A klímaváltozás kommunikációjában sokszor a sokkolás a legerősebb eszköz. Lángoló erdők, eltűnő nemzetek, fullasztó tengerek szemléltetik a fogyasztókkal, mi várhat ránk, ha tétlenül nézzük a szemünk előtt lejátszódó folyamatokat.
Lángoló vidék
A képeslapoknak igenis van létjogosultságuk! – legalábbis ezt bizonygatja a kanadai Climate Emergency Unit „Signed, seared and delivered” kampánya. Az országban pusztító erdőtüzek legfőbb „gyújtogatója” az olajlobbi, ám a kormány a jelek szerint semmit nem tesz megfékezése érdekében – vélekednek. Ezért az ország legismertebb hegyeit és erdőit a lángok martalékaként ábrázoló képeslapsorozatot bocsátottak ki (összesen 12 ezer példányban) a kormányfőnek címezve, a postaköltséget megelőlegezve. A szöveg felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzeti parkok még élnek, de megfelelő intézkedések hiányában hamarosan füstbe borulhatnak. „Itt az ideje, hogy Kanada fosszilis energiahordozó-iparát felelősségre vonják, és a klímavédelem politikai prioritást kapjon. A mai döntések azon helyszínek jövőjét formálják, amelyek Kanadát Kanadává teszik. Tekintsen úgy erre a képeslapra, mint egy füstjelzőre. A vészharangok már konganak, a figyelmeztetések egyértelműek, és a lángok egyre közelebb vannak.” Az állampolgároknak csak alá kellett írniuk a megfelelő helyen, és petícióként feladni őket.
Fojtogató tengerek
Indiában a hagyományos figyelemfelkeltő kampányok a fenntarthatósági kérdésekben csődöt mondtak. Hiába tiltotta be a kormány az egyszer használatos műanyagokat, éves szinten továbbra is 9,4 millió tonnányi plasztik fojtogatja a vízi állatvilágot. A The Times Of India ezért nagyszabású és sokkoló megoldást választott: egész oldalas hirdetésekkel szemléltette a műanyagok életveszélyes hatását az élővilágra, egyúttal 21 napos kihívást is indított a hatalmas szeméttömeg felszámolására. A felhíváshoz a félmillió önkéntes mellett helyi celebritások és influenszerek is csatlakoztak, és az összegyűjtött szemétből a nagyvárosok ismert strandjain hatalmas művészeti alkotások készültek. Mindez együttesen pedig országos párbeszédet indított el a sajtóban és a közösségi médiában, és csökkenni kezdett a műanyagszemét is.
Csodaország lángokban
A klímaváltozás drasztikus következményeit szemlélteti a Deutsche Telekom Epica Grand Prix-vel jutalmazott kampánya. A Miniature Warmland a világ legnagyobb makettkiállítását, a hamburgi Miniature Wonderlandet hekkelte meg immerzív megoldásokkal. A látogatók a képernyőkön egy applikáció segítségével megnézhették, mi történhet a világ ismert és kedvelt helyszíneivel az átlaghőmérséklet emelkedésével – tűzvészek, emelkedő vízszint, eltűnő városok sokkolták a látogatókat. A tartalmakat a cég egy külön microsite-on is megjelenítette, ahol ismert tudósok magyarázták el a jelenségek hátterét, és a WWF segítségével a megelőzésükhöz gyakorlati tanácsokat is adtak.
Süllyedő civilizáció
Az emelkedő vízszint a csendes-óceáni Tuvalut több szempontból is fenyegeti: lakói nem csupán fizikai életterüket, hanem országuk létjogosultságát is elveszíthetik. Ezért 2022-ben Tuvalu drámai bejelentést tett az ENSZ-nél: a világ első digitális nemzete kíván lenni, hogy az elkövetkező generációk számára legalább online megmutathassa, milyen is volt valaha a világ negyedik legkisebb állama. Számos ország és szervezet sietett segítségükre, ennek ellenére folytatódik Tuvalu „feltöltése a felhőbe”, ezzel is felhívva a figyelmet a klímaváltozás jelentőségére, amely nemcsak őket fenyegeti pusztulással, de számos további országot is. A weboldalon nem csupán a digitális migráció jelenlegi állása látható, hanem modellek segítségével a tengerszint változása és annak hatása is nyomon követhető, miközben a teljes államigazgatást is átvitték az online térbe, csakúgy, mint az ország kulturális emlékeit.
A tuvaluiak példája komoly figyelmeztetés a világ összes országának, hogy megfelelő intézkedések nélkül egész társadalmak tűnhetnek el – de összefogással még megmenthető a világ.
Feldolgozhatatlan
Egy 2022-ben publikált kutatás kimutatta, hogy a mikroműanyagok már az emberi vérben is jelen vannak, és ugyan az egészségre gyakorolt hatásuk még nem ismert, ám többek közt az endokrin rendszert károsító anyagokat hordoznak és bocsátanak ki. Erre alapozva a Babel reklámügynökség és a Surfrider Europe közös digitális OOH és közösségi média kampányt indított Párizsban. Az Egészségügyi Világnapon bemutatott „Plastic Blood” egy ügyes vizuális trükköt vetett be: az első pillantásra vérsejteknek tűnő piros foltok valójában műanyag palackok kupakjai, amelyet „a műanyag az ereinkben áramlik” szlogennel vezettek fel. A jótékonysági szervezet felhívása pedig egyértelmű volt: „Védd magad, mondj nemet a műanyagra!”.
Válogatás a túlélésért
Costa Ricában tilos a tengerparton talált kagylók gyűjtése a veszélyeztetett fajok, illetve a partszakaszok erodálódásának kivédése érdekében. A tiltás ellenére rengeteg turista próbálja meg szuvenírként hazavinni őket, ám a reptéren sokan lebuknak. Az éves szinten hattonnányi elkobzott kagyló visszajuttatása születési helyükre azonban hatalmas kihívás: mivel a szigetet két óceán is érinti, a nem megfelelő partszakasz választásával több kárt okoznak, mint hasznot. Szabad szemmel gyakorlatilag lehetetlen megmondani a különbséget, ám az Imperial sör tavaly egy komoly fejlesztéssel megoldotta a problémát. Egy AI-alapú rendszer ugyanis a szín, méret, forma és textúra alapján gyorsan és hatékonyan képes elvégezni a szortírozást. Egyévnyi kísérletezés után elkészült a szoftver mobilapplikációja, így az azonosítás immár bárki számára elérhetővé vált.
Az eredeti cikk a Kreatív 2026/3-4. számában jelent meg
forrás: kreatív
