hozzájárulhat Európa éghajlat-politikai célkitűzéseihez. Egyrészt elősegíti a faszerkezeteken belüli szén-dioxid-megtartást, ezáltal pedig az erdők szénelnyelő funkciója hosszabb ideig érvényesül. Másrészt a fa az olyan energiaigényes anyagok, mint az acél, a beton, a gipsz vagy a műanyag részleges helyettesítésével hozzájárul az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez az építőiparban.

2.5.

Mivel az előrejelzések szerint 2050-re a világ népességének 75 %-a városi régiókban fog lakni (2), tagadhatatlan, hogy a városoknak sürgősen magukévá kell tenniük a fenntarthatóságot. Ez a fenntartható fából származó építőanyagok kiterjedtebb alkalmazását követeli meg. Az, hogy – főként az uniós építőipari ágazaton belül – nagyobb mértékben használnak megújuló és újrahasznosítható anyagokat, kulcsfontosságú szerepet fog játszani a városi infrastruktúra szénlábnyomának csökkentésében, miközben elősegíti a biogazdaság növekedését.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

2021 novemberében az uniós tagállamok kiemelték, hogy fontos lenne egyensúlyt elérni a fenntartható erdőgazdálkodás ökológiai, társadalmi és gazdasági dimenziói között (3). Hangsúlyozták, hogy meg kell őrizni az erdők sokféleségét, és elő kell mozdítani a különböző régiók eltérő és fenntartható erdőgazdálkodási megközelítéseit, teljes mértékben tiszteletben tartva az e területen meglévő nemzeti kompetenciákat és hatásköröket.

3.2.

Az uniós faipar szereplői szorgalmazzák, hogy jobban ismerjék el azt, hogy iparáguk képes előmozdítani a fenntarthatóságot a fontosabb uniós szakpolitikákban, köztük az uniós iparstratégiában, az uniós zöld megállapodásban és a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiában. Emellett az ágazat igazságos átalakításának segítése szempontjából kulcsfontosságú, hogy az európai munkaerő rendelkezzen a bioalapú értékláncok fejlesztésében való hatékony részvételhez szükséges képzéssel és továbbképzéssel, ugyanakkor megőrizze a munkahelyek minőségét. A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos igényeknek a diverzifikált bioalapú értékláncok révén történő kielégítése azonban átfogóbb szakpolitikai megközelítést tesz szükségessé az iparágakon belül, amint azt az uniós biogazdasági stratégiáról szóló 2022. évi eredményjelentés is körvonalazza (4).

3.3.

Az uniós faiparnak az ellátási láncok hatékonysága és a termékek időben történő szállítása érdekében jobb és fejlettebb infrastruktúrára van szüksége, beleértve a szállítási hálózatot, a tárolólétesítményeket és a feldolgozási kapacitásokat is. Az erdőalapú iparágak hagyományosan rendkívül innovatívak. Egy összetettebb és diverzifikáltabb gazdasági világban azonban az iparágat jobban kell támogatni a kutatási és innovációs folyamatok terén – különösen olyan, uniós szintű, összehangolt programokból, mint amilyen a Horizont Európa.

3.4.

A környezetvédelem, a beszerzés jogszerűsége és a termékminőség szempontjából különböző szabályozások és szabványok vonatkoznak a faiparra. Ezeknek a szabályoknak a betartása bonyolult és költséges lehet, különösen a kisebb vállalkozások számára, amelyek gyakran nem rendelkeznek a szabályozási környezet hatékony kezeléséhez szükséges erőforrásokkal. Egy ilyen összetett szabályozási környezetben az EU-nak biztosítania kell az összehangolt és hatékony jogszabályok végrehajtását valamennyi tagállamban, egyben garantálva az ágazatban működő kkv-k pénzügyi és nem pénzügyi támogatását.

3.5.

Az erdőirtás a világ szén-dioxid-kibocsátásának 20 %-áért felelős, és összefügg azzal a kockázattal, hogy az élőhelyek elvesztése miatt számos állatfaj kihalhat. Az Europol becslései szerint a környezeti bűnözés jövedelmezősége a kábítószer-kereskedeleméhez mérhető, csak az előbbi esetében jelentősen kisebb a felderítés és az elmarasztalás esélye (5).

3.6.

