Az európai erdők területe 1950 óta 37%-kal nőtt. Ez akkora terület, mint Magyarország és Szlovákia együttvéve. Az európai erdők naponta 1500 futballpályányi területtel bővülnek. Vajon az átlagember tudja ezt? A legtöbben nem. Felmérések szerint az európaiak mindössze 39%-a van tisztában azzal, hogy az erdőterületek növekednek, nem pedig csökkennek. Valami figyelemre méltót értünk el, mi erdészek. Aztán elfelejtettük elmesélni.
Előző, az OEE honlapján és az Erdészeti Lapokban is megjelent két részes cikkeimben amellett érveltem, hogy az erdészeti ágazat elveszítette a PR-csatát, miközben tökéletesítette a fenntartható gazdálkodást. Évtizedeken át hagytuk, hogy a környezetvédő szervezetek irányítsák a szakmáról és az erdőkről szóló közbeszédet, ami a közelmúltban parázs vitákat váltott ki több fórumon is. Ám ennek a történetnek van egy másik oldala. A társadalmi kommunikációban talán kudarcot vallottunk, ám közben rendkívüli eredményeket is elértünk, amelyek elismerést érdemelnek.Ez a cikk nem arról szól, hogy mit csináltunk rosszul. Hanem arról, amit jól csináltunk – és ma is jól csinálunk –, csak a világ nem tud róla.
A számok, amelyekről senki sem beszél
Kezdjük azokkal a tényekkel, amelyeknek minden erdészeti szövetség és cég honlapján ott kellene lenniük, mégsincsenek.
Az EU erdei jelenleg 160 millió hektár földterületet borítanak. Ez az EU szárazföldi területének 39%-a. Csupán 1990 óta 14 millió hektárral bővültek. Az élőfakészlet 1950 óta 138%-kal nőtt, 2022-ben elérte a 28,6 milliárd köbmétert.
A magyar erdészet története még drámaibb. A trianoni békediktátum után erdeink 85%-át elveszítettük – a Kárpátok hatalmas erdőségei mind elcsatoltattak. Az 1,1 millió hektárról induló új Magyarország éves fakitermelése a háború előtti szint 9%-ára esett. Mégis: száz év alatt megduplázódott az erdőterület. Ma mintegy 2 millió hektárt kezelünk, az ország területének közel 23%-án. Az élőfakészlet 2019-re elérte a 390 millió köbmétert – csak 2010 és 2019 között 30 millió köbméterrel nőtt. A FAO ezt az időszakot a „magyar erdőművelés aranykorának” nevezi.
Íme a fenntarthatóság bizonyítéka: évente csak az éves növedék 66%-át termeljük ki az EU-ban. 1961 óta minden egyes évben az éves fakitermelés kevesebb volt, mint az éves növedék. Az európai erdők egyre gyarapodnak, miközben hasznosítjuk őket. Ez nem kizsákmányolás: ez a megvalósult fenntartható gazdálkodás.
Magyarországon ez az arány még kedvezőbb: a növedéknek mindössze 56–62%-át termeljük ki. Az éves növedék mintegy 13 millió köbméter, ebből 7,3–8,1 milliót vágunk ki. A különbség évről évre gyarapítja erdeinket.
A szén-dioxid-megkötési adatok ugyanilyen lenyűgözőek. Az EU erdei évente mintegy 332 millió tonna CO₂-t nyelnek el. Az Unió erdei biomassza szénkészlete 1950 óta közel megháromszorozódott, elérve a 10 milliárd tonnát. Globálisan az erdők nettó szénelnyelőként évi 7,6 milliárd tonna CO₂-t kötnek meg – ez az Egyesült Államok teljes éves kibocsátásának másfélszerese. Ezek nem marginális hozzájárulások. Ezek bolygóméretű eredmények.
A magyar erdők évente 5–6 millió tonna üvegházhatású gázt kötnek meg – ez az ország teljes kibocsátásának mintegy 8%-a. Hektáronként átlagosan 226 tonna szenet tárolnak: 155 tonnát a talajban, 71 tonnát a faállományban. Ez bizony nem csekélység.
Amit valójában nyújtunk
Az erdészeti ágazat környezeti, gazdasági és társadalmi dimenziókban egyaránt jelentős eredményeket mutathat fel. Mégis ritkán kommunikáljuk ezt átfogóan.
