FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Intenzíven gondozott erdők – vélemény

Kis területen volna érdemes kipróbálni azt, hogy az intenzíven öntözött erdők mekkora hozamokra képesek. Ha az elmélet beválik akkor a technológiát egyre nagyobb területeken volna érdemes megvalósítani… – Intenzíven gondozott erdő, mint lehetséges megoldás a globális felmelegedés ellen.

Mikor kertes házunkba költöztünk 15 éve, két cseresznyefánk volt a telkünkön. Nem gondoztuk őket, a nagyobbik pár éven belül ki is száradt. A kisebbiket sem öntöztük sajnos komplikált elhelyezkedése miatt. Gyakorlatilag semmit nem nőtt az elmúlt 15 évben. 5 éve vettünk egy csemetét, ezt rendszeresen öntöztük, most 8 méteres. És a többi Intenzíven öntözött növényeimnél is rendkívül gyors növekedést tapasztaltam.

kerti barackfa kép: Adorján Gábor

Alkalmazott hidrobiológus, elsősorban ichthyológus vagyok, a növények mindig  másodlagosak voltak számomra az állatok mellett. Ennek ellenére végig kísérték eddigi életemet, imádom  csendes, nyugodt barátainkat.  Eleinte szoba-, majd akváriumi-, végül kerti növényekkel is foglalkoztam. A téma szempontjából utóbbiak gondozása során szerzett tapasztalataim a leglényegesebbek.

Mikor kertes házunkba költöztünk 15 éve, két cseresznyefánk volt a telkünkön. Nem gondoztuk őket, a nagyobbik pár éven belül ki is száradt. A kisebbiket sem öntöztük sajnos komplikált elhelyezkedése miatt. Gyakorlatilag semmit nem nőtt az elmúlt 15 évben. 5 éve vettünk egy csemetét, ezt rendszeresen öntöztük, most 8 m magas. Az öntözés alatt nem azt értem, hogy kicsit benedvesítjük a földet, hanem, hogy tavasztól őszig csaknem minden nap 50-200L vizet adunk egy kis fának naponta. 10-12 éven át napi átlag két órát töltöttünk feleségem és én azzal, hogy végigöntözzük a kerti növényeket. Tavaly augusztus óta, már automata öntözőrendszert használunk, azóta a növekedés határozottan gyorsabbnak tűnik. 4 éves tujáink 4 m-ek, 6 éves sárgabarackunk 6 m-es, utóbbi évente akár száz kg-ot is teremhet. Többi kerti növényünk is hasonlóan gyorsan fejlődik.

Összefoglalva:

  • Intenzíven öntözött növényeimnél rendkívül gyors növekedést tapasztaltam.
  • Az így gondozott növények a rovarkártevőkkel szemben is kimagaslóan hatékonyan védekeznek. Gyakorlatilag soha nem kellett semmilyen növényvédőszert használnunk az elmúlt 15 évben, egy-egy kivételtől eltekintve. Amennyiben mégis fertőződtek, vagy bármi bajuk volt tudtam, hogy hibát követtem el gondozásukban.
  • Fagykár és viharok ellen is ellenállóbbaknak tűnnek növényeink.

Mindez leegyszerűsítve azzal magyarázható, hogy optimálisabb körülmények között  a növények (de az állatok is) ellenállóbbá válnak a stresszhatásokkal szemben…

Globális problémák

Nehéz megítélni mikor jön el az a tipping point mely után már minden igyekezetünk ellenére sem tudjuk kultúránkat megmenteni. CO2 kibocsátásunknak sokáig próbált ellene dolgozni a természet. Számos karboncsapdája volt a bioszférának, melyet ha nem is szándékosan de sorra felszámoltunk. Lehalásztuk a tengereket, óceánokat, megszüntetve ezzel az óceán karbonkötő képességét. S ez alatt nem a kémiai beoldódást értem… Lecsapoltuk a lápokat, tönkretettük az Amazonasz medencét. A tajga és tundra területekről,  az ott található  permafrosztból is csak szén felszabadulásra számíthatunk, ráadásul elsősorban metán formájában. Sajnos az anktartiszi permafroszt is olvadásnak indult. A talajból történő metánfelszbadulás lehet az a folyamat, mely egy ponton túl minden környezetvédelmi törekvésünk ellenére is olyan öngerjesztő mechanizmusokat indít el, melyet már nem tudunk megállítani.  A metán sokszorosan hatékonyabb üvegházhatású gáz mint a széndioxid. Szerencsére nagyjából 10 év alatt széndioxiddá oxidálódik a légkörben.

