Sokan csak pillanatfelvételeket látnak az erdőből. Egy séta, egy fénykép, egy hír, és máris vélemény születik. Pedig amit látunk, csupán egyetlen kimerevített másodperc egy hosszú, akár évszázadokon átívelő történetből.
Itt egy idős erdő, ahol a lombkoronák alatt madarak csiripelnek, és az avar vastag takaróként óvja a talajt. Ott egy fiatal erdő, ahol a fák növekedésük kezdetén járnak, és várják a napfényt, az erdei állatokat, hogy búvóhelyet és táplálékot találjanak árnyékukban. Amott pedig egy sokakat megrendítő látvány, a fakitermelés utáni terület, ahol nemrég még motorfűrész zúgott. Emberi szemmel nézve fájdalmas kép, de az erdő életében ez is egy állomás. EZEK MIND PILLANATKÉPEK!
Az erdő élete nem egyetlen állapot, hanem folyamatos változás. Születés, növekedés, átalakulás, megújulás ugyanannak a körforgásnak a részei.
Egy új kocsányos tölgyes születése Felsőtárkányban
Egy pillanat volt az is, amikor az EGERERDŐ Zrt. Felsőtárkány határában a 2021-es „Egy a Természettel” Természeti és Vadászati Világkiállítás alkalmából emlékerdőt ültettünk. Akkor még csak a szándék látszott, a jövő ígérete.
Emlékkövet és emlékoszlopot állítottunk, valamint egy kis pihenőhelyet alakítottunk ki az erdő szélén. A vadkár ellen kerítéssel védjük az erdőtelepítést. Kevesen gondolták volna, hogy a szinte felszántott területen valódi erdő növekszik majd.
Az új erdő kocsányos tölgyes. A talaj-előkészítés során traktorok lazították a korábbi vadföldet, majd a megnyitott barázdákba makkok kerültek. Tavasszal ezek a makkok kikeltek, és apró tölgycsemeték fejlődtek belőlük. Ahhoz, hogy megerősödjenek, rendszeres ápolásra volt szükség. A siska és a szeder könnyen elnyomhatta volna őket, ezért folyamatos gondoskodást kaptak.
2025. nyarára a fiatal tölgyek magassága elérte a 70–100 centimétert. A rohanó, feltörekvő világ szemével talán kevésnek tűnik ez a növekedés, az erdő életében azonban jelentős lépés. Ez is csupán egy múló pillanat az új kocsányos tölgyes hosszú történetében.
Akár fényképezzük, akár nem, akár madár száll a vékony gallyakra, akár eső áztatja vagy hőség perzseli, az erdő él és változik.
Alkalmazkodás és felelősség
Ne éljünk szemellenzővel. A világ, az erdő és mi magunk is folyamatosan változunk. Aki mereven ragaszkodik egyetlen állapothoz, az nehezen tud alkalmazkodni a mindennapi életben.
Az erdő és az erdész szakma mindig igazodott a társadalmi igényekhez. A háborúk után az újjáépítéshez faanyagot termeltünk. Amikor az ország erdeinek nagy részét elveszítettük, fásítottunk. Amikor papírra, bútorra, építőanyagra vagy tüzelőre volt szükség, biztosítottuk. Amikor az ipar igényelte a faanyagot, elláttuk. Mindezt fenntartható módon, úgy, hogy közben az erdők megmaradjanak és gyarapodjanak.
Ma már egyre többen látogatják az erdőket, és egyre jobban értik a folyamatokat. A szakmai kifejezések mögött tudatos, többcélú erdőkezelés áll, amely egyszerre szolgálja a természetet, a társadalmat és a jövő nemzedékeit.
A klímaváltozás korában az erdő kulcsszerepet kap. Szén-dioxidot köt meg, élőhelyet biztosít, védi a talajt, szabályozza a vízháztartást és lelki menedéket ad. Megőrzése és fenntartható kezelése minden erdész feladata, és közös felelőssége.
Amikor legközelebb egy kivágott területet, egy fiatal tölgyest vagy egy idős erdőt látunk, jusson eszünkbe, hogy amit nézünk, csupán egy pillanatkép. Az erdő története folytatódik, és mi is részesei vagyunk ennek a változásnak.
forrás: EGERERDŐ Zrt.
