Bonni Miniszteri Nyilatkozat

FOREST EUROPE – Fenntartható erdőgazdálkodás a jövőért – a 9. FOREST EUROPE Miniszteri Konferencián részt vevő miniszterek elfogadták a Bonni Miniszteri Nyilatkozatot.

Mi, a FOREST EUROPE aláíró országainak képviselői a 2024. október 1-2. között a németországi Bonnban megrendezett Kilencedik Miniszteri Konferencián

1. ELISMERVE, hogy a FOREST EUROPE vezető szerepet játszik a fenntartható erdőgazdálkodás meghatározásában, Európa-szerte ennek a dinamikus koncepciónak a régóta történő népszerűsítésével.
2. EMLÉKEZTETVE a FOREST EUROPE határozatokra, nyilatkozatokra, döntésekre és különösen a 2021-es Pozsonyi Miniszteri Nyilatkozatra.
3. MEGERŐSÍTVE a fenntartható erdőgazdálkodás meghatározását és alapelvét, ahogyan az a FOREST EUROPE Helsinki 1. határozatában került meghatározásra.
4. HANGSÚLYOZVA, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás dinamikus koncepcióját az elmúlt elnökségi időszakban ismét alaposan áttekintették, amely így továbbra is meghatározó, biztos alapokat jelent, amely a jövőbeni változó igényekhez alkalmazható.
5. KIEMELVE a FOREST EUROPE, mint önkéntes, magas szintű politikai folyamatnak az európai párbeszédben, továbbá az ágazatok közötti, valamint határokon átnyúló erdészeti együttműködésben betöltött szerepét, és HANGSÚLYOZVA az újonnan létrehozott, magas szintű politikai párbeszédnek a fontos szakpolitikai kérdésekre történő azonnali válaszkészségének jelentőségét.
6. ALÁHÚZVA a fenntartható erdőgazdálkodás erősítését célzó közös stratégiák páneurópai régióban történő továbbfejlesztésének igényét, FIGYELEMBE VÉVE a legújabb nemzetközi kötelezettségeket, például az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Egyezményének Párizsi Megállapodását, a KUNMING-Montreal Globális Biodiverzitás Keretrendszert, valamint a folyamatosan változó – az erdőgazdálkodással is érintett – társadalmi, politikai és gazdasági összefüggéseket, csakúgy, mint az erdőkkel szemben támasztott egyre növekvő társadalmi igényeket.
7. HANGSÚLYOZVA a fenntartható és körforgásos bioökonómia fontosságát, különös tekintettel az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásra, a negatív hatások csökkentésére, a biológiai sokféleség védelmére, valamint a fenntartható módon előállított fa, „non-wood” és faipari melléktermékek kínálatára, biztosítva az erőforrások hatékony felhasználását, ezáltal hozzájárulva a Fenntartható Fejlesztési Célok eléréséhez, a fenntarthatóság környezeti, társadalmi és gazdasági dimenzióinak együttes figyelembe vételével.
8. ÚJRA MEGERŐSÍTVE a többfunkciós és fenntarthatóan kezelt erdők kulcsszerepét a fenntartható és éghajlat-semleges gazdaság 2050-ig történő megvalósításában, miközben biztosítva az erdei ökoszisztémák ellenállóságát és védelmét azok többcélú felhasználásuk érdekében.
9. MEGÁLLAPÍTVA a szakképzett munkaerő jelentőségét, szerepét és megfelelőségét a fenntartható erdőgazdálkodás megvalósításához, miközben biztosítja az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások megvalósítását, és HANGSÚLYOZVA az erdészeti ágazatban a szabványosított és nemzetközileg elismert képesítések elérése érdekében végzett munka fontosságát.
10. ÜDVÖZÖLVE az EUFORGEN által indított „Európai Erdészeti Genetikai Erőforrás Stratégia” megvalósításában elért eredményeket, az európai erdők alkalmazkodási képességének és rugalmasságának fokozása érdekében, továbbá HANGSÚLYOZVA a hiányosságok beazonosításának, a veszélyek felmérésének és a prioritások meghatározásának szükségességét az erdészeti genetikai erőforrások megőrzése érdekében, az EUFORGEN által fenntartott „Genetic Conservation Unit Network” (=génmegőrzési egységek hálózata) intézményén keresztül.
11. MEGISMÉTELVE azt a 2022 augusztusi miniszteri határozatot, amely támogatja Ukrajnát abban, hogy a háború után az erdészeti ágazatát a szükséges reformok véghezvitelével építse újjá annak érdekében, hogy megőrizze, helyreállítsa és fenntartható módon kezelje az erdeit, továbbá AGGÓDVA Ukrajnában a háborúnak a környezetre és a természeti erőforrásokra gyakorolt jelentős negatív hatásai miatt, amely hosszú távú következményekkel jár az erdők és az erdészeti ágazat helyreállítási folyamatában.
12. HANGSÚLYOZVA az erdőgazdálkodás folyamataiban való együttműködés és a szinergiák folyamatos kihasználásának szükségességét, továbbá az illetékes szervezetek – úgymint az ENSZ Erdészeti Fóruma, vagy más fontos nemzetközi erdőgazdálkodási szerveződés, például az UNECE és a FAO – részvételét és tapasztalatainak megosztását ebben az Európát átfogó folyamatban.
    