Az erdők sokkal többet tesznek, mint csupán szenet raktároznak. Vizet tisztítanak. New York városa 1,5 milliárd dollárt fektetett erdős vízgyűjtő területeinek védelmébe. Mi lett volna az alternatíva? Egy 6–8 milliárd dolláros szűrőüzem építése. Az erdők ugyanezt a szolgáltatást természetes úton nyújtják. Levegőt tisztítanak. Csupán az Egyesült Államok erdei évente 17,4 millió tonna légszennyező anyagot távolítanak el a légkörből.
Az egészségügyi hatások is mérhetőek. Az erdőlátogatás 12%-kal csökkenti a stresszhormonszintet a városi környezethez képest. Háromnapos erdei tartózkodás 50%-kal növeli a természetes falósejtek számát – ezek az immunsejtek, amelyek a daganatok ellen küzdenek. Egyes kutatók szerint az erdőlátogatás évi 141–185 millió font megtakarítást jelenthet a mentális egészségügyi kiadásokból.
Az európai erdők több mint 70%-a nyitott a közönség előtt. Ez évi 5–9 milliárd euró rekreációs értéket teremt csak a Natura 2000 területeken. Amikor az emberek átsétálnak a mi „nyitott gyárunkon”, nem csak fákat látnak. Ingyenes egészségügyi szolgáltatáshoz jutnak.
Az erdei oktatás robbanásszerűen fejlődik. Az Egyesült Királyságban 5000 képzett erdei iskolai vezető dolgozik 3500 helyszínen. Észak-Írországban 270 akkreditált erdei iskola havi 5000 diákot ér el. A COVID-19 után a kereslet megduplázódott. Az erdei iskolás gyerekek jobb önbizalmat, társas készségeket és természethez való kötődést mutatnak. A hazai erdészeti erdei iskola hálózatot és az OEE erdőpedagógiai eredményeit itt most csak mellékesen említem meg, méltán lehetünk büszkék eredményeire.
.jpg)
A gazdasági eredmények
A számok sokszor még az ágazati szakértőket is meglepik. Az EU erdőalapú ágazata közvetlenül 3,6 millió embert foglalkoztat. A közvetett kölcsönhatásokat is beleszámítva minden erdészeti munkahely 1,5–2,5 további állást teremt a tágabb gazdaságban. Globálisan 33 millió ember dolgozik formális és informális erdészeti állásokban.
Magyarországon mintegy 19 ezer ember dolgozik közvetlenül az erdőgazdálkodásban és fakitermelésben. A fafeldolgozó iparral együtt ez a szám jóval nagyobb. Az erdők az ország területének 23%-át borítják, és a védett területek 62%-a erdő – az ágazat tehát nem csak gazdasági, hanem természetvédelmi szempontból is meghatározó.
A gazdasági érték jelentős. Az EU erdőgazdálkodása és fakitermelése 27,9 milliárd euró bruttó hozzáadott értéket termel. A papír- és cellulózipar 100 milliárd eurót, a fafeldolgozó ipar további 152–194 milliárd eurót tesz hozzá. Globálisan az erdészeti ágazat 1,52 billió dollárral járul hozzá a nemzetgazdaságokhoz.
A nem fa alapú erdei termékekről sem szabad megfeledkezni. Bogyók, gombák, vad, parafa és gyanták évente 23,3 milliárd eurót termelnek Európában – a hengeresfa értékének 70%-át. Ezek a termékek vidéki megélhetéseket tartanak fenn, amelyek máskülönben eltűnnének.
.jpg)
Világszerte 1,6 milliárd ember számára az erdők létfontosságú megélhetési forrást nyújtanak. Sok vidéki régióban az erdészet nem pusztán iparág, hanem a mindennapok gazdasági alapja.
Az erdőtanúsítás: az ágazat önkéntes elköteleződése
Ha van eredmény, amit különösen elismerésre méltónak tartok, azok a tanúsítási rendszerek. Globálisan több mint 400 millió hektár erdő rendelkezik FSC- vagy PEFC-tanúsítvánnyal. Európában az erdők 51%-a tanúsított. Horvátország vezet 100%-kal. Ausztria követi 83%-kal. Finnország 82%-kal.
Ez egy példátlan, önkéntes elköteleződés a fenntartható gyakorlatok mellett. Ezt nem a szabályozás kényszerítette ki. Az ágazat magától tette. Az FSC-logó globális fogyasztói ismertsége eléri a 46%-ot – ez a legmagasabb az erdészeti tanúsítások közül. A 18–24 évesek körében az ismertség még magasabb.
