Látszólag csak bekerített pusztaság a fenyőfői Újszülöttek erdeje. Mi történt az elmúlt két évben és hova lett a több ezer facsemete? Hova tűnt az Újszülöttek erdeje? Tette fel a kérdést egyik olvasónk, amikor Fenyőfő mellett kirándult és a bekerített területen látszólag semmi nem volt. A Bakonyerdő Zrt. munkatársai örömmel elvittek minket a helyszínre, ahol meséltek a 2024 -es erdőtelepítés nehézségeiről.
Évtizedek óta rét volt a területen
A Újszülöttek erdejének története, 2020-ben kezdődött, ekkor tett vállalást a magyar kormány, hogy minden születendő gyermek után 10 fát ültetnek. Ennek az országos fásítási programnak volt az egyik nagyszabású helyszíne 2024-ben a Fenyőfő melletti terület, ahova ünnepélyes keretek közt több mint 30 ezer fát telepítettek. Több csemetét gyerekekkel közösen ültettek el a résztvevők. A tábla és a kerítés most is ott van, de facsemeték sokasága helyett többnyire mezei virágok hajladoznak a szélben.
Mielőtt belevetnénk magunkat a két éves küzdelembe érdemes felidézni az elmúlt fél évszázad folyamatait, ugyanis a Bakonyerdő Zrt. szakemberei által mutatott, közel 50 évet felölelő légi felvételeken jól látható, hogy a Fenyőfőt körülvevő területen az évek múlásával jelentősen nőtt az összefüggő erdő mérete, de épp azon a területen, ahol most az Újszülöttek erdeje lenne, sosem kezdődött meg igazán a fásszárú növények térfoglalása. Pedig két oldalról is erdő szegélyezi a rétes területet.
Homokban égnek meg a csemeték
– A terület úgynevezett erdősztyepp klímában található, melynek a talaja karbonátos-humuszos-homok, ami egy nagyon rossz vízgazdálkodású talajtípus. A víz gyorsan leszivárog a mélyebb rétegekbe, mivel nincs humuszréteg ami megtartsa, ezt a szintet pedig a fiatal fák gyökere nem éri el – magyarázza el Szórádi Zalán a Bakonyerdő Zrt. Bakonyszentlászlói Erdészetének igazgatója és Fellner Zoltán a Bakonyszentlászlói Erdészet erdőgondnoka.
Mint kiderül, pont a talajminőség miatt már az ültetést megelőző évben szarvasmarha trágyával javították fel a területen a föld minőségét. Ebbe a talajba került 2024-ben a mintegy 31 ezer csemete, többségében szürke nyár, erdei fenyő, mezei szil és vadkörte. Mind homoktalajt kedvelő fafaj.
A terület sajátosságai mellett egy másik tényező is szerepet játszik abban, hogy a facsemetéknek és a szakembereknek is ennyire keményen kell küzdeniük, hogy ezen a területen megtelepedjen az erdő.
– Az elmúlt öt évben jelentősen megváltozott a csapadék eloszlása, májustól szeptemberig szinte alig van csapadék. Ez a már nagyobb fákat is megviseli, például Fenyőfő jellegzetes fenyői nem tudnak elég gyantát termelni, hogy megvédjék magukat a rovarkártevőktől. Az Újszülöttek erdejének homokos talaja pedig gyorsan átforrósodik, ami miatt a fiatal fák gyökfőének megégéséhez vezethet.
Hét Balaton (vize) hiányzik a földből
A beszélgetés során kiderül, országos szinten közel 3 évnyi csapadék, a becslések szerint mintegy 7 balatonnyi víz hiányzik a földből. Ráadásul a 2024. év rendkívül aszályos is volt, és azóta is folytatódnak a szélsőségesen száraz és meleg nyarak. Nem csoda, hogy az első ültetés csemetéi még az őszt sem érték meg.
– Csupán az erdősávhoz közelebb eső néhány csemete maradt meg, amelyek élvezik a nagyobb fák árnyékát és páramegtartó hatását. Ezek most is jól láthatóak a bekerített területen – mutatja Szórádi Zalán és Fellner Zoltán a néhány, immár három éves csemetét, amelyek derékmagasságig érnek. Az első ültetés sikertelenségét követően még azon az ősszel újabb 30 ezer csemetét ültettek el a területen, de ezekből is csak néhány maradt meg.
2025 őszén következett a harmadik próbálkozás, itt, kísérleti jelleggel, Romániából származó szárazságtűrő szürke tölgy is került a csemeték közé. A szürke tölgy alkalmazását azért vizsgálják, mert várhatóan jobban alkalmazkodhat a szárazabb, melegebb klímához.
– A 2025 őszi ismételt erdősítés folyamán az akkor ültetett szürke nyár csemetéket tőre vágtuk, hogy a növény a gyökerek növesztésére fordítsa az energiáját és hamarabb elérhesse azt a réteget, ahol már a nyári melegben is talál vizet. Ennek köszönhető, hogyha most valaki végignéz a bekerített területen olyan mintha csak vadvirágok nőnének itt. A lágyszárú növényzetet is szándékosan nem vágtuk le teljesen, hogy árnyékot tartson a jelenleg csak néhány centis fácskáknak.
Zöldellő Újszülöttek erdeje
A sorok közt sétálva a szakemberek bizakodóak, a nyár kezdetét eddig jól viselik a kis csemeték, de az augusztus lesz a döntő. Ha kibírják ezt a nyarat, jó eséllyel megmaradnak. Az erdészet azon is gondolkozik, hogy szintén kísérleti jelleggel néhány sorban öntözi is majd a csemetéket, hogy megfigyeljék, mennyire tudja ez támogatni az életben maradásukat. Az tagadhatatlan, hogy a teljes területen lévő közel 31 ezer csemetét folyamatosan öntözni képtelenség, és rendkívül vízpazarló, az amúgy is vízben szegény vidéken.
A történetből azt sem szabad kihagyni, hogy a Fenyőfő melletti tájékoztató táblán látható milliárdos összeg, nem annak az egy területnek a erdőtelepítésére szolgál. Számos más helyen is van Újszülöttek erdeje, ilyen például a közeli Pápateszér mellett található rész. Ezeket a csemetéket 2020-ban ültették egy olyan részre, ahol a környező növényzet kedvezőbb mikroklímát biztosít nekik és a talaj minősége is kedvezőbb a fák növekedésének. Meg is látszik az eredmény, ugyanis itt már több fa embermagasságú vagy még annál is nagyobb. A Bakonyerdő Zrt. Bakonyszentlászlói Erdészete az elmúlt időszakban közel 40 hektár új erdőt telepített.
Összességében tehát a fenyőfői Újszülöttek erdeje, nem elfeledett projekt, amivel már senki nem törődik, hanem olyan terület, ahol a szakembereknek meg kell találniuk, hogy hogyan tudnak hatékonyan reagálni a klímaváltozás okozta új kihívásokra, a megváltozott klimatikus viszonyok között keresik a hosszú távon is eredményes szakmai megoldásokat. Ehhez viszont idő és több türelem szükséges.
forrás: VEOL