    Mi, a FOREST EUROPE aláíró országainak képviselői elkötelezzük magunkat, hogy
    .
13. Továbbra is támogatjuk és végrehajtjuk a fenntartható erdőgazdálkodás dinamikus koncepcióját, amely az erdészeti stratégiák, tervek, vagy programok integráló alapját képezik a politikai párbeszédekben, valamint az európai erdőkkel szemben felmerülő problémákkal és társadalmi igényekkel kapcsolatos válaszlépésekben.
14. Támogatjuk a FOREST EUROPE magas szintű politikai folyamatként betöltött szerepét, amely közelíti egymáshoz az eltérő érintetti (stakeholder) érdekeket és az erdőkkel szemben támasztott igényeket; továbbá a fenntartható erdőgazdálkodás páneurópai és nemzeti szintű megvalósítása érdekében elősegítjük az alkalmazkodóképességre és kiegyensúlyozottságra törekvő megközelítéseket.
15. Továbbfejlesztjük a FOREST EUROPE folyamatot olyan platformként, amely összekapcsolja az egyre növekvő számú, az erdőkkel kapcsolatos ágazatokat és szereplőket, beleértve olyan új cselekvési formákkal, mint az ágazatok közötti párbeszédet segítő, az erdészeti politika eljelentéktelenedését megakadályozó magas szintű politikai párbeszédek.
16. Új munkamódszereket hozunk létre annak érdekében, hogy a FOREST EUROPE – ahogy ezen Nyilatkozat mellékletéül is szerepel – alkalmas legyen a jövő (kihívásait kezelni), rugalmasabb módon nagyobb hozzáférhetőséget és szélesebb körű lehetőségeket biztosítva az aláírók és a megfigyelők részére, növelve ezáltal azok elköteleződését.
17. Felülvizsgáljuk a FOREST EUROPE eredményeit, kötelezettségvállalásait és kezdeményezéseit, mint alkotóelemeket; levonjuk a következtetéseket a jövőbeni intézkedések meghozatala érdekében; továbbá szinergiákat keresünk a hasonló kezdeményezésekkel és folyamatokkal.
18. Gyarapítjuk a Zöld Erdei Munkahelyek számát és erősítjük az erdészeti (szemléletű) képzést az üzleti életben és a táradalomban, továbbá mozgósítjuk a partnereket és az erőforrásokat az erdészeti ágazaton belül és azon túl is, elismerve (ezen munkahelyeknek) a fenntartható és körforgásos bioökonómiára történő átállásban betöltött fontosságát.
19. Elősegítjük az erdészeti megfigyelések során alkalmazott eszközök és technológiák folyamatos fejlesztését és használatát; továbbá a nemzeti, országon belüli, valamint páneurópai szintű fenntartható erdőgazdálkodás megvalósítása érdekében végzett jelentéskészítési és kommunikációs tevékenységet.
20. A FOREST EUROPE támogatásával befogadó és nyitott egyeztetést folytassunk a fenntartható erdőgazdálkodásról, úgy mint egy dinamikus és fejlődő koncepcióról, amivel a legfrissebb tudományos eredményeket és a tudás egyéb formáit biztosítanánk.
21. Kezdeményezzük a fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos döntéshozatal követelmény-rendszerének és mutatószámainak felülvizsgálatát, és az eredményeknek a következő miniszteri konferencián történő bemutatását, megerősítve ezzel az európai erdészeti erőforrások, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás nyomon követését, jelentését és értékelését.
22. Támogatjuk és részt veszünk „Európa Erdeinek Állapota” (c. anyag/) elkészítésében, amely nélkülözhetetlen eleme a páneurópai erdészeti jelentéstételnek, miközben az erdőkkel kapcsolatos kommunikáció új és korszerű módszereit fedezzük fel a jelentési ciklusok során.
23. Lehetőség szerint megfontoljuk a két- és többoldalú együttműködés megerősítését és a szakmai támogatás nyújtását Ukrajna részére, az erdészeti ágazat háború alatti és azt követő újjáépítése érdekében.

