Új módszerrel próbálják élhetőbbé tenni a világ nagyvárosait Los Angelestől Sepsiszentgyörgyig: civilek fákkal sűrűn beültetett kis területeket, úgynevezett mikroerdőket telepítenek a városok különböző pontjaira. Némelyik nem nagyobb, mint egy hálószoba, mégis óriási változást hoz a környezetébe.
Ahogy az emberiség lélekszáma nő, egyre több területet hódítunk el a természettől: becslések szerint évente nagyjából annyi új épületet húzunk fel a világon, amennyivel újra lehetne kreálni egész New Yorkot.
Ezzel párhuzamosan a természetes környezet mérete egyre csökken, hogy átadja helyét a betonnak. Az ENSZ szerint 1990 és 2020 között összesen 420 millió hektárnyi erdő tűnt el a bolygóról, pedig ezek a klímaváltozás elleni küzdelemben is fontos szerepet tudnának játszani, ha még állnának.
Egyre több a város, úgyhogy a városokba kell vinni az erdőt
Manapság a világ népességének már több mint 85 százaléka él városokban, úgyhogy adja magát a gondolat, hogy a kiirtott erdőket megpróbáljuk legalább részben a városokon belül pótolni. Ez az ötlet először egy Miyawaki Akira nevű japán botanikus és növényökológus fejéből pattant ki az 1970-es években, legalábbis manapság őt tekintjük a mikroerdők szülőatyjának.
A Miyawaki-erdők lényege, hogy nagy fajgazdagságot és ökológiai változatosságot vonultatnak fel rendkívül kicsi területen. Egy minierdő akár egy 9 négyzetméteres sávban is létrehozható, és tipikusan olyan őshonos fajokból áll, amelyek amúgy is nőnének az ültetési területen, ha nem borítaná azt térkő. A változatosság miatt az ilyen erdők növényei akár tízszer gyorsabban is képesek nőni, mint a monokultúrás erdőké, két-három évtized alatt valóságos kis őserdő tud kialakulni a zsebkendőnyi területen.
Miyawaki ötlete nyomán már több száz minierdőt telepítettek a világon. Az utóbbi években az Earthwatch Europe civil szervezet is felkarolta a gondolatot, ők 285 helyszínen ültettek növényeket 2022 óta. Egy másik program, a SUGI keretében 230 minierdőt hoztak létre a világ 52 városában a franciaországi Toulouse-tól az erdélyi Sepsiszentgyörgyön át a spanyolországi Madridig. Ennek a programnak kifejezetten az a célja, hogy helyreállítsa a városok által kiirtott biológiai sokféleséget, és visszatelepítse az őshonos fajokat az eredeti élőhelyükre.
Számos jótékony hatása van a városi erdőtelepítésnek
Az Egyesült Királyság legnagyobb erdővédelemmel foglalkozó civil szervezete, a Woodland Trust szerint a szennyezett városi területeken a mikroerdők segíthetnek a talaj, a víz és a levegő minőségének helyreállításában. Kis méretük pedig lehetővé teszi azt, hogy a sűrűn beépített városi környezetben is ki lehessen őket alakítani, minél több helyszínen: például iskolai játszótereken, temetőkben vagy a metróállomások közelében lévő kihasználatlan, parkos területeken.
De ez még semmi. A mikroerdők segítenek hűvösebben tartani a városokat nyáron, és nagy esőzések esetén a felesleges víz elnyeléséhez is hozzájárulnak. Ezen kívül élőhelyet teremtenek számos városi állat, például a feketerigók vagy a sünök számára. Sőt, magukhoz vonzzák az embereket is, akik szívesen találkoznak egymással egy kis zöld közelében. A SUGI ügyvezetője, Elise Van Middelem szerint ez utóbbi hatás a legfontosabb:
„A természettel való interakció segít csökkenteni a fizikai stresszt, és enyhítheti a mentális betegségek tüneteit, beleértve a szorongást és a depressziót is. A mikroerdők az emberi találkozások mágnesévé váltak. Hőség idején az emberek lepihennek itt, hogy könyvet olvassanak. Máskor az erdő a tánc, a tanulás, a beszélgetés és a kikapcsolódás színhelyévé válik” – mesélte, majd azt is hozzátette, hogy sok erdőt telepítettek iskolák közelébe, hogy a gyerekek minél korábban kapcsolatba kerüljenek a természettel.
Komoly kihívást jelent az erdőtelepítés városi környezetben
A városi mikroerdőknek tehát számos előnyük van, de ez nem jelenti azt, hogy minden gond nélkül lehetne telepíteni őket. A Cities4Forests nevű globális civil szövetség szerint a növényeknek kifejezetten nehéz környezetet jelent a város, mert a szennyező anyagoknak, a magas hőmérsékletnek és a szárazságnak való kitettség megakadályozza, hogy mélyre hatoljanak a gyökereik, és fogékonyabbá teszi őket a betegségekre.
A Cities4Forests szerint kulcsfontosságú szempont az is, hogy a mikroerdők telepítéséhez meg kell nyerni a helyi közösségek támogatását, be kell vonni az összes érdekelt felet, mert az ő jóváhagyásuk nélkül semmi értelme az erdőtelepítésnek. Ezen problémák közül azonban egyik sem számít leküzdhetetlennek, a mikroerdők így valószínűleg egyre több helyszínen bukkannak majd ki a beton közül.
forrás: EuroNews