A bioszférában ez soha nem látott kipusztulási hullámot eredményezhet. S többek között civilizációnk teljes összeomlásához is vezethet. És ne higgye senki, hogy van elég barlang nyolc milliárd ember számára. Úgy gondolom, hogy az ötletelés ideje lejárt. Végig kellene gondolni az eddig összegyűjtött lehetőségeket és megfontoltan, de a lehető leggyorsabban meg kellene valósítani azokat a technológiákat melyek esélyesek arra, hogy komolyan befolyásolják a légkör széndioxid koncentrációját.

Nem tudunk a Marsra sem menekülni majd, mert ha nem tudjuk megváltoztatni a földi légkör összetételét, akkor a Marsot sem fogjuk tudni terraformálni…

ártéri erdő kép: Adorján Gábor

Az erdők intenzív gondozása

Módszerem alapelveit pontokba szedtem a jobb átláthatóság kedvéért:

  • Megfelelő erdőgondozás (talaj nedvességtartalom, tápanyagtartalom) mellett a gyorsabb növekedésű fanerofiták (fűzek, nyárak, ártéri fafajok) a négyzetméterenkénti 1 tonna éves hozamot is elérhetik talán. Ez csak feltevés, s persze csak a nagyobb, komolyabb biomasszájú egyedek esetében képzelhető el. Lényegesen kevesebb hozam mellett a globális felmelegedés ellen a módszer nem válhat be, ezért ebben az esetben ötletem elvetendő.
  • Az ártéri erdők egész évben jó vízellátásúak. A maximális hozamok eléréséhez azonban ez nem elegendő. Egyrészt az ártéri erdőknél is előfordulhat szárazságból adódó stressz, másrészt a leggyorsabb növekedéshez nem csak megfelelő, de optimális körülményekre volna szükség. A talaj optimális nedvességtartalmát tudományos eredmények alapján határoznám meg, de folyamatosan monitoroznám az eredményeket is, ezzel korrigálnék technológián ha szükséges.
  • Legkézenfekvőbb vízforrás az a víztest, melynek partján a kiválasztott erdő fekszik. Szivattyúkkal kiemelt vizet egy automata öntözőrendszeren át juttatnám el a fanerofitákhoz. A vízkiemelést pedig a talajban levő nedvességtartalom mérők szabályoznák. A legmegfelelőbb víztestnek hazánkban a Duna tűnik.  Vízhozama 560 millió m3/nap, nekünk 7 millió m3/nap vízmennyiségre volna szükségünk ahhoz, hogy ellásuk azt az erdőterületet, mellyel a világ széndioxid kibocsátásának ránk eső részét meg tudjuk kötni, lásd még az alábbiakban.
  • Az árvízvédelmi gátak melletti mentetlen oldali területeken alakítanék ki ilyen rendszereket.
  • A nagyobb folyóink vize megfelelő mennyiségű tápanyagot tartalmazhat, tehát ennek pótlására valószínűleg nem lesz szükség. Emellett a víz fitoplankton és lebegő szervesanyag tartalma folyamatos szerves trágyát is jelent majd a növényzet számára.

Számítások

Sokféleképpen érdemes számolni, célt kitűzni, az alábbiak csak egy lehetőség a sok közül.

Vegyük alapul azt, hogy világszinten körülbelül 40 milliárd tonna széndioxid kerül a légkörbe évente, s első lépésben próbáljunk meg ezzel egyensúlyt tartani.  Ennek megkötéséhez 80 milliárd tonna száraz szervesanyagot kell megtermelnünk. Egyszerűség kedvéért 100 milliárd tonna megtermelendő szerves szárazanyagot tűzzünk ki célul.

Ha m2-ként 1 tonna hozamra  (száraz faanyagra) számítunk évente, akkor az 10 000 tonna/ha/év-es megtermelt faanyagot jelent. 100 milliárd tonnát tűztünk ki célul, ennek megtermeléséhez 10 millió hektár terület szükséges, ennyi alakítandó át bolygónkon célunk eléréséhez. Ez 100 000 km2-t jelent átváltva. A föld szárazulatai 149 millió km2-ek, tehát kerekítve 0,07%-át volna célszerű felhasználni célunk eléréséhez. Magyarország esetében, ez 70 km2-t jelent. Azaz egy 7×10 km-es területet.