A bonni miniszteri nyilatkozat melléklete

A FOREST EUROPE folyamat munkamódszerei

Háttér és átfogó célkitűzések

A FOREST EUROPE az európai országok és az Európai Unió önkéntes, magas szintű politikai folyamata, amely a megfigyelők részvételével a páneurópai régióban a fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos párbeszéd, az ágazatközi együttműködés és a határokon átnyúló együttműködés előmozdítására irányul.
Az aláíró felek az erdőkkel, az erdőgazdálkodással és az erdőkkel kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatos legmagasabb politikai jelentőségű közös szempontokról hoznak döntéseket, hogy maximalizálják az erdők és a fenntartható erdőgazdálkodás hozzájárulását a régió környezeti, társadalmi és gazdasági jólétéhez, és hogy lehetővé tegyék az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a biológiai sokféleség csökkenésének megállítását. A FOREST EUROPE folyamat egyik alapértéke, hogy az aláírók és a megfigyelők közösen vállalják a felelősséget ezért az egyedülálló páneurópai folyamatért.

Az elmúlt 30 év során kialakultak a jelenlegi munkakörülmények, és az informális eljárási szabályok bizonyultak a legjobb módszernek a közös munkára. Ilyen például a rotációs elv mind az Általános Koordinációs Bizottság (GCC) – mint a kapcsolattartó egységek munkáját irányító és a FOREST EUROPE
költségvetésének finanszírozását biztosító testület -, mind a vezető ország tagságának tekintetében. Meg kell jegyezni, hogy az összekötő egység nem nemzetközi jogi személy. Ezért a végső felelősség az eljáró vezető országot terheli.

A GCC jelenlegi rotációs rendszerét, amely kb. 20 évre szóló politikai és pénzügyi kötelezettség-vállalásokat tartalmaz – a költségek e hosszú időszak vége felé tetőznek – felül kell vizsgálni, mivel a nemzeti költségvetési törvények általában nem teszik lehetővé az ilyen hosszú távú hivatalos kötelezettségvállalást.

2016/17-ben a FOREST EUROPE felülvizsgálati folyamata során felülvizsgálta a munkamódszereket, és közzétette a “A FOREST EUROPE jövőbeli iránya” című jelentést. E munka alapján a FOREST EUROPE szakértői szintű ülése (ELM) 2019 márciusában elfogadta a “A FOREST EUROPE struktúráinak, eljárásainak és munkamódszereinek leírása” című dokumentumot. Ez a dokumentum leírja a FOREST EUROPE folyamat működésének szabályait a bevett gyakorlatnak és a Helsinki Általános Nyilatkozatban (1993) gyökerező alapelveknek megfelelően.

