Folytatódik a Zöld Válasz vízmegtartás-sorozata. Ezúttal az erdők szerepéről. Az erdőkéről, amelyek az EU-ban ma szörnyű állapotban vannak: a Natura 2000-es erdőknek csupán 14 százaléka van jó állapotban, s bár az ősi erdőket ma már szigorúan védik, ám ez csak 4 százaléka az összes erdőnek.
Hogy mi a gond a biogazdálkodásnak nevezett erdei faanyagégetéssel? Miért veszélyes a nedves tűzifa? Mit kell tenni az erdeinkért, s hogy függ össze az állapotuk a vízmegtartással? Litkai Gergely vendégei ezúttal Aszalós Réka erdőökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója, valamint Csépányi Péter erdőmérnök, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese.
A Zöld Válasz Litkai Gergely és a Válasz Online együttműködésében valósul meg. Részletek itt. Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Magyarország kettészakadt – és nemcsak politikailag vagy gazdaságilag
Zöld Válasz | 2025.01.27. | Podcast
A Válasz Online-on cikksorozatban feldolgozott téma immár podcastadásban is! Vízmegtartással és vízgazdálkodással foglalkozó minisorozatában Litkai Gergely most a Green Policy Center második klímaadaptációs jelentéséről és az Egyensúly Intézet Hogyan legyen Magyarország vízben gazdag ország? című szakpolitikai javaslatcsomagjáról beszélget a dokumentumok készítőivel.
A Zöld Válasz e havi vendégei Vaszkó Csaba, az előbbi tanulmány vezető szerzője, valamint Csernus Dóra Ildikó, az Egyensúly Intézet klíma-, energia- és környezetpolitikai igazgatója. Vaszkó szerint kettészakadt az ország: nyugaton nem annyira súlyos a helyzet, a keleti országrész viszont elesett. Csernus Dóra Ildikó hozzáteszi: míg a magyarok vízgazdagnak érzik magukat, valójában ebből a szempontból szegény ország vagyunk: vizeink 94 százaléka külföldről ered, s ha ezeket nem számoljuk, utolsó előttiek vagyunk az unióban a megújuló vizek tekintetében – csak Máltát előzzük meg. Világszinten csupán a 164. helyezésre vagyunk jók a 193-ból. Innen szép tehát nyerni. De egyáltalán lehet? Válaszok a friss Zöld Válaszban.
Klikk ide a podcast meghallgatásához!
A klímaváltozás problémája főként a vízkörforgás felborulásának problémája
Zöld Válasz | 2024.12.30. | Podcast
Az előző epizódban meteorológusokkal beszélgetett, ezúttal pedig a WWF környezetpolitikai szakértője Litkai Gergely vendége a Zöld Válaszban. Dedák Dalma segítségével most rendszerszinten tekintik át a vízkörforgás problémáját és ellentmondásait. Például, hogy helyben az éghajlatváltozás ellen párologtatással lehet a legjobban küzdeni, csakhogy nincs elég vizünk ahhoz, hogy párologtassunk. Azaz éppen most, a téli félévben kellene betárazni a nyári párologtatásra. De miért is van egyáltalán gond, ha egyszer csapadékunk 70-80 százaléka az óceánokból jön? Válaszok az év utolsó Zöld Válaszában.
Klikk ide a podcast meghallgatásához!
forrás: VálaszOnline