Európában egyre aggasztóbbak a nagy erdőtüzek, mivel csökkenthetik a rendelkezésre álló fa mennyiségét, szén-dioxid-kibocsátásuk pedig aláássa a kibocsátások minimalizálására irányuló erőfeszítéseket. E tendencia ellensúlyozása érdekében egyre nagyobb szükség van a hatékony erdőgazdálkodásra, illetve az európai és nemzeti tűzoltó szolgálatok közötti koordináció növelésére, valamint felszereltségük javítására. A modern technológia (például műholdas megfigyelés és a drónok) alkalmazása jelentősen hozzá fog járulni a jövőbeli tüzek megelőzéséhez.

3.7.

Alapvető, hogy több regionális tűzoltóságot hozzanak létre európai és nemzeti szinten, a helyi közösségeket pedig – elsősorban a földközi-tengeri tagállamokban – ellássák kisméretű tűzoltó járművekkel.

3.8.

Az illegális fakitermelés komoly problémát jelent egyes tagállamok bizonyos térségeiben, és súlyos negatív következményekkel jár. Miután fajok és élőhelyek kihalását idézheti elő, különösen káros hatással van az olyan értékes területekre, mint a Natura 2000 területek, valamint a természetes erdők és őserdők. E tekintetben a meglévő tanúsítási rendszerek nem vizsgálják és kezelik megfelelően a meglévő korrupciós gyakorlatokat, és a csalárd tevékenységek felderítésére szolgáló mechanizmus uniós szintű végrehajtása továbbra sem megfelelő. Az EGSZB határozottabb fellépést és proaktív intézkedéseket szorgalmaz az illegális fakitermelés megállítása érdekében, valamint hatékony cselekvési tervet kér a jogellenesen kitermelt faanyag és fatermékek kereskedelmének leállítására. A felelős erdészeti gyakorlatok előmozdítása elengedhetetlen az e téren történő előrelépéshez.

3.9.

Az EGSZB szerint sajnálatos módon egyensúlyhiány áll fenn az illegális fakitermelést sújtó szankciók és a fatermékek értéke között, ami gyakran azt eredményezi, hogy minimális büntetéseket, például figyelmeztetéseket vagy alacsony közigazgatási bírságokat szabnak ki a piaci szereplőkre. Az EGSZB sürgeti a tagállamokat, hogy fokozzák a szankciókat, és biztosítsák, hogy a nemzeti erdészeti hatóságok érvényt tudjanak szerezni a jogszabályoknak. Az ilyen illegális tevékenységek megakadályozása érdekében növelni lehetne a bűnüldöző szervek személyzetét és jobban ki kellene használni a modern technológiákat (például a műholdas megfigyelést). Emellett az uniós polgárok rendelkezésére álló bejelentési mechanizmusokat is létrehozó, célzott tájékoztató kampányok keretében hatékonyan kell tájékoztatni a nyilvánosságot erről a kérdésről.

3.10.

Jobb kommunikációval fel kell hívni a fogyasztók figyelmét arra is, hogy milyen pozitív környezeti hatásai vannak annak, ha fenntartható módon kezelt erdőkből származó fatermékeket választanak. Az EGSZB ezért cselekvésre szólít fel a környezettudatos fogyasztói döntések ösztönzése, valamint a fa mint megújuló és fenntartható erőforrás népszerűsítése érdekében, kiemelve a fatermékek környezetbarát jellegét.

4.   Részletes megjegyzések

4.1.

Az EU faipara más országokból – köztük alacsonyabb előállítási költségekkel rendelkező régiókból – importált fatermékekkel versenyez. A faipar versenyképessége a folyamattal kapcsolatos technológiai fejlődés fenntartásától függ, miközben növeli a termelékenységet, a hatékonyságot és a minőséget. Az EGSZB úgy véli, hogy célzott K+F-támogatást kell nyújtani mind uniós, mind nemzeti szinten a rétegelt falemezből készült termékek, biokompozitok és más hozzáadott értéket képviselő megoldások kifejlesztésének elősegítéséhez, amelyek jobb teljesítményt és környezeti előnyöket kínálnak. Speciális eszközöket kell biztosítani a kkv-k számára a jobb hozzáférés és tájékoztatás érdekében.

4.2.

A faiparban sok szakképzett munkavállaló közeledik a nyugdíjkorhatárhoz, ami a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő hiányához vezet. Ezen túlmenően az az általános felfogás, hogy a faipar munkaerő-igényes és fizikailag megterhelő, különösen a fiatalabb generációkat és a nőket tartja vissza attól, hogy ezen a területen építsenek karriert. Az EGSZB egyértelmű stratégiát szorgalmaz e tendencia megváltoztatására, valamint annak biztosítására, hogy képzett munkaerő álljon rendelkezésre, és hogy a faiparban megmaradjanak a minőségi munkahelyek. Ugyanakkor célja az is, hogy az ágazatot (és általában a kézműves mesterségeket) vonzóbbá tegye a fiatalok és a nők számára.

