FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Pilisi Bioszféra Rezervátum bővült

Érdiné dr. Szekeres Rozália, az UNESCO MAB Nemzeti Bizottság elnöke, Selmeczi-Kovács Ádám, a DINPI igazgatója, Forián-Szabó Gergely polgármester és dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese

Az UNESCO 2025. szeptemberében tartotta Hangzhou-ban (Kína) a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusát. Az eseményhez kapcsolódva szeptember 27-én hivatalosan is kihirdették a Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) bővítését, ami többéves előkészítő munka eredménye. A bővítéssel a PBR már 21 település területét foglalja magába. Az érintett önkormányzatok és civil szervezetek a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal és a Pilisi Parkerdővel együttműködésben dolgoznak az ökoturizmus, a környezeti nevelés, a kutatás és a természetmegőrzés területén. Az új tagokkal kibővült PBR november 11-én tartott találkozót a Szentendrei Városházán.

Bioszféra-rezervátumok

Az UNESCO 1971-ben indította útjára az Ember és a Bioszféra (Man and the Biosphere – MAB) programot, amelynek célja tudományos alapot teremteni az emberek és természeti környezetük közötti kapcsolat javításához. A program keretében világszerte 759 bioszféra-rezervátum működik 136 országban, köztük hat Magyarországon. Ezek a területek a fenntartható fejlődés mintaterületei, ahol a biológiai sokféleség megőrzése összeegyeztethető annak fenntartható használatával.

A bioszféra-rezervátumok három zónából épülnek fel:

A magterületeken elsődleges szempont a természeti értékek megőrzése és kutatása. Fokozottan védett természeti területek, ahol emberi tevékenység csak kifejezetten természetvédelmi célból megengedhető.

A védőövezetek (pufferzónák) a magterületeket veszik körül, és azok védelmét szolgálják. Itt olyan gazdálkodási és turisztikai tevékenységek folytathatók, amelyek összhangban állnak a bioszféra-rezervátum céljaival.

Az átmeneti övezetek célja, hogy támogassa a településeken ökológiailag fenntartható gazdálkodási, turisztikai és egyéb emberi tevékenységeket.

A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése

A Pilis-Visegrádi-hegység 1981-ben nyerte el a bioszféra rezervátum címet az UNESCO-tól. A PBR célja, hogy a természeti és kulturális értékek megőrzése érdekében keretet teremtsen a helyi közösségek, gazdálkodók, természetvédelmi kezelők, civil szervezetek, oktatási intézmények és magánszemélyek közötti párbeszéd és együttműködés kialakításához.

A térségi együttműködés kiszélesítése érdekében 2024-ben kezdeményezte a PBR az UNESCO-nál a rezervátum bővítését, amit 2025 szeptemberében, a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusán fogadtak el és hirdettek ki. Ezzel a Pilisi BR munkájában résztvevő települések száma 16-ról 21-re bővült, amelyek az alábbiak: Budakalász, Csobánka, Dömös, Dunabogdány, Esztergom, Kesztölc, Leányfalu, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Szentendre, Tahitótfalu, Visegrád.

A Pilisi Bioszféra Rezervátum tevékenységei

A PBR tevékenységei elsősorban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Pilisi Parkerdő és 21 település önkormányzatainak és civil szervezeteinek együttműködésével valósulnak meg. A PBR-ban jelenleg négy európai uniós pályázat is zajlik. Részben ezek támogatásával végezzük az alábbi tevékenységeket:

  • Háromoldalú megállapodások kidolgozása a Pilisi Parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az érintett települési önkormányzatok között.
  • Kipusztulással veszélyeztetett növényfajok védelme. A magyarföldi husáng megőrzése a Pilis-tetőn és a hegyi tarsóka megmentése Pilisborosjenőn.
  • Kétéltű- és hüllő fajok védelme. Béka- és szalamandra gázolások megakadályozása érdekében békaterelők, figyelemfelhívó táblák és forgalomlassítók kihelyezése.
  • Vadmacska védelmi program. Felmérés, monitoring, genetikai vizsgálatok.
  • Örökerdő-gazdálkodás a Pilis Bioszféra-rezervátum erdeiben, a természetvédelmi szempontok integrálásával, kíméleti területek és habitatfák kijelölésével.
  • Látogató-monitoring a pilisi turista utakon.
  • Környezeti nevelési programok a térség oktatási intézményei részére.
  • Inváziós fajok visszaszorítása. Bálványfák (Ailanthus altissima) visszaszorítását célzó program, cserében őshonos fafajok csemetének biztosítása a települések belterületén. Az óriáskeserűfű inváziójának megállítása a Dera-patak mentén.
  • Száraz gyepek megőrzése. Özönnövények visszaszorítása és a gyepek fenntartása legeltetéssel Esztergom mellett.
  • Visegrádi-öbölben élőhelyek és ökoturisztikai lehetőségek fejlesztése.
  • Új közös pályázati programok előkészítése.

A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése nem lezárás, hanem új fejezet kezdete: a természet és az ember harmonikus együttélésének mintaterülete tovább erősödik. Bizonyíték továbbá arra is, hogy a térség közösségei készek együtt cselekedni a természeti értékek megőrzéséért és a fenntartható jövőért.

forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Előző cikk

Fák az űrben - Orion Seed Mission

Következő cikk

II. Jótékonysági fenyőfa díszítő verseny




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version