Nagyon határozottan képviseljük, hogy az erdő az országok zöldvagyonának legalapvetőbb, stratégiai jelentőségű eleme. Az erdő szolgáltatásai az emberek érdekét szolgálják – mondta Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár.
Az utóbbi években egész Európában a figyelem középpontjába kerültek az erdők. A zöld gazdaság egyik fontos fejlődési területeként tekintenek rájuk, miközben a klímaváltozás hatásainak mérséklésén és a rekreációs lehetőségeken keresztül a nagyvárosok lakóinak életét is közvetlenül befolyásolja, hogy mi történik erdeinkkel. 2024 második félévében Magyarország látja el az EU soros elnökségi feladatait. Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkárt arról kérdeztük, hogy az EU-elnökség során milyen szemléletmódot képvisel hazánk az erdőkkel, az erdők kezelésével kapcsolatban. Emellett természetesen arra is kitértünk, mennyi mindent profitálhatunk az erdészek szakszerű munkájából.
Milyen feladatok hárulnak ránk, és egyáltalán, európai mércével milyen szinten van a hazai erdőgazdálkodás?
– A magyar erdőgazdálkodás méltán nevezhető nemzetközi hírűnek. Az úgynevezett tartamos erdőkezelésnek hazánkban több évszázados hagyománya van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ennyi ideje egészen biztosan nem „raboljuk le” egyik legfontosabb természeti erőforrásunkat, az erdőt. Éppen ellenkezőleg, folyamatosan gyarapítjuk. Vagyis mai szóhasználattal élve, fenntartható módon gazdálkodunk vele. Így tehát soros elnökségünk idején van mondanivalónk Európa számára az erdőkkel kapcsolatban, s mivel a magyar erdészeket jól ismeri és elismeri a nemzetközi szakmai nyilvánosság, jó eséllyel meg is hallanak bennünket.
Nagyon határozottan képviseljük, hogy az erdő az országok zöldvagyonának legalapvetőbb, stratégiai jelentőségű eleme. Az erdő szolgáltatásai az emberek érdekét szolgálják.
A jó levegő, az árnyék, a lelki és fizikai kikapcsolódás és feltöltődés, a megvédett termőtalaj, vagy éppen a megszűrt és az erdőben megtartott víz minden állampolgárt megillető érték.
Ráadásul a gondosan kezelt erdő a Föld legerősebb természetes szén-dioxid-megkötő infrastruktúrája, amely képes ellensúlyozni számos ágazat kibocsátását. A fa mint az erdőből kikerülő megújuló nyersanyag pedig feldolgozott állapotában tovább tárolja a szenet.
A magyar állami erdőkezelési modell jó példát szolgáltat arra, hogy kialakítható egy olyan zöldvagyonkezelési rendszer, amely megőrzi a természeti értékeket. Átfogóan erdőalapú gazdaságnak hívjuk ezt a rendszert, amely integrálja a természetvédelmi, klímavédelmi, gazdasági, valamint társadalmi érdekeket és szempontokat.
Célul tűztük ki, hogy minden tagországnak, sőt, minden európai polgárnak egyértelművé váljon az, hogy az Európai Unió számára az erdőkre alapozott gazdaság fejlesztése jelentős innovációs értékkel bíró, komoly kitörési lehetőség.
A fenntarthatóság valóban napjaink egyik hangzatos kulcsszava. Az erdőgazdálkodás mitől fenntartható? Ennek fényében másként kell bánni az erdőkkel, mint korábban?
– A fenntartható erdőkezelésnek három pillére van. Egyrészt nem hasznosítunk több faanyagot, mint amit a természet megtermel erdeinkben. Amint már említettem, Magyarország ezt a módszert közel két évszázada alkalmazza. Másodsorban figyelünk az erdők természetességi állapotának, változatosságának megtartására. Magyarország az európai élmezőnybe tartozik a védett erdőterületek arányát tekintve. Harmadsorban pedig a fával borított területek gyarapítását kell említenem. Ezen a ponton mindig megemlékezünk hazánk Trianonhoz fűződő zöldvagyonvesztéséről is, amikor a korábbi jelentős erdőborítottság az országcsonkítással 11 százalékra zsugorodott. Ráadásul az igazán értékes őserdőink és telepített erdőink javát veszítettük el. Ezt az arányt sikerült az elmúlt száz évben megkétszereznünk.
