A magyar erdő a fenntartható gazdálkodás egyik legfontosabb hazai terepe és a vidéki fejlődés egyik kitörési pontja lehetne…de nem lesz.
Az erdőgazdálkodás átalakításáról lehet és kell is vitázni. De amikor a fakitermelés visszafogásáról döntünk, arról is döntünk, mennyi munkája marad a helyi vállalkozónak, lesz-e alapanyaga a fűrészüzemnek, és miből fizetik az erdő felújítását.
Az Erdőfeltárásnál ezért azt tartjuk alapvetőnek, hogy egy jelentős korlátozás előtt ezekre a következményekre is legyen szakmailag megalapozott válasz.
1 -> Családok megélhetéséről is szó van.
Egy 2025-ös minisztériumi szakmai bemutató 50–60 ezer főre becsüli az erdőgazdálkodás és a faipar együttes foglalkoztatását. Közülük természetesen nem mindenkit érintene egyformán a korlátozás. Azt viszont ki kell számolni, mely térségekben mennyi munka és jövedelem eshet ki. A vállalkozónak akkor is fizetnie kell a gép törlesztését, a dolgozónak pedig el kell tartania a családját, ha kevesebb a megrendelés. (fataj.hu)
2 -> A faiparnak tervezhető alapanyag-ellátás kell.
A kitermelés csökkentését nem elég országos köbméteradatként kezelni. Tudni kell, milyen fafajból, milyen választékból, mely térségben és milyen ütemezésben lesz kevesebb. A feldolgozók alkalmazkodási lehetőségeit ezek alapján lehet megítélni. Egy tartós ellátási zavar beruházást és munkahelyet is veszélybe sodorhat.
3 -> A korlátozást az adott erdő állapotából kell levezetni.
Az erdők rendeltetése, termőhelye, egészségi állapota és természetvédelmi értéke eltérő. A beavatkozás szükségességét és módját ezek alapján kell megítélni. A kisebb országos kitermelés önmagában még nem mondja meg, hol és mennyivel javult az erdők állapota. Ezt is vizsgálni kell.
4 -> Az erdőfenntartás költségei megmaradnak.
A felújítást, a fiatalosok ápolását, a károk helyreállítását és a szakemberek munkáját továbbra is finanszírozni kell. Ha csökken a faértékesítés bevétele, világosan meg kell mondani, miből pótolják a kiesést. A nonprofit forma erre önmagában nem válasz: ilyen társaság is termelhet nyereséget, csak azt a működésbe kell visszaforgatnia. (njt.jog.gov.hu)
5 -> A hazai kereslettel is számolni kell.
Ha itthon kevesebb fa kerül piacra, attól a feldolgozók alapanyagigénye és a lakosság tűzifaigénye még nem szűnik meg. A hiány egy részét import pótolhatja. Így a kitermelés és annak környezeti terhei részben más országba kerülhetnek. A természetvédelmi eredményt ezzel együtt érdemes értékelni. (mdpi.com)
6 -> Az erdő köré vidéki gazdaságot lehet építeni.
Az erdőgazdálkodás közvetlen GDP-részesedése nem mutatja meg a hozzá kapcsolódó feldolgozás teljes jelentőségét. A hazai faanyagból készülő, nagyobb értékű termékekben, a korszerű üzemekben és a szakképzésben komoly fejlődési lehetőség van. Érdemesebb lenne ennek feltételeit megteremteni, és a rendelkezésre álló faanyagból több értéket előállítani itthon.
Az értékes élőhelyek védelme indokolhatja a gazdálkodás korlátozását. Ennek helyét, mértékét és finanszírozását azonban meg kell tervezni, az érintett vállalkozásoknak és dolgozóknak pedig reális alkalmazkodási lehetőséget kell adni.
A kormánytól olyan erdőpolitikát várunk, amely javítja az erdők állapotát, és közben az erdőből élő emberek jövőjével is számol.
+1 -> Végül de nem utolsó sorban:
Az erdőgazdálkodás azért is fontos, mert a zöld átállás egyik gyakorlati tanulóterepe lehet. Itt egyszerre kell megújuló nyersanyagot előállítani, megélhetést biztosítani és megőrizni azt az élő rendszert, amelyre a termelés épül. A döntések következményeivel évtizedekre előre kell számolni, miközben a mai társadalom igényeit is ki kell elégíteni. Ugyanezt kellene megtanulnia a gazdaság többi részének is: úgy értéket teremteni, hogy közben fennmaradjanak a termelés természeti feltételei. Az erdőgazdálkodás eredményeiből és hibáiból ezért egyaránt sokat tanulhatunk arról, hogyan lehet a fenntarthatóságot a mindennapi működésben megvalósítani.
forrás: Erdőfeltárás
kapcsolódó:
FAGOSZ FaKonferencia szakmai javaslatai