4.3.

Az erdészeti alapú iparágak tisztességes és versenyképes környezetének biztosítása érdekében az EGSZB támogatja az erős munkaügyi kapcsolatok kialakítását, beleértve a széles körű kollektív tárgyalásokat is a szakszervezetek és a munkáltatók szervezetei részvételével azzal a céllal, hogy az ágazat vonzóbbá váljon mind a meglévő munkavállalók, mind a tanulószerződéses gyakorlati képzést kereső fiatalok és a nők számára.

4.4.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy minimumszabályokat kell megállapítani az épületekből származó, teljes életciklusra számított szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozóan, valamint hangsúlyozza, hogy ezzel összefüggésben igény mutatkozik az építőipar szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos adatszolgáltatására is. Az új fenntartható építési technikák és anyagok alkalmazásával kapcsolatos megfelelő – a szakmai alapképzés és a szakmai továbbképzés keretében történő – képzés és készségfejlesztés elengedhetetlen az építési lánc valamennyi szereplője számára, beleértve a tervezőket, az építészeket, a mérnököket, a technikusokat, az informatikai szakértőket és az építőipari dolgozókat is.

4.5.

Ahhoz, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében fokozzuk a fa építőipari felhasználását, proaktív és fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatok ösztönzésére van szükség az EU-n belül. Az EGSZB korábban említette már, hogy a fa növekedési szakaszában elnyeli és tárolja a légkörből származó szén-dioxidot. Így, ha építőanyagként használják, zöld építőanyaggá válik, és összességében hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok csökkentéséhez (6). Az EGSZB arra kéri az összes uniós intézményt, hogy megfelelően ismerjék el, hogy a megújuló anyagok, köztük a fa használata segíti a fenntarthatóságot, a körforgásos gazdaságot és a klímasemlegesség elérését.

4.6.

A fenntartható forrásból származó fa építőipari jelentőségének növelése érdekében alapvető fontosságú hangsúlyozni a fenntartható erdőgazdálkodás mint alapvető erőforrás követelményét. Az EGSZB sürgeti az erdőtulajdonosok pénzügyi támogatás, képzési programok, műhelytalálkozók és szemináriumok formájában történő támogatását, amelyek célja, hogy felvértezzék az erdőtulajdonosokat az erdeik hatékony és fenntartható kezeléséhez szükséges készségekkel és ismeretekkel. Emellett szorgalmazza az adminisztratív és szervezési készségeik megerősítésére irányuló kezdeményezéseket, a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatok bevezetéséhez és fenntartásához kapcsolódó ösztönzőket, például adókedvezményeket vagy pénzügyi elismerést, a fiatal és új erdőtulajdonosok támogatását szolgáló célzott programokat stb. Az EGSZB már említette, hogy „a szociális partnereknek és a civil társadalomnak tényleges szerepet kell játszania az erdőirtás visszaszorítása hatékonyságának nyomon követésében”, továbbá hogy „az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Európai Bizottságának az Európai Bizottság több érdekelt felet tömörítő platformjának tagjává kell válnia” (7).

4.7.

Fontos, hogy az oktatási, képzési és folyamatos készségfejlesztési lehetőségek könnyebben hozzáférhetőek és hatékonyabbak legyenek a faiparban dolgozni kívánó uniós polgárok számára. A tagállamoknak finanszírozást és ösztönzőket kell biztosítaniuk az oktatási intézmények számára az olyan, faiparra összpontosító programok kidolgozásához és végrehajtásához, amelyek valamilyen faipari pályafutásra bátorítják a diákokat. Az EGSZB partnerségek kialakítását is javasolja iskolákkal, főiskolákkal és egyetemekkel annak érdekében, hogy a faiparral kapcsolatos tanfolyamokat beépítsék tanterveikbe. Emellett az ágazati érdekelt felek, a tudományos körök és a kormányzati szervek közötti együttműködés elengedhetetlen e stratégiák sikeres végrehajtásához és egy versenyképes uniós faipar kiépítéséhez.

4.8.

