A 2025-ös év egyik könyvészeti szenzációja volt a „Matuzsálemek” c. album, amelyben Magyarország legtekintélyesebb fái láthatók – ezek közül jó pár az utóbbi években már el is pusztult.
Mi is az a matuzsálem? Az öreg, koros, éltes és hatalmas fákat hívjuk így – bár az éghajlati viszonyok miatt hazánkban nem valószínű, hogy megérik a fák az 500 éves kort, a bibliai Matuzsálem 969 éves volt. A faóriások sok mindent láttak, sok mindent túléltek, és ami a legfontosabb: ÉLTEK, nem úgy, mint a szobrok vagy épületek. A matuzsálemek nem „mű”emlékek, hanem élő mementók, éppen ezért sokszor történeteket, legendákat, híres embereket, vagy azok lovait kötik az ott élők ezekhez a fákhoz. Kötődnek hozzájuk, a helyi identitásnak és a lokális értékleltárnak a részét képezik.

A „Matuzsálemek” c. album magánkiadásban jelent meg, alkotója két dendromán fiatalember: Kállai Márton fotóriporter és Kovalik Máté szerkesztő. Egy régi közös szenvedély hozta össze őket a Covid idején – és a lelkes gyűjtőmunka, sok kutatás, terepszemle és próbafotózás után összegyűlt egy tekintélyes anyag, amelyből azóta szabadtéri kiállítás és könyv is született – az első ehhez készült fénykép a soproni Erzsébet kert mamutfenyőjének ágszerkezetét ábrázolja.
A soproni könyvbemutatót nem véletlenül tartották a Ligneumban, hiszen az erdészeti képzés Alma Matere, a Soproni Egyetem és annak Botanikus kertje méltó színhelye a fákról folyó társalgásnak. Az alkotók elmesélték a könyv előkészítésének és megszületésének nehézségeit és örömeit, még tanácsokat is adtak a jelen lévő kezdő vagy gyakorlottabb természetfotósoknak. A műfajában „vizuális élménytárként” megnevezett kötetben a hazai fafajok legnagyobb, vagy leglátványosabb egyedei kaptak helyet. Nagyjából az egész ország területéről kerültek be képek az albumba, a legtöbb megörökített fa a Dunántúlon, Somogy megyében áll, vagy állt. A szerkesztő felkérésére ismert írók és tudósok adták gondolataikat a könyvhöz: Aszalós Réka, Boldizsár Ildikó, Háy János, Pósfai György, Szél Győző és az ifjabbik Vitray Tamás sorai fogják keretbe a fényképeket. Az album a „Szép Magyar Könyv 2025” versenyen az ismeretterjesztő könyv kategória győztese lett – az elismerést éppen a közérthetőség és a tudományosság, a látvány és szöveges tartalom ideális arányával érdemelte ki. A könyv kezdő soraiból a szerzők szándéka is kiolvasható: „A könyv olvasása… adjon ihletet a fák éltető energiájának megtapasztalásához.
forrás: Soproni Egyetem
