Hód Konferenciát szervez az Országos Vízügyi Főigazgatóság a HUN-REN Ökológiai Kutatóközponttal.
Időpont: 2024. június 11. Helyszín: Tápióbicske, Fehér István Művelődési Ház és Könyvtár
A természetes és természet-alapú megoldásokkal megvalósuló táji szintű vízvisszatartás napjaink aktuális kérdése. Jelen konferencia célja, hogy ágazatok közötti párbeszédet kezdeményezzünk a hód általi vízvisszatartás jelentőségéről és a hódhatások kezelésével kapcsolatos nemzetközi “jó gyakorlatok” adaptálásáról.
A program röviden:
900-930 A konferencia megnyitása, a szervező főigazgatók által
930– 1100– Plenáris előadások
1100– 1120– Kávé szünet
1120– 1230– Meghívott előadók előadásai
1230– 1330– Szendvicsebéd
1330– 1530– Meghívott előadók előadásai
1530– 1600-Kávé szünet
1600– 1800– Meghívott előadók előadásai, a konferencia zárása
Az eurázsiai hód őshonos, ökoszisztéma-mérnök állatfajunk, mely a 19. század közepén kipusztult Magyarországról. A nyugatról történő spontán terjedés és egy magyarországi visszatelepítési program eredményeként mára újra elterjedt hazánk valamennyi állandó vizű vízfolyásán. Állománynagysága 2020-ban elérte a 10-11 ezer példányt. Ezzel párhuzamosan a fajjal összefüggő természetes tájátalakító hatások jelentősége is növekedett. Az ártéri területek megváltozott hasznosítása miatt ezen hatások egy része ember-vadvilág konfliktusokhoz vezet.
A hód rágása, kotorékásása, vár- és gátépítése egyaránt konfliktusok forrása. A hódüregek károkat okozhatnak a vízügyi létesítményekben. Az árvízvédelmi töltésekben ásott kotorékok felszámolása, az ismételt üregásás megakadályozása a Vízügyi Igazgatóságokat többletfeladatokkal és jelentős fenntartási költséggel terheli. A hódgátak befolyásolják az árhullámok levonulását és a vizek tájban való szétterülését. Ezen gátak vízkár-megelőzési céllal való elbontását a Vízügyi Igazgatóságok az ország számos területén rendszeresen kérelmezik a természetvédelmi hatóságnál.
A hódgátak lokális problémákat okozhatnak például beépített, mélyfekvésű területek szomszédságában vagy hídlábaknál. Ugyanakkor nemzetközi tanulmányok megállapították, hogy a települések között található hódgátrendszerek a víz meglassítása és oldalirányú kivezetése által fékezhetik az árhullámok levonulását, csökkentve az árvízcsúcsokat. A hód általi mederduzzasztás és a medren kívüli, kontrollált elárasztás fontos szereppel bírnak vízkészleteink megőrzésében, az egyre súlyosbodó nyári aszályok mérséklésében.
Fontos tehát, hogy a közeljövőben olyan stratégiát alakítsunk ki, melyben nemcsak potenciális kockázatként tekintünk a hódgátakra, hanem azok árvízvédelmi kockázatot mérséklő és vízmegtartást támogató szerepét is figyelembe vesszük. A hódgátak általi elöntés esélyét, helyét és mértékét lokálisan optikai szintezés, vízgyűjtő-szinten felszíndomborzati modellek segítségével lehetne értékelni.
Az elmúlt évtizedek gyakorlata rávilágított arra, hogy a hódgátak elbontása nem kínál hosszútávú megoldást a konfliktushelyzetekre. Ausztriában és Szlovéniában azonban rutinszerűen alkalmaznak a hódok távoltartására és a hódgátak vízszintjének szabályozásra szolgáló eszközöket. Ezek működésével kapcsolatos tapasztalatainkat elsőkézből mutatjuk be a rendezvényen, és párbeszédet kezdeményezünk a nyugati módszerek hazai adaptálási lehetőségeiről.
Konferenciánk kiemelt témája lesz továbbá a patakártéren, részben a hód tevékenysége révén újból kialakuló időszakosan vízzel borított területek (nedves rétek és mocsarak) megőrzése, ami nemcsak vízgazdálkodási és természetvédelmi, hanem mezőgazdasági kérdés is. Az Európai Unió Közös Agrárpolitika Stratégiai Terve 2024-től támogatja a területek vízzel borított állapotban való megtartását, ami a hóddal összefüggő konfliktusok kezelésének is fontos eszközévé válhat. A patakártéren a táji adottságoknak megfelelő tájhasználat – tehát intenzív szántóföldi művelés helyett gyepgazdálkodás, a legmélyebb területeken pedig felhagyás – ösztönzésével az ember-hód konfliktusok, így a szükséges beavatkozások száma nagyságrendekkel csökkenthető lehet.
A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni a hodokvizgazdalkodasban@gmail.com elektronikus levélcímre küldött levéllel lehet.
forrás: Juhász Erika, kutató, ÖK / Tóth Zsolt, ágazati főerdész, OVF