Az ágazatban meglévő munkaerőt illetően az EGSZB hangsúlyozza, hogy szakmai alap- és továbbképzés keretében továbbképzési programokat kell kínálni, amelyek segítik a munkavállalókat az új technológiákhoz és a változó igényekhez való alkalmazkodásban. Emellett szoros együttműködésre van szükség a faipari vállalkozásokkal és a szociális partnerek szövetségeivel az ágazat változó igényeihez igazodó képzési programok kidolgozása céljából.

4.9.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a szociális jogok európai pillére fontos szerepet játszik abban, hogy az uniós faiparban olyan tisztességes, igazságos és inkluzív környezet alakuljon ki, amelyben minden munkavállaló jólléte és méltósága érték. Mivel a faipari ágazatok munkakörülményeit gyakran kockázatosnak tekintik, az ágazat vonzerejének növeléséhez elengedhetetlen az általános munkakörülmények, valamint a munkahelyi biztonság és egészségvédelem előtérbe helyezése. Ezen túlmenően egy ágazat vagy munkahely vonzereje szempontjából egyre fontosabbá válik a részvétel és a jól meghatározott karrierlehetőségek előmozdítása. Különösen fontos, hogy mechanizmusok jöjjenek létre a szociális jogok európai pillérében foglalt elveknek való megfelelés nyomon követésére, beleértve a munkafeltételekre, a munkavállalói jogokra és a társadalmi befogadásra vonatkozó mutatókra irányuló rendszeres ellenőrzést és jelentéstételt.

4.10.

Az EGSZB megjegyzi, hogy egyre nagyobb hangsúly helyeződik a körforgásos gazdaságra és arra, hogy csökkenteni kell a hulladékot az ágazatban. A faiparnak módot kell találnia a hulladék minimalizálására, ösztönöznie kell a fatermékek fenntarthatósági célokhoz igazodó újrafeldolgozását, újrafelhasználását és újrapozicionálását, ezáltal meghosszabbítva a faanyagok életciklusát, ugyanakkor az erőforrások hatékony felhasználása érdekében a lépcsőzetesség elvét is szem előtt tartva. Ebben az összefüggésben kulcsfontosságú szerepet játszik egy megalapozott karbantartási koncepció, amelyet már a tervezési szakasz kezdetétől alkalmazni kell.

4.11.

A faipar fenntartható üzleti modelljeinek előmozdítása érdekében alapvető fontosságú az elsődleges nyersanyagok rendelkezésre állásának biztosítása és a másodlagos nyersanyagok jól működő piacának kialakítása, amely magában foglalja a hulladékból hasznosított, de újrafeldolgozást igénylő anyagokat is. Az EGSZB az ellátási lánc minden szintjén (válogatás, gyűjtés és újrafeldolgozás) felszólít a jogérvényesítésre, ugyanakkor foglalkozni kell azokkal a technikai akadályokkal és szabványokkal is, amelyek gátolják a teljes fahulladék-újrafeldolgozást. A faiparral kapcsolatos uniós jogszabályokban támogatni kellene a faipari termékek (köztük a papír és a karton) teljes mértékben működőképes uniós belső piacának létrehozására irányuló intézkedéseket. Ehhez pedig támogatni kellene a nagy léptékű újrafeldolgozást szolgáló hatékony gyűjtési és hulladékválogatási rendszereket. Az EGSZB kéri továbbá, hogy minden tagállam lépjen fel a fa hulladéklerakókban való elhelyezésére vonatkozó tilalom érvényre juttatása érdekében.

4.12.

Az európai iparnak a versenyelőnyeire kell összpontosítania, és támogatást kell kapnia ahhoz, hogy egy rendkívül versengő nemzetközi piacon érvényesüljön, különös tekintettel arra, hogy az anyag-, energia- és munkaerőköltségek számos nemzetközi versenytárséhoz képest jelentősen magasabbak. Ezért fokozni kell az uniós fatermékek nemzetközi piacokra való kijutásának előmozdítására és biztosítására irányuló erőfeszítéseket, ezzel egyidejűleg pedig a belső piacon egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani.

4.13.

Az EGSZB kéri a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet következetes végrehajtását úgy, hogy a fenntartható termékek váljanak normává, és biztosított legyen a méltányos verseny az importált árukkal. Ezen túlmenően az uniós faágazat érintett szociális partnereit a környezettudatos tervezéssel foglalkozó konzultációs fórumon keresztül aktívan be kell vonni a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására irányuló tanácskozásokba.

Kelt Brüsszelben, 2024. február 14-én.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke / Oliver RÖPKE

forrás: EU