A jelenlegi állami Országfásítási Program eredményeként jók az esélyeink a fával borított területek arányának 27 százalékra növelésére. 2019 óta több mint 184 millió facsemetét ültettünk el csak az új erdőkben és 56 ezer sorfát a vidéki településeken.
Nem azért kell tehát másként bánni az erdőkkel, mert valamit nem jól csináltunk eddig. Hanem azért, mert a klímaváltozás az erdőket is sújtja. A környezeti viszonyok jelentős változásának vagyunk tanúi. Az elmúlt évek aszályai az erdőterület legalább 30 százalékát érintették. Egyes fafajok, mint például a lucfenyő vagy a bükk eltűnőben vannak. A magyar erdőtudomány ezért jelenleg százszázalékos erőbedobással dolgozik a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásainak elemzésén és az alkalmazkodás megoldásain.
Ebben a vonatkozásban kell beszélnünk az élőhelyek védelméről, a biológiai sokszínűség megőrzéséről, növeléséről és a klímasemlegességi célokról is. Ezek megvalósításában milyen szerepe van az erdőknek?
– Az erdőknek a biodiverzitás megőrzése és a klímasemlegességi célok elérése terén is főszerepe van. Az erdő a Föld legkomplexebb ökológiai rendszere, amely a legtöbb faj számára biztosít élőhelyet. Tegyük hozzá, hogy ez a tényállítás akkor igaz, ha az erdőket minél természetközelibb módszerekkel kezeljük, ha az állományok kor- és fajösszetétele megfelelően változatos. A magyar erdőkezelési gyakorlat már az erdőtörvényünknek köszönhetően is ebbe az irányba változtatja az erdőket.
Röviden azt lehet mondani, hogy csak akkor reális a biodiverzitás megőrzése, ha vannak megfelelő természetességi állapotú erdők.
A klímasemlegességi célok elérésében pedig, ahogy már említettem: a gondosan kezelt erdő a Föld legerősebb biológiai szén-dioxid-megkötő infrastruktúrája. Erre tudatosan építhetünk, de vigyázni is kell rá. Az erdők elnyelő képessége nélkül nem lennének teljesíthetőek hazánk klímasemlegességi vállalásai.
Hogyan lesz a fával borított terület növeléséből és a klímavédelmi szolgáltatásokból versenyelőny? Rendelkezünk megfelelő forrásokkal és szervezetekkel ezeknek a vállalásoknak a megvalósítására?
– Pontosan ezt szolgálják a Közös Agrárpolitika támogatásai, amelyek kiírása az idén már megkezdődött. Az erdőterület növelésére és a meglévő erdők megőrzésére a korábbinál háromszor nagyobb forrás, összesen 310 milliárd forint áll rendelkezésre. Mostantól sorra jelennek meg a pályázati kiírások az erdők megőrzésére és helyreállítására, az erdőtelepítésre vagy az örökerdő-gazdálkodás és a fiatal erdőgazdálkodók támogatására. Mindezeken keresztül olyan lehetőséget biztosítunk a hazai erdészeti ágazat számára, amellyel bebizonyosodhat, hogy az erdők kezelésébe fektetett források hozzájárulnak a versenyképesség növeléséhez.
Az erdőgazdálkodás versenyképességet javító lehetőségeit képviseljük az Európai Unió soros elnökségi feladatainak ellátása során is. Észre kell vennünk, hogy európai szinten felértékelődnek az erdei ökoszisztéma faanyagon kívüli szolgáltatásai. Éppen ezért helyesebb, ha a szűken, gazdaságilag értelmezett „erdőgazdálkodás” fogalomköre helyett szélesebb értelemben, „erdőkezelésben” gondolkodunk.
Az erdő szolgáltatásai mindenkit megilletnek, de fenntartásuk aktív munkát igényel. Ezt végzi az erdészeti ágazat, és ennek a szerepnek a megerősítését képviseljük az Európai Unióban is. Ehhez szorosan kapcsolódik a faipar, ugyanis az erdő alapú gazdaság teljességéhez hozzátartozik a fahasznosítás nagyságrendjének növelése.
A faanyag – és különösen a hazai faanyag – használata nem káros a környezetre, éppen ellenkezőleg: a klímaváltozás elleni küzdelem egyik fontos eszköze. Ezt a véleményt képviseljük a fejlesztéspolitikai irányok meghatározásakor és az Európai Unióban.
A faanyagon túl az erdők talán legismertebb szolgáltatása a turisztikai, rekreációs lehetőség. Milyen nagyságrendű ma Magyarországon az erdei turizmus, és azt ki és miből finanszírozza?
– A Covid előtt a szakértők a magyar erdők látogatottságát évi 30-35 millió látogatói alkalomra becsülték, ez a szám mára 45-50 millióra növekedett.
Az erdei turisztikai infrastruktúra legnagyobb részét az állami erdészeti társaságok tartják fenn, akiknek az erdei turizmus 20-30, helyenként 40 százalékos növekedésével kellett szembenézniük a Covid előtti időszakhoz képest. A társadalom szempontjából terápiás hatású volt a pandémia idején a természetjárás, azonban az erdészeknek ezt az intenzív erdőlátogatást kezelnie kellett és biztosítani hozzá az infrastruktúrát. Mindezt közjóléti feladatként, a látogatások számával egyenes arányban növekvő költségeket finanszírozva. Az állami erdészeti társaságok vették ezt az akadályt. 2010 és 2023 között saját forrásból, gazdasági működésük eredményességére alapozva összesen csaknem 53 milliárd forintot költöttek közjóléti-turisztikai feladataik ellátására. Ez nagyjából évi 4 milliárd forintot jelent. Ugyanezen időszak alatt a kormányzat támogatásával több mint 40 milliárd forintot fordítottak a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére. Kilátók, szálláshelyek, túraútvonalak, tanösvények és erdei iskolák épültek és újultak meg országszerte. A folyamat eredményei jól nyomon követhetők A Mi Erdőnk hasábjain is.
Fotó: A Mi Erdőnk archív
Ezek a fejlesztések és a működtetésükre megtermelt évi 4 milliárd forint az a ráfordítás, amely a Covid alatt biztosította és azóta is lehetővé teszi az erdők látogathatóságát. Az állami erdőkezelési modellben tehát fontos szerepe van a gazdaságosságnak, hiszen annak segítségével tarthatók fenn a mindenki számára elérhető turisztikai szolgáltatások.
Mit tart az erdészek legfontosabb feladatának a társadalommal kapcsolatban?
– Az erdészek minden szakmai tevékenysége a társadalmat szolgálja, ugyanakkor a szemléletformálás, az ember és az erdő kapcsolatának megismertetése is idetartozik. Ezt a célt szolgálja az idén elindított Iskolában az erdő program, amelynek alapgondolata, hogy az erdészeti erdei iskolai oktatás módszertanára alapozva elvigyük az erdőt az oktatási intézményekbe, a tantermekbe. Kombináltuk a természettel kapcsolatos tudást a személyes tapasztalatra épülő tanítási módszertannal. Már az első félévben 30 ezer iskoláshoz jutottunk így el. Hasonló indíttatással indult el 2023-ban televíziós magazinként és a közösségi médiában az Erdőmánia. Ez az ismeretterjesztő sorozat rövidfilmek és stúdióbeszélgetések formájában vezeti be az erdő iránt érdeklődőket az erdő létezésével, fenntartásával és jövőjével kapcsolatos különleges világba. Nem utolsósorban pedig szeretném kiemelni A Mi Erdőnk magazin kéthavi megjelenését, amely a gyakorlati klímavédelem, a józan zöld gondolkodás, a cselekvő természetvédelem szemléletének fontos közvetítője.
Mennyit ér az erdei turizmus?
Ingyenesnek és gyakran magától értetődőnek vesszük a természet által a társadalomnak nyújtott szolgáltatásokat. Pedig a zöld környezet megléte és szolgáltatásainak ingyenessége korántsem magától értetődő. Tavaly a Corvinus Egyetem két kutatója esettanulmányként az egyik legnépszerűbb hazai kirándulóhely, a Pilisi Bioszféra Rezervátum rekreációs értékét becsülte meg. Az eredmények szerint csak ezen a 38 ezer hektárnyi területen a kirándulók erdei kikapcsolódásának pénzbeli értéke 2020-ban körülbelül évi 3,8 milliárd forint volt, ami az inflációt figyelembe véve jelenleg 4,6 milliárd forintot tesz ki. A pilisi adatokat kivetítve a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a magyarországi erdei szabadidős tevékenység teljes éves értéke mintegy 39 milliárd forint.
a kérdező: Lomniczi Gergely
forrás: Magyar Mezőgazdaság