Irányadó elvek és célkitűzések

A FOREST EUROPE mint a fenntartható erdőgazdálkodás megerősítését célzó önkéntes, magas szintű politikai folyamat célkitűzéseinek megváltoztatása nélkül a jelenlegi munkamódszereket ki kell igazítani, hogy a folyamat alkalmas legyen a jövőre nézve. Ez azt jelenti, hogy rugalmasabb módokat kell találni a
közös munkára, és biztosítani kell valamennyi aláíró fél és megfigyelő folyamatos önkéntes és aktív részvételét a politikai és technikai irányító munkában és a folyamat társfinanszírozásában, ezáltal biztosítva a folyamat iránti megfelelő felelősségvállalást.

A GCC-tagság független a közvetlen pénzügyi kötelezettségvállalásoktól. Ez lehetővé teszi valamennyi aláíró fél számára, hogy átvegye ezt a fontos szerepet, amikor azt politikailag vonzónak és megvalósíthatónak ítéli. Ez azt is jelenti, hogy a munkaprogramok a rendelkezésre álló forrásokhoz igazíthatók, és bővíthetik a rendelkezésre álló vezetői szakértelem alapját – mind szakmailag, mind földrajzilag. Ez összhangban van a legtöbb más nemzetközi folyamattal is, ahol az irányítóbizottság szerepe nem kapcsolódik az adott folyamat közvetlen finanszírozásához.

A FOREST EUROPE munkájának irányítása

Általános egyetértés van abban, hogy a miniszteri konferencia marad a legmagasabb szintű testület és a FOREST EUROPE folyamat központi eseménye a vezető ország megbízatási idejének végén, amely a folyamat elnöki tisztét tölti be. A miniszteri konferencia biztosítja a miniszterek folyamatos politikai irányítását és a FOREST EUROPE folyamat láthatóságát a nemzetközi erdőpolitikai színtéren.
Ugyanakkor láthatóságot és bemutatkozási lehetőséget biztosít a vezető ország számára. A miniszteri konferenciák megszervezésének gyakoriságát az adott vezető ország politikai prioritásával összhangban kell meghatározni, és az általános folyamat támogatásához szükségesnek kell lennie, de általában 2 és 5 év közötti időközönként tartják meg. A közös megegyezés szerint a miniszteri konferencia várható eredményéről és annak előkészítéséről előzetesen konszenzusra kell jutni a miniszteri konferencián. A miniszteri konferenciának elsősorban a felmerülő kérdések megvitatására és az érintett partnerek közötti párbeszéd lehetővé tételére, valamint a folyamat jövőjére vonatkozó stratégiai döntések meghozatalára kell összpontosítania.

Az informális miniszteri találkozók (magas szintű politikai párbeszédek – HLPD) további platformot biztosítanak a nemzetközi erdészeti politika szempontjából kiemelkedő jelentőségű, újonnan felmerülő témák megvitatására, és a lehetőségekhez mérten kerülnek megszervezésre.
A vezető ország szerepe továbbra is a FOREST EUROPE folyamat irányítása marad egy cikluson keresztül, amelyet a többi GCC-tag támogat, míg a ciklus hossza a vezető ország prioritásainak megfelelően rugalmas marad, de nem haladhatja meg az öt évet. Ezen túlmenően a vezető ország felelőssége egy kisebb titkárság felállítása, a kapcsolattartó egység vezetőjének kinevezése felelős kapcsolattartóként a teljes ciklusra, valamint a GCC, az ELM és a miniszteri konferencia elnöksége. A folyamat elnöksége a társelnöki országgal szoros együttműködésben történik, amely rendszerint a GCC következő elnöke lesz. Ezért ajánlatos, hogy a vezető országként önként jelentkező aláíróknak legalább egyszer a GCC tagjaként, és ideális esetben társelnökként is tevékenykedniük kell az elnöki tisztség betöltése előtt. Egy adott miniszteri konferencián a következő elnöki tisztségre önként jelentkező aláíró országot nevezik ki. Ha több jelölt közötti választás szükséges, akkor a jelenlévő aláírók többségi szavazata az irányadó.
A GCC irányító szerepe a jövőben is fontos marad. A javaslat szerint a GCC-nek legfeljebb öt aláíró félből kellene állnia. A GCC tagsága egy időszakra szól, de újraválasztás esetén két vagy több rotációs időszakra is kiterjedhet. A tagokat a következő időszakra a miniszteri konferencián nevezik ki; ha választásokra van szükség, a fentiekkel azonos szabályok érvényesek, figyelembe véve például a regionális egyensúlyt.

