A homoki tölgyesek sorsa ma már nem egyetlen szakterület kérdése: a víz, a klíma, a természetvédelem és az erdőgazdálkodás összefüggő rendszert alkot. A NEFAG Zrt. szolnoki workshopján az érintett területek szakemberei abban erősítették meg egymást: közös gondolkodás, tudásmegosztás és termőhelyre szabott, következetes beavatkozások nélkül ezek a különleges erdők tovább gyengülhetnek.
„A homoki tölgyes megőrzése” címmel tartott szakmai workshopot a NEFAG Zrt. a társaság szolnoki központjában. A 25 fős rendezvényen az erdőfenntartás és -gazdálkodás, az erdőtudomány, a vízügy, valamint a természetvédelem és a természetvédelmi kezelés szakemberei vettek részt, és folytattak érdemi egyeztetést arról, milyen beavatkozások segíthetik a Duna–Tisza közi homoki tölgyesek fennmaradását a gyorsuló klímaváltozás közepette. A találkozó szellemisége egyértelmű volt: kooperációra, tudásmegosztásra és hatékony, gyakorlati cselekvésre van szükség.
Fehér Sándor, a NEFAG Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a workshop illeszkedik abba a szakmai – és egyre szélesebb társadalmi – diskurzusba, amelyet az állami erdészeti társaságok és az ágazat tavaly óta szisztematikusan folytat az erdők klímaadaptációjáról. A vezérigazgató elmondta: „A NEFAG Zrt. a pusztavacsi tölgyes megőrzése érdekében indítja el Homoki Tölgyes Programját, és ezért szervezte meg a workshopot is – mindezt úgy, hogy az érintett tölgyes nem védett erdő. A kezdeményezést nem külső kötelezettség vagy felszólítás indokolja, hanem az erdőfenntartói felelősségvállalás, valamint az aktív, gyakorlati természetvédelmi szemléletű erdészeti munka.”
A szakmai rendezvényen négy előadás vázolta fel a homoki tölgyesek problémáját. A házigazda NEFAG Zrt. képviseltében Hatos Tamás, a Pusztavacsi Erdészettől rámutatott, hogy a homoki tölgyesek határtermőhelyen élnek, a csapadék csökkenése, a hőmérséklet-emelkedés és a talajvízszint süllyedése egyszerre növeli a kockázatokat. A NEFAG által kezelt homoki tölgyesekre fókuszáló program célja, hogy természetközeli kezelési módszerekkel erősítse az állományok ellenálló-képességét, különös tekintettel az inváziós nyomásra, a vadhatás mérséklésére, a holtfa és a kiemelt egyedek megőrzésére, valamint a monitoring fejlesztésére.
Szokolovszki Géza (NYÍRERDŐ Zrt.) a nyírségi homoki tölgyesek kezelése kapcsán a felújítás gyakorlati dilemmáit emelte ki: a hektikus makktermés, a kártevők és kórokozók, a vadkár, a csökkenő talajvíz és az idegenhonos fajok jelenléte egyszerre nehezíti a hosszú távú fenntartást.
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója az alföldi erdők vízháztartási kitettségét állította a középpontba: ahol a talajvíz elérhetősége megszűnik, az erdők túlélése egyre inkább a talajnedvesség rövid idejű utánpótlásán múlik.
Bidló András (Soproni Egyetem) arra hívta fel a figyelmet: a homoki tölgyeseknél nem csupán a csapadék mennyisége számít, hanem a vízmérleg alakulása is – vagyis az, hogy a növekvő párolgási igény „mennyit vesz ki” a rendszerből.
A workshop második felében tartott moderált kerekasztal-beszélgetés konszenzusos megállapítása volt, hogy bizonyos területeken engedni kell – sőt, elő is érdemes segíteni – a gyepes, felnyíló erdők kialakulását, mert ez a szerkezet a szárazodó termőhelyeken reálisabb és stabilabb működési állapotot jelenthet. A résztvevők egyetértettek abban is, hogy az inváziós fajok elleni védekezés kulcsfontosságú a homoki tölgyesek megőrzéséhez, és a tartós eredményhez összehangolt fellépésre, a tapasztalatok megosztására van szükség.
Ugyanakkor konstruktív szakmai vita bontakozott ki a teljes talajelőkészítés szerepéről és alkalmazhatóságáról. A hozzászólók szerint a módszer kiválóan segítheti az erdőmegújulást, ugyanakkor nagy bolygatással jár, ami ökológiai szempontból nem kívánatos. Elhangzott az is: bizonyos esetekben – különösen az inváziós fajok visszaszorítása érdekében – a teljes talajelőkészítés nagyon hatékony eszköz lehet, ezért a kérdést termőhely-specifikusan, a célok és kockázatok mérlegelésével érdemes kezelni.
A rendezvényen Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkárságának képviseletében kiemelte: a workshop is megerősíti, hogy az erdészek elsősorban fenntartják, őrzik és gyarapítják az erdőket, és csak másodsorban gazdálkodnak velük.
Fehér Sándor vezérigazgató a rendezvény zárásaként hangsúlyozta: a workshopon értékes gondolatok és javaslatok fogalmazódtak meg, ugyanakkor a homoki tölgyesek – Magyarország különleges reliktumai – megőrzéséhez a párbeszédet folytatni kell. „A NEFAG Zrt. elindítja a Homoki Tölgyesek Programot, mert cselekedni kell” – fogalmazott összefoglalóan.
forrás: NEFAG Zrt.
