A rostirányú tömörítés segítségével számos fafaj nagymértékben hajíthatóvá válik. A rostok irányában jellemzően 20% mértékű összenyomást alkalmaznak gőzölést követően, elkerülve az esetleges roncsolódásokat a modifikáció folyamán, ezt az eljárást alkalmaztuk mi is a kutatás során. Célunk az volt, hogy megfigyeljük milyen hatással van a tulajdonságokra a jól hajlítható, rostirányban tömörített tölgy faanyag nedvességtartalmának változása.
Négypontos hajlítószilárdság vizsgálatot és nyomószilárdság vizsgálatot végeztük, melyeket egy zsugorodás-dagadás vizsgálattal egészítettünk ki. A különböző nedvességtartalmú mintacsoportok hasonlóan viselkedtek a mérések során.

A szilárdsági vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a nedvesebb csoportok nagymértékben kevesebb terhelést voltak képesek elviselni, mint a szárazabb mintacsoportok. A tömörített minták alacsonyabb hajlítószilárdsága (és ezzel együtt a hajlítófeszültségeik) azt is jelentik, hogy azonos hajlítási iv eléréséhez kisebb erőre van szükség. Hajlítható faanyag esetében ez előnyös tulajdonság.


A hajlítórugalmassági modulus diagramból azt figyelhetjük meg, hogy azon csoportok, amelyek nedvesebbek, sokkal alacsonyabb értékkel rendelkeznek, mint azon csoportok, amelyek szárazabban, valamint azon csoportok, amelyek nem voltak tömörítve. A hajlítórugalmassági modulus esetén kimagaslóan magas rugalmassági modulussal rendelkeztek azon csoportok, amelyek nem voltak tömörítve. Ez számunkra azt jelentette, hogy a nedvesebb csoportok faanyaga sokkal plasztikusabb jellemzőkkel rendelkezik, vagyis nagymértékben hajlítható.

A zsugorodás-dagadás vizsgálatnál az volt a cél, hogy ellenőrizzük az anyagok stabilitását. A mérés során a mintacsoportokat két cikluson keresztül mértük. Egy ciklus állt egy 12%-os nedvességtartalomra kondicionálásból à majd egy abszolút szárazra kondicionálásból à majd egy vízzel telített állapotra kondicionálásból. Minden kondicionálás után lemértük a faanyagok méreteit, tömegét és a 4. diagramot kaptuk.

Azon csoport esetén, amely nem volt tömörítve a zsugorodás-dagadás mértéke ciklusonként csak kis mértékben változik, értékeik közel meggyeznek. A tömörített csoport esetén azonban a zsugorodás-dagadás mértéke sokkal nagyobb. Ez a jelenség a rostirányú tömörítés közben létrejövő összelapított sejtfalak miatt történik, amelyek vízzel történő találkozás során megpróbálnak újra kiegyenesedni (memória-hatás), azonban minden ciklus alkalmával kisebb mértékben képesek, hiszen az előző ciklus során már némiképp kiegyenesedtek.
Összességben a mérési eredményeinkből arra következtethetünk, hogy a nedvességtartalom változás nagy hatással van a rostirányban tömörített tölgy faanyag mechanikai tulajdonságaira. A faanyag nedvesség hatására ugyan plasztikusabb lesz, azonban kisebb terhelést képes elviselni, mint a száraz faanyag.
kutatók: Gecseg Péter Pál, Dr. Báder Mátyás

A kutatás a(z) 2024-2.11-EKÖP-2024-00007 számú projekt, amely a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs alapból nyújtott támogatásával az EKÖP-24-1-I pályázat projektfinanszírozásában valósult meg.