FOREST EUROPE 9th Miniszteri konferencia Bonn 2024

A FOREST EUROPE munkaprogramja és munkájának finanszírozása

A FOREST EUROPE miniszteri konferenciának a vezető országot bízzák meg. Az átalakulóban lévő országokból érkező résztvevők pénzügyi támogatása továbbra is fontos a teljes körű részvétel biztosítása érdekében, különösen a miniszteri konferenciákon, de ez az adományozó önkéntes finanszírozásától függ. A vezető ország felkérhet egy nemzetközi szervezetet, hogy segítsen a titkárság munkájának megkönnyítésében.
A HLPD megszervezése a vezető ország és/vagy más adományozók feladata, amennyiben azt megfelelőnek ítélik, és a rendelkezésre álló források függvényében. A költségek csökkentése és a részvétel növelése érdekében ajánlott, hogy adott esetben online vagy hibrid HLPD-ket szervezzenek.

A vezető ország felelős a rendelkezésre álló erőforrásokhoz igazított és az aláírókkal és a megfigyelőkkel folytatott párbeszéd során összeállított munkaprogram kidolgozásáért, amelyet az ELM hagy jóvá. A munkaprogram végrehajtása főként az aláíró felek és a megfigyelők önkéntes természetbeni és pénzügyi hozzájárulásaira támaszkodik. Ezért minden aláíró fél és megfigyelő felkérést kap, hogy amennyiben módjában áll, járuljon hozzá a munkához. A munkaprogramon belül továbbra is a fenntartható erdőgazdálkodás dinamikus koncepciójával, annak kritériumaival és mutatóival (C+I) kapcsolatos munka folytatása, valamint az UNECE-vel és a FAO-val közösen az “Európai erdők állapota” (State of Europe’s Forests, SoEF) című kiemelt jelentés közzététele a legfontosabb prioritások. Ezért az aláíróknak és a megfigyelőknek biztosítaniuk kell a projektalapú finanszírozást az 5 éves jelentéstételi ciklusra, hogy biztosítsák a fenntartható erdőgazdálkodási munkát és a SoEF kiadását.

Az aláíró felek és a megfigyelők hozzájárulása történhet a FOREST EUROPE több adományozót tömörítő vagyonkezelői alapba történő befizetés formájában, amelyet a vezető országnak kell létrehoznia, ha az nem áll rendelkezésre, vagy természetbeni hozzájárulás formájában, pl. szakértői részvétel az üléseken és tanulmányokban, a nemzeti fókuszközpontok vagy szakértők aktív részvétele a munkában, vagy az ülés költségeinek fedezése révén. Egyéb lehetőségek közé tartozik például a nemzeti személyzet kirendelése a kapcsolattartó egységhez.

A rugalmas, intelligens munkamódszerek, például a kapcsolattartó egység tagjainak mobil munkavégzésének megkönnyítése tovább csökkentheti a költségeket. A lehető legnagyobb mértékben előnyben kell részesíteni a digitális dokumentumokat és jelentéseket, és a tolmácsolási és fordítási költségek elkerülése érdekében lehetőség szerint az angol nyelvet kell használni munkanyelvként. Ahol szükséges és lehetséges, az üléseket kizárólag online ülések formájában kell megszervezni. A kapcsolattartó egység vezetője felelős azért, hogy áttekintést tartson a beérkezett hozzájárulásokról és a felhasznált költségvetésről, és ezekről az információkról jelentést tegyen a GCC-nek, majd az ELM-nek.

szerk/ford: Tóth János, forrás: Forest Europe