Magyarországon a helyzet kevésbé rózsás – de érthető okokból. Hazánk volt az egyik utolsó EU-tagállam, ahol még hiányzott a nemzeti erdőtanúsítási rendszer. A magyar PEFC rendszer csak 2017 májusában nyerte el a nemzetközi jóváhagyást. A kihívás óriási: félmillió erdőtulajdonosunk van átlagosan 2,2 hektáros birtokmérettel. A tulajdonosok mindössze 4%-ának van 10 hektárnál nagyobb erdeje. Korábban az erdőterület 85%-a tanúsítatlan volt. Az FSC nemrég jóváhagyta az ideiglenes magyar erdőgazdálkodási szabványt, ami fontos előrelépés – de az 51%-os uniós átlagot még messze nem érjük el.
Az erdészet klímahozzájárulása: három csatorna, egy helyett
Az erdészet éghajlatvédelmi hozzájárulása három csatornán keresztül működik. Az elsőt szoktuk említeni, ám a másik kettőről rendre megfeledkezünk.
Első csatorna: az erdei szénmegkötés.Az EU erdei az összes uniós üvegházhatású gáz kibocsátásának mintegy 6%-át kötik meg. Ez egy fontos szám, de gyakran ez az egyetlen, amit idézünk.
Második csatorna: a helyettesítési hatás. Amikor a fa betont vagy acélt vált ki, a kibocsátás csökken. Kutatások szerint az európai fatermékek évi 410 millió tonna CO₂-egyenértékű helyettesítést teremtenek. Ez önmagában összevethető a teljes erdei szénmegkötéssel. A keresztrétegelt fa (CLT) épületek az életciklus-kibocsátásukat 40–60%-kal csökkentik a betonhoz képest.
Harmadik csatorna: a szén tárolása kitermelt fatermékekben. A tartós faszerkezetek évtizedeken, akár évszázadokon át tárolják a szenet. Ez évi 40 millió tonna CO₂-egyenértékkel járul hozzá az EU klímakvótáihoz – nagyjából az erdei szénmegkötés 10%-ával.
A teljes kép tehát a következő: az erdők szenet kötnek meg. Az erdőből származó fatermékek magas kibocsátású alapanyagokat válthatnak ki. Faszerkezetek pedig szenet tárolnak az épületekben. Ez három hozzájárulás, nem pedig egy. Miért beszélünk mindig csak az elsőről?
A biogazdaság átalakulása: a fa mint a jövő alapanyaga
Figyelemre méltó dolgok zajlanak a világban, amit az ágazaton kívüliek alig vesznek észre: a fa helyettesítheti a fosszilis alapú anyagokat az ipar számos területén. Nem teljesen és nem azonnal, ám az irány egyértelmű, a kísérletek és a pilótaprojektek kedvezőek.
A UPM 1,3 milliárd eurós biofinomítót épített a németországi Leunában, ahol lignin alapú anyagokat gyárt, amelyek helyettesítik a gumiabroncsokban használt koromfekete pigmentet. A Metsä Group textilszálüzeme cellulózrostokat állít elő a szintetikus textíliák kiváltására. A Stora Enso csomagolóhabja a polisztirolt váltja ki. Ezek már nem kísérleti projektek. Ezek kereskedelmi léptékű üzemek, amelyek már termelnek.
A keresztrétegelt fa (CLT) piaca Európában 2023-ban elérte az 590 millió eurót, évi 9–14%-kal növekszik. A fa alapú textilszálak globális piaca 40 milliárd dollár.
Az erdészet a fosszilis utáni gazdaság egyik alapjává válhat. Nem csupán egy hagyományos iparág, amely alkalmazkodik és a fennmaradásért küzd, noha sok esetben ezt véljük látni. Mi erdészek lehetővé tesszük azt az ipari átalakulást, amelyet az éghajlatvédelmi célok megkövetelnek. Ennek kellene a címlapsztorinak lennie. Ehelyett a legtöbb médiabeszámoló az „erdőirtástól” hangos.
Miért nem hallja ezt senki?
Az eredmények adottak, valósak. Azonban hiányzik a történetmesélés.
Ennek részben strukturális okai vannak. Az erdészeti ágazat szétaprózott. Ezernyi kis- és középvállalkozásnak nincs erőforrása professzionális kommunikációra. A szakmai szövetségek a szakpolitikákra koncentrálnak, nem a marketingre.
Emellett részben kulturális okai vannak. Az erdészeket tudósnak képzik, nem történetmesélőnek. Otthonosan mozgunk az adatok között. A narratívákkal viszont már kevésbé boldogulunk. Mi szakmai jelentéseket publikálunk. A környezetvédő szervezetek érzelmekre ható kampányokat.
Nem utolsósorban a hiba részben stratégiai. Évtizedek óta csak védekezünk. Támadásokra reagálunk, ahelyett, hogy proaktívan elmesélnénk a saját történetünket.
Aki mindig csak védekezik, soha nem ünnepelhet. De a legnagyobb probléma talán egyszerűbb ennél: feltételezzük, hogy az emberek tudják azt, amit mi évek, évtizedek alatt tanulunk és tapasztalunk meg. Feltételezzük, hogy a közvélemény érti: az európai erdők növekednek. Hogy fenntarthatóan gazdálkodunk. Hogy tanúsítási rendszerekett építettünk. De nem értik, mert mi nem mondtuk el nekik. Ez pedig egyértelműen a mi hibánk.
Mit tanulhatunk másoktól?
Más ágazatok fontos tanulságokat kínálnak. A megújuló energia szektor tiszta értékajánlatokkal és erős márkanarratívákkal arat sikert. A „tiszta energia” olyan történet, amit mindenki érteni vél. Mi ennek az erdészeti megfelelője? A „fenntartható erdőgazdálkodás”, ami sajnos nem rezonál ugyanúgy. A mezőgazdaság is elmozdult a „talajból a tányérra” típusú történetmesélés felé. Az erdőgazdálkodás ezt eddig nem tette meg.
Ideje ünnepelni
Az erdészeti ágazat 30 évet töltött védekezéssel. Talán itt az ideje, hogy inkább ünnepeljünk. Nem arrogánsan. Nem a jogos környezetvédelmi aggodalmakat lesöpörve. Hanem magabiztosan kimondva, amit ténylegesen elértünk.
Az európai erdők nagyobb területet foglalnak el, mint évszázadok óta bármikor. Fenntarthatóan gazdálkodunk, az éves növedék keretein belül. Globális tanúsítási rendszereket építettünk, amelyek ténylegesen működnek. Milliók megélhetését biztosítjuk vidéki közösségekben. Olyan anyagokat adunk, amelyek kiváltják a fosszilis alternatívákat. Ingyenes egészségügyi szolgáltatást nyújtunk minden erdőlátogatónak. Raktározzuk a szenet, szűrjük a vizet, tisztítjuk a levegőt.
Magyarországon a Nemzeti Erdőstratégia 2050-re 27%-os erdősültségi szintet tűzött ki célul – ez további mintegy 600 ezer hektár új erdő telepítését jelenti. Az örökerdő üzemmódú területek nagysága az elmúlt közel két évtizedben tízszeresére nőtt, bár a 33 ezer hektár még mindig csak az erdőterület 1,7%-a. Az irány jó. De ezt is el kell mesélnünk.
A kérdés nem az, hogy vannak-e jó történeteink. Nyilvánvalóan vannak. A kérdés az, hogy hajlandóak vagyunk-e elmesélni ezeket.
A környezetvédő szervezetek évtizedekkel ezelőtt elsajátították a történetmesélést. Újságírókat alkalmaztak, kampányokat koordináltak. Érzelmekre hatottak, nem csak az észre. Mi szakmai jelentéseket írtunk. A különbség pedig óriási.
Tanulhatunk tőlük anélkül, hogy olyan éles hangot ütnénk meg, mint ők.
Az erdészeti ágazatnak nem kell túloznia vagy szépítenie. Azt kell kommunikálnia, ami ténylegesen igaz. A tények mellettünk szólnak, csak láthatóvá kell tennünk őket.
Zárszó
Ennek a cikknek nincs konkrét cselekvési felhívása. Az majd a következő írásokban lesz, illetve a OEE is nagy hangsúlyt fektet rá a tevékenysége során. Most a cél egyszerűbb: a tudatosság.
Annak tudatosítása, hogy az erdész szakma eredményei jelentősek. Hogy a környezeti mérleg pozitív. Hogy a gazdasági hozzájárulás hatalmas. Hogy a társadalmi előnyök mérhetőek és értékesek. Tudatosság arról, hogy nem csupán egy szabályozásokkal küzdő iparág vagyunk. Hanem egy olyan ágazat, amely értéket teremt a társadalom egésze és a természeti környezet számára.
Vannak ünnepelni való eredményeink. Vannak elmesélésre érdemes történeteink. Vannak elismerést érdemlő hozzájárulásaink.
A kérdés az, hogy elkezdjük-e elmesélni ezeket a történeteket. Vagy várunk még 30 évet, amíg mások mesélnek rólunk olyan formában, ahogy az az ő érdekeiket szolgálja. Én tudom, melyik megközelítést választom.
A szerzőről: Hasulyó Péter okleveles erdőmérnök, a ForestryBrief alapítója. A ForestryBrief európai erdészeti hírszolgáltatást több tucatnyi ország szakemberei olvassák. A szerző 25 éves tapasztalattal rendelkezik a fordítás, az újságírás és az erdőgazdálkodás területén, ezek metszéspontjában – korábban hat évig dolgozott a Nimród vadászújságnak. Szakterülete az erdő, a nemzetközi kapcsolatokés az ágazati kommunikáció találkozása. Az Országos Erdészeti Egyesület és a European Forestry Network tagja. (E-mail: peter@forestrybrief.com) A cikk eredetiben a fordaq.comonline portálon jelent meg angolul: https://www.fordaq.com/news/The_Story_We_Forgot_to_113332.html
Hivatkozások
Erdőnövekedés és területi statisztikák
37%-os növekedés és 160 millió hektár: „Forests, forestry and logging – Statistics Explained.” (2024). Eurostat.
Élőfakészlet (28,6 milliárd m³): „State of Europe’s Forests 2020.” Forest Europe. (Frissítve Eurostat 2022 adatokkal.)
Kitermelés vs. növedék (66%): „Wood production and trade.” (2023). Eurostat.
Magyar erdészeti adatok
Trianoni erdőveszteség (85%): „Afforestation within reduced boundaries: The development of Hungarian forestry, 1950-1980.” FAO Unasylva No. 145. Keresztesi B.
Erdőterület (2,07M ha) és élőfakészlet (390M m³): KSH Fenntartható Fejlődés Indikátorai; Erdővagyon és Erdőgazdálkodás Magyarországon.
Kitermelési arány (56–62%): KSH; Agrárminisztérium Erdészeti Statisztikák.
CO₂-megkötés (5–6 Mt/év): McKinsey „Klímasemleges Magyarország” (2022); OMSZ NIR Jelentés.
Hektáronkénti széntárolás (226 t): Mecsekerdő Zrt. (2023).
Foglalkoztatás (19.000 fő): Eurostat (2023); BIC Hungary Country Report.
Tanúsítás: PEFC; FSC; CEPF-EU.
Nemzeti Erdőstratégia 2016–2030: 1537/2016. (X. 13.) Korm. Határozat.
Örökerdő üzemmód (33.000 ha, tízszeres növekedés): KSH Fenntartható Fejlődés Indikátorai (2023).
Szén és klíma
332 millió tonna CO₂ elnyelés (EU): „Securing the forest carbon sink for the EU’s climate ambition.” (2025) / JRC LULUCF.
Globális szénelnyelés (7,6 milliárd tonna): „Global maps of twenty-first century forest carbon fluxes.” (2021). Nature.
Helyettesítési hatás (410 millió tonna): „Climate effects of the forest-based sector in the EU.” (2020). CEPI.
Kitermelt fatermékek széntárolása: „LULUCF Sector Contribution to Climate Action.” EU.
Ökoszisztéma-szolgáltatások és egészség
New York vízgyűjtő: „New York City’s Water Supply System.” NYC DEP.
USA légszennyezés-csökkentés (17,4 millió tonna): „Tree and forest effects on air quality and human health.” (2014). USDA Forest Service.
Mentális egészségi előnyök és NK-sejtek: „Effect of forest bathing trips on human immune function.” (2010). Li, Q. Environmental Health and Preventive Medicine.
UK mentális egészségi megtakarítás (£141–185M): „The mental health benefits of visiting UK woodlands.” (2021). Forest Research.
Gazdaság és foglalkoztatás
Foglalkoztatás (3,6 millió) és BHÉ: „Forestry and logging: economic indicators.” Eurostat.
Globális foglalkoztatás (33 millió): „Global Forest Sector Employment.” (2023). FAO.
Globális gazdasági hozzájárulás (1,52 billió $): „State of the World’s Forests 2022.” FAO.
Tanúsítás és piacok
Tanúsítási statisztikák (400M+ ha): FSC Facts & Figures; PEFC Facts & Figures.
Fogyasztói ismertség (46%): „Global Consumer Survey 2023.” FSC.
CLT piacméret: „Europe Cross Laminated Timber (CLT) Market Report.” (2024).
Forrás: fordaq.com, OEE
Szerző: Hasulyó Péter
Fotók: Nyitókép: Nagy László/Erdészeti Lapok, Hírkép: OSZK/EPA, Freepic, NYÍRERDŐ Zrt., PEFC, SOE, metsagroup, https://m.blog.hu/au/autizmuslive/.com
Hírszerkesztő: Nagy László
Forrás: OEE
