A legeltetés hatékony védelmet jelenthet az árterekben terjedő inváziós fásszárú fajok ellen. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont(ÖK) kutatásában azt vizsgálta, hogy a nemesnyárasok területén folyó szarvasmarha-legeltetés hogyan hat az inváziós fásszárú fajok mennyiségére, a gyepszint fajgazdagságára, és a legelhető füvek mennyiségére.
A folyók árterein számos tájidegen fásszárú faj nagyon hatékonyan telepszik meg és terjed, gyakran sűrű, szinte áthatolhatatlan állományokat alkot. A sűrű, zárt állományok alatt pedig kipusztul a honos növényfajok zöme, nem marad legelhető gyep sem, ezenfelül áradáskor a víz csak nagyon lassan folyik a benőtt területen, ami jelentősen növeli az árvízkockázatot is. Magyarország, valamint a Kárpát-medence ártereinek többségében is súlyosan veszélyeztetik a biodiverzitás fennmaradását ezek a gyorsan terjedő, tájidegen növények – ismertették a tanulmányban, amely a Journal of Environmental Management szaklapban jelent meg.
A természetvédelem egyik legnagyobb kihívása a hatékony, mégis természetkímélő stratégiák kidolgozása az özönnövények terjedésének megakadályozására és visszaszorítására – mutatnak rá. A háziállatok legeltetése más technológiákkal együtt (például kaszálás, szárzúzás) jó alternatív gazdálkodási megoldás lehet, ám pontos hatását eddig alig dokumentálták. Ezt a hiányt pótolta a szerzők, Demeter László, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) erdőökológusa és Molnár Ábel Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem PhD-hallgatója tanulmánya.
Az összegzés szerint Magyarországon már szinte teljesen eltűntek a hagyományos erdei legeltetési rendszerek. Ezért a kutatók a Temes folyónak egy olyan szerbiai szakaszát vizsgálták, ahol a gyalogakác (Amorpha fruticosa), az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) és a zöld juhar (Acer negundo) jelen vannak az ártérbe telepített nemesnyárasokban, ugyanakkor hagyományos ártéri legeltetés is zajlik.
Megállapították, hogy azokban a nemesnyáras állományokban, ahol intenzív legeltetés folyik, jelentősen alacsonyabb az idegenhonos fásszárú fajok száma és mennyisége, ugyanakkor fajgazdagabb mocsári és réti fajokból álló gyepszint fejlődik, amelyben a szarvasmarha számára is több táplálék található.
A tanulmány rámutat arra is, hogy a hagyományos legeltetés ebben a tájban hármas hasznot hoz a társadalom számára.
— Egyrészt fennmaradhat a helyi közösségek hagyományos hullámtéri legeltetése,
— másrészt az árvízi lefolyás is könnyebb a cserjéktől mentes, legelt hullámtéri ültetvényekben, és segíti a biodiverzitás fenntartását is.
— A nemesnyárasokban folyó legeltetés az erdőgazdálkodó számára is hasznos lehet, mivel a kitermelést megkönnyíti a sűrű jövevény fásszárú fajok hiánya.
Mint a közleményben írják, az olyan jövevény fafajokból álló ültetvényeken, mint a nemesnyár vagy az akác, a 2017-es módosított erdőtörvény már Magyarországon is lehetővé teszi a háziállatok legeltetését, ezzel jelentős akadály hárult el a javasolt megoldás elől.
forrás: greenfo
