Október 27-28-án az Országos Erdészeti Egyesület Pápai Helyi Csoportja két napos tanulmányút keretében a Mecsekerdő Zrt.-hez tett látogatást.
Közel harminc fős bakonyi csoportunk a gyönyörű erdei környezetben lévő szálláshelyre, a Natur Hotel Kövestetőhöz érkezett meg, ahol a házigazdák részéről Hirmann Antal a Baranyamegyei Helyi Csoport korábbi elnöke fogadott bennünket. Ebéd után Pécsre indultunk tovább, a nap hátralévő részében Hirmann Antal és Nagy Gábor közjóléti osztályvezető kíséretében, a Mecsek alatt elterülő nagyváros szépségeivel, rejtett kincseivel ismerkedhettünk meg.
Elsőként az idén harminc éves Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra gyárában tettünk látogatást Gábor Tamás üzemvezetővel. A közel ötven főt foglalkoztató cég a legnagyobb a hazai porondon, és jelentős munkáik vannak külföldön is. Többek között ők építették a Budapesti Mátyás-templom és a MÜPA orgonáját is, de restaurálással, felújítással is foglalkoznak. Az érdekes műhelylátogatás keretében bepillantást nyerhettünk a teljes munkafolyamatba, és az éppen Veszprémbe készülő hangszert is volt szerencsénk megcsodálni.
.jpg)
Ezt követően a Zsolnay Kulturális Negyedet jártuk be vezetéssel, melynek során megismerhettük a Zsolnay család múltját, a porcelánkészítés történetét, és azokat a munkálatokat, melyeket a város 2010-re végzett el, amikor az Európa Kulturális Fővárosa címet viselhette. Ennek a programnak köszönhetően talált otthonra a szecessziós Sikorski-villában Dr. Gyugyi László műgyűjtő közel 700 tárgyból álló Zsolnay-gyűjteménye, melyben a gyár negyven évét átölelő időszakának páratlan értéket képviselő kerámiáit csodálhattuk meg.
A nap zárásaként Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatójának rövid köszöntője után a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkájával ismerkedhettünk meg. Dr. Teszlák Péter kutatási igazgatótól megtudtuk, hogy nemzetközi szinten is kimagasló, több mint 1500 tételből álló szőlőgénbankkal rendelkeznek, tevékenységük technológiafejlesztéssel, szaktanácsadással valamint bor- és csemegeszőlő értékesítéssel egészül ki. Jó hangulatú pincelátogatás keretében a két szakma érintkezési pontjaként boroshordókat is megtekinthettük, a „kutatási melléktermékből” pedig széles skálán kóstolhattunk.
Másnap a szakmai programoké volt a főszerep, Partos Kálmán termelési vezérigazgató-helyettes kíséretében a Pécsváradi Erdészet területén. Nagy Attila erdészetigazgató elmondta: mintegy 12 ezer hektáron gazdálkodnak, melyből nagyon jelentős, közel 9500 hektár a védelmi rendeltetésű erdő. Mintegy 1000 hektár a faanyag termelést nem szolgáló, és 2000 hektár az örökerdő üzemmódú erdőterületük.
Éves fakitermelésük 50-55 ezer nettó m3. Az erdőterület zöme a Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzethez tartozik, egykor püspöki uradalmi erdők voltak. Molnár Dénes erdőgondnok vezetésével a Magyaregregy 52-es tagban örökerdő üzemmódban kezelt állományt tekintettünk meg.
A 2000-es évek elején szálalóvágással kezdődő munkálatokat a ma termelési vezérigazgató-helyettesként dolgozó Partos Kálmán bővítette ki, tőle is nagyon sok érdekes információt megtudtunk arról, milyen szempontok szerint dolgoznak. A zömében bükk és tölgy alkotta elegyes erdőben négy mintaponton figyelhettük meg az állomány szerkezetét és az újulatviszonyokat. Az egyes mintapontokon a szakmai döntéseket megalapozó méréseket végeznek évről-évre: vizsgálják a javafa növekedését, az egyes fák lábon becsült értékének növekményét, az újulat összetételét. Érdekes volt megfigyelniük, hogy az aszály hatása a nagy koronájú fák éves növekményében már meg is mutatkozott, kerületük a megszokott 20-30 mm-rel ellentétben csupán 5 mm-rel nőtt. Ennek ismeretében elgondolkodtató például a kitermelés alapjául szolgáló éves folyónövedék számítása. A tőszám illetve célkörlap meghatározásánál, de tágabb gazdálkodásuk tekintetében is azt a szemléletet tartják irányadónak, miszerint „az idei volt a következő 30 év leghűvösebb nyara”.
Pusztabányán az erdészet közjóléti tevékenységébe is bepillantást nyertünk, majd Szily Attila erdőgondnok beszélt az egykor a Mecsekben virágzó üvegességről, az itt működő üveghutáról. Európában egyedülállóan maradt meg itt az egykori üveghuta alapja, mely mellett az 1995-ös Vándorgyűlésre megépítették annak életnagyságú másolatát. Az üveg gyártásához a 18. század elején németalföldi mestereket hívtak, az itt látható olvasztó- és visszahűtő kemencéből álló huta ún. cseh-morva típusú. A csak a Kövestetőn megtalálható fonolitot pezsgősüvegek gyártásához használták.
Vendéglátóink az erdei pihenőhelyen hangulatos ebédre invitáltak bennünket, majd a tanulmányút zárásaként a Pécsváradi Várat látogattuk meg. Elnevezése megtévesztő, hiszen az épületegyüttes soha nem volt hadi értelemben vett vár. Valójában egy erődített szerzetesi monostor, melyet Szent István király alapított 998-ban, s később bencés szerzetesek számára jelentett otthont. A várban található a legrégebbi, ma is álló templom Magyarországon, melyet a 10. század végén építettek.
A tartalmas, szép őszi időben eltöltött tanulmányút végén feltöltődve indultunk haza a Bakonyba, s bízunk abban, hogy egy hasonló tapasztalatcsere keretében mi is meg tudjuk majd mutatni a mecseki kollégáknak ennek a tájnak a szépségeit.
Forrás