A lakberendezési és bútorpiacot Magyarországon három vállalat uralja. Az IKEA, hiába nem tart fent kiterjedt bolthálózatot és lassan terjeszkedik, úgy tűnik, értékesítési árbevételt tekintve verhetetlen. A JYSK viszont adózott eredményben stabilan az első évek óta és nagyot nőttek az elmúlt üzleti évben is a friss beszámolójuk szerint. Ott liheg azonban a JYSK sarkában a Mömax és Möbelix boltokat összefogó vállalat is, melybe tavalyelőtt olvadtak be az XXXLutz üzletek is. A Pénzcentrum a friss üzleti beszámolók alapján utána járt, hogy hogy áll most a bútorboltok küzdelme.
Az MMXH Lakberendezési Kft. 2023 áprilisától már nemcsak a Mömax és Möbelix boltokat üzemelteti, hanem az XXXLutz boltokat is magába olvasztotta. Az ilyen összeolvadások jelentősen megbolygathatják a piacot egy-egy szektorban. Nem csoda, hogy már 2019-ben felmerült, amikor az XXXLutz a Kika-boltok átvételével a piacra lépést tervezte, hogy túl nagy szelet jut majd így a Mömax és Möbelix üzletekkel együtt az anyavállalatnak a hazai bútorpiaci tortából. Ekkor azonban még hivatalosan az XXXLutz nem tartozott az MMXH Kft-hez. A Gazdasági Versenyhivatal akkor meg is vizsgálta alaposan a helyzetet, de végül engedélyezte a piacra lépést (erről részletesen ebben a cikkben írtunk). Az XXXLutz önmagában nem jelentett nagy fenyegetést az IKEA-ra vagy a JYSK-re, nem sokáig volt azonban független. 2021 decemberében egy kézbe vonták össze a Mömax, Möbelix és XXXLutz boltok vezetését, a 2023. március 31-én kedvezményezett átalakulás keretében pedig az XXXLutz Lakberendezési Kft. beolvadt az MMXH Lakberendezési Kft-be, mely így az XXXLutz Lakberendezési Kft. jogutódjává vált. Végleg egyesítették tehát az osztrák bútorláncok erőiket a hazai lakberendezési piacon. Vajon együttes erővel sikerülhet lenyomniuk a JYSK-öt, lehajrázni az IKEA-t? Nézzük a friss beszámolókat.
Az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálatának nyilvánosan hozzáférhető adatai alapján az KEA nettó árbevétel terén még mindig verhetetlen, adózott eredmény terén viszont a JYSK lett az elmúlt üzleti év számai alapján. Az KEA 137,2 milliárdos hazai nettó árbevételének közelébe sem ért a JYSK a maga 76,8 milliárdos értékesítésével, vagy az MMXH, ami az XXXLutz csatlakozását követő első évben 62,3 milliárd forintos nettó árbevételt ért el.
Ha az MMXH és az XXXLutz korábbi év árbevételeit összeadnánk, akkor 70 milliárd felett volt az együtes nettó volumen, tehát ha úgy vesszük, némi csökkenés látszik. Az IKEA árbevétele szintén csökkent, bár nem sokkal, 6,2 százalékkal. Tehát egyértelmű növekedést csak a JYSK mutatott az árbevételben (14,4%). Érdekes adalék, ha az export árbevételeket nézzük, a JYSK abszolút első: 61,2 milliárd forint volt az utolsó ismert üzleti évben, ehhez képest az IKEA közel 148 millió, az MMXH 27 milliós értékesítése jóval alacsonyabb. Ha összeadjuk a kettőt, az export és hazai értékesítésben a JYSK egy hajszállal előzi is az IKEA-t.
Adózott eredmény tekintetében az MMXH ugyancsak utolsó, ráadásul mínuszba mentek. A IKEA adózott eredménye csökkenést, a JYSK-é növekedést hozott. Az előző üzleti évhez viszonyítva nagyon kilőtt a JYSK eredménye, viszont a két évvel azelőtti szintet nem ütötte meg, akkor is túlszárnyalták az IKEA-t.
Amit még minden évben lapunk megvizsgál a bútorláncok beszámolóiban, hogy hogyan változott a foglalkoztatottak száma, mennyit fordítottak a vállalatok bérköltségre, valamint hogy e két adat alapján mekkora az egy főre jutó bérköltség havonta. Ez utóbbi arról adhat képet, hol a legjobbak a bérek, viszont ebben a vezetőségtől kezdve a bolti eladókig mindenki benne van, így ezeket az összegeket semmiképp sem a érdemes a bolti eladók átlagbérével azonosítani.
Foglalkoztatottak tekintetében azt láthatjuk, hogy az IKEA-nál folytatódott a minimális csökkenési trend, a JYSK-nél dolgozók száma viszont növekedett, már 1108 volt a dolgozó létszám átlagosan. Az MMXH-nál az XXXLutz beolvadása előtt 728 fő dolgozott átlagosan, az XXXLutznál 481 fő, az egyesülés után 1086 fő dolgozott a láncnál, így inkább csökkenésről beszélhetünk. Az MMXH egyébként nem csak dolgozószámban, hanem bérköltséget tekintve is a JYSK-öt közelíti. Nem érik be azonban az IKEA-át, ahol a dolgozók száma is jóval magasabb (1575 fő), így a bérköltség is 9,5 milliárdra rúg.
Ha kiszámoljuk, hogy a bérköltségként bevallott milliárdokból hány jut egy dolgozóra és azt elosztjuk 12-vel (a hónapok számával egy évben), akkor kapjuk meg az egy főre jutó bérköltség adatot havonta. Ebben ugyancsak a JYSK az első, 566 ezer forint/főre jön ki náluk ez a mutató, a második a Möbelix-Mömax-XXXLutz hármas, ahol ez 517 ezer forint, és a sor végén az IKEA van 502 ezer forint/hóval.
Fontos azonban kiemelni, hogy ez nem a bolti eladók “átlagbére”, hanem minden dolgozóra jutó bér átlaga együtt, így nagyban befolyásolhatja ezt az összeget, hogy milyen a dolgozói struktúra, mekkora a boltokban, illetve az irodákban, központokban foglalkoztatottak száma, a vezetői struktúra, stb. Tehát ezt az adatot érdemes fenntartásokkal kezelni, pusztán erre nem lehet alapozni olyan kijelentéseket, minthogy “a JYSK-nél lehet a legjobban keresni”. Ennél kevesebbet árul el, de azért a semminél többet mond arról, milyen a bérezés a vállalatoknál.
forrás: pénzcentrum
