Fontos, hogy mindig legyen erdőnk, amely rólunk és a jövő nemzedékeiről is képes gondoskodni, meleget és árnyékot adni egyaránt – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Mocz András a településfásítási programról. Az erdőkért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a cél az, hogy több és jobb erdeink legyenek, és a mai kornak megfelelő technológiával tudjuk művelni, ápolni és fenntartani azokat.
Ezüst, kis- és nagylevelű hárs, hegyi juhar, magas kőris, gömb szivarfa és puszta szil – ezek közül a fafajok közül is választhattak azok a települések, amelyek pályáztak a településfásítási programra. – Ez már az ötödik üteme a településfásítási programnak, az idei az eddigi legnépszerűbb, mondhatni, hogy perceken belül elkeltek a felkínált sorfák és rekordmennyiségű, összesen 1770 település jelentkezett a felhívásra: ebből 1100 település már korábban is pályázott, hatszáz pedig most először nyújtotta be az igényét – sorolta Mocz András. Az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára arról is szólt, hogy a program mostani ütemére szánt egymilliárd forintot további 320 millió forinttal toldotta meg a kormány, hogy minden településre jusson pluszárnyék.
Bölcsőnk, árnyunk, koporsónk
A kormány még 2019-ben indította el az országfásítási programot, amelynek azóta része lett a településfásítási is. – Érdemes tudni, hogy nem kis méretű facsemetéket, hanem előnevelt sorfákat ültetünk, ami azt jelenti, hogy ezek a két-három méteres fák már az új környezetükbe kerülve is látványosak, gyorsabb a fejlődésük és alig néhány év alatt már menedéket tudnak adni a tűző naptól – tájékoztatott az erdőmérnök, aki az elmúlt évekkel kapcsolatban kiemeli, hogy a program előző négy ütemében összesen 56 ezer sorfát ültettek el az országban, míg a mostani, ötödik ütemben három alkalommal, tavasszal, ősszel és jövő év tavaszán további 21 ezer fa kerül a földbe. A folytatás is cél, jövő év végéig összesen már százezer sorfa elültetését tervezik.
– Miért fontosak ezek a programok? Azért, hogy Magyarország zöldvagyonát gyarapítsuk. A zöldvagyon elsősorban az erdőt jelenti, de a településen lévő fákat, parkokban lévő fákat, a „vonalas” létesítmények mellett lévő fákat, vagyis a vasút mellett, autópályák melletti fásításokat is ideértjük, illetve a lakosság által elültetett gyümölcsfákat is. Nem véletlen, hogy az egész világon felértékelődtek az erdők, a zöldfelületek, hiszen az emberi tevékenység okozta klímaváltozásra számos esetben megoldást kínálnak nekünk – emlékeztetett.
Mocz András szerint az erdőnek mindig fontos szerepe volt az emberiség életében, a születésünktől a halálunkig elkísér minket.
– Gondoljunk csak Az erdő fohásza című versre, amely tökéletesen megmutatja, hogy az ember egész életét végigkíséri a fa: „én vagyok tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon” vagy „én vagyok a gerenda, mely házadat tartja”, „én vagyok bölcsőd fája, koporsód fedele”. Fontos, hogy mindig legyen erdőnk, amely rólunk és a jövő nemzedékeiről is képes gondoskodni, meleget és árnyékot adni egyaránt. Az ország- és a településfásítási program célja tehát az, hogy több erdőnk legyen, jobb erdeink legyenek, és a mai kornak megfelelő technológiával tudjuk művelni, ápolni és fenntartani azokat. A kormány elkötelezett a zöldvagyon megőrzésében és gyarapításában egyaránt, 2019 óta az országfásítási programban mintegy 184 millió fát ültettünk el – fejtette ki.
Klímaálló fajok
A fásítás során a települések olyan fafajok közül választhattak, amelyek klímarezisztensek, vagyis jobban ellenállnak a klímaváltozás okozta szárazságnak, egyre melegebb időjárásnak.
Az agrárszakember megjegyzi, az erdők fenntartása során a legnagyobb kihívás, hogy olyan fafajokat válasszunk, amelyek jól érzik majd magukat az 50–100 év múlva várható klímában. Mint mondja, az erdészeti kutatás régóta foglalkozik ezzel a témával, amelynek eredményeként a soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete olyan döntéstámogatási rendszert fejlesztett ki, amely 2100-ig modellezi a különböző klímaforgatókönyvek alapján várható termőhelyi változásokat.
– És nemcsak előretekint, hanem az egyes forgatókönyvek esetén alkalmazható fafajokat is kínál. Vagyis a gazdálkodó az elérhető tudományos eredményeket közvetlenül felhasználhatja a legfontosabb döntéshez: a fafaj megválasztásához – fogalmazott, majd azzal folytatta, általánosságban elmondható, hogy azok a fajok kerülnek előtérbe, amelyek jobban tűrik a szárazságot, a meleget, és nagy a genetikai változatosságuk.
Mocz András a klímaváltozás kapcsán említést tett azokról a törekvésekről is, amelyek a hazai erdőállomány alkalmazkodását segítik. – Egyre nő a természetközeli módon kezelt erdők területe, amely a meglévő erdők alkalmazkodását segíti. Másrészt kísérletek zajlanak tőlünk délebbről, melegebb és szárazabb vidékről származó tölgymakk alkalmazására. Azt várjuk, hogy például a törökországi makkból fejlődő tölgycsemeték már ismerik azokat a viszonyokat, amelyek az előrejelzések szerint a hazai klíma változása során várnak rájuk, ezért életképesebbek, ellenállóbbak lesznek a jövőben – ismertette.
Vissza a természetbe
A szakember megjegyzi, hogy az Alföld különösen érintett a fokozódó szárazságban, az alföldi erdők az aszály miatt rendkívül veszélyeztetettek. – Fontos, hogy az alföldi régióban a meglévő erdeinket is megőrizzük, fenntartsuk, mert az aszály talajra való hatását, a talaj vízgazdálkodását elsősorban a hőmérséklet befolyásolja, a hőmérsékletet pedig az erdők tudják mérsékelni.
Ott, ahol már csak a szél süvít, a patakok kiszáradtak, a források pedig elapadtak, már csak a fa, az erdő tud csodát tenni: egy legelő, amelyet fával népesítenek be, képes arra, hogy lelassítsa a szelet, a forrás megeredjen, a patakban újra víz csobogjon. A fa, az erdő a legmagasabb rendű életközösség, amely képes életre kelteni a tájat – példázta.
Mocz András éppen arra buzdítja a gazdákat, hogy bátran vágjanak bele az erdőtelepítésbe és adják be pályázatukat. – Az erdőtelepítés egyik feltétele, hogy legyen mibe ültetni a szaporítóanyagot, vagyis hogy legyen termőföld. Sok idősebb gazdálkodó van, akinek a gyerekei nem folytatják a földművelést, és úgy dönt, hogy szeretne visszaadni valamit a természetnek, ezért erdőt telepít a földjére.
Az erdőtelepítési pályázaton keresztül a kormány gondoskodik arról, hogy a termelésből származó jövedelmét, amiből eddig élt, azt pótolja, ezért a telepítés költségeinek fedezése mellett 12 éven át jövedelempótló támogatást is biztosít. Ez egy hatvan év körüli vagy annál idősebb embernél nagyon fontos dolog, hogy nem kell róla másnak gondoskodni, hanem a földje, vagyis inkább az erdeje eltartja őt, miközben hazánk zöldvagyonát is gyarapítja – fejtette ki az agrárszakember.
Forrás: magyarnemzet.hu