Figyelembe véve, hogy a mentetlen oldalt vennénk igénybe (ami bizonyos értelemben senkiföldje, hiszen jobbára “csak” a természet használja) elképzelhetőnek tartom, hogy az ötlet megvalósulhat. Azzal, hogy gondozzuk a területeket a természettől sem vennénk el, igaz valamelyest megváltoztatnánk azt. Ez akár ijesztőnek is tűnhet, de kerti tapasztalataim és biológiai ismereteim alapján úgy gondolom, hogy a hatás nem feltétlenül volna negatív. Kertünk a nagy elsődleges produkció miatt oázis az élővilág számára, rovarokat, gyíkokat, madarakat vonz be. Ugyanakkor hosszabb időléptékben gondolkodva genetikai változásokat idézhet elő, tűrőképesség csökkenést eredményezhet…

mátrai erdő ellenfényben kép: Adorján Gábor

Profitabilitás – Technológiai háló

Ami nem profitábilis az nem fenntartható. Kapitalista világunkban ez alapvető törvénynek tűnik. Hogy ez mennyire jó az kérdés, de jelenleg ez a  realitás.

Vegyük sorra a költségeket. Fő költségnek a szivattyúk áramfogyasztása várható, ez hektáronként éves szinten maximum 12 millió Ft körül lesz. Összességében szerintem 20-30 millió Ft kiadással érdemes számolnunk, mert az öntözőrendszer karbantartásával, valamint a fakitermelés költségével is kalkulálni kell. Véleményem szerint a fákat érdemesebb volna minden évben metszeni, mint kivágni őket. Csak így lehet  maximális szén elnyelést elérni, mert a nagy fák kivágása és facsemetékkel való pótlása mellett a hozamok várhatóan alacsonyabbak lesznek. A csemeték, kisfák éves produkciója minimális…

A kitermelt faanyagot tűzifaként hasznosítanám hőerőművekben. A lakosság körében való értékesítést a füstgázszűrők hiánya miatt elvetném, addig amíg ez  megoldhatóvá nem válik. Egy tonna faanyag kiskereskedelmi ára 30 000 Ft, míg 1 tonna barnakőszén ára 80 000 Ft, azaz a nagy cégeknek megérheti megvenni a megtermelt tűzifát. A kiskereskedelmi árral számolva a hektáronkénti bevétel elérheti a 300 millió Ft-ot is. Az erőművek azonban ennél lényegesen kevesebbet fizetnek majd előre láthatóan.

A fa elégetésével a széndioxid visszajut ugyan a légkörbe, de kiváltja  a fosszilis energiahordozók felhasználását, amelyek elégetés viszont széndioxid többletet okoz.  A fa megtermelésével-eltüzelésével a szenet körforgásban tartjuk, így megújuló energiaforrást kapnánk.. Ez egy megbízható, veszélytelen energiaforrás lenne, mely fűtésre és áramfejlesztésre is alkalmas. Az erőművek hulladékhőjével  Hydrotermal Carbonization módszer elvén működő berendezéseket üzemeltethetnénk, így a faanyag egy részét bioszénné alakíthatnánk. A bioszén hosszútávon letárolható, de energiahordozóként bármikor fel is használható.  Ez az output a technológia azon része, mellyel a légköri széndioxid ténylegesen csökkenthető, ennek köszönhetően a szénkvótákból is profitálni lehetne.

Első lépések

Kis területen volna érdemes kipróbálni azt, hogy az intenzíven öntözött erdők mekkora hozamokra képesek. Ha az elmélet beválik akkor a technológiát egyre nagyobb területeken volna érdemes megvalósítani… Szívesen dolgoznék együtt ezen a témán  kutatóintézetekkel, vállalatokkal, amennyiben felkeltettem érdeklődésüket.

Szöveg és fotók: Adorján Gábor, forrás: greenfo

Előző cikk

Globális faipari top-vállalatok

Következő cikk

Erdők ökoszisztéma-szolgáltatásainak fenntartása a cél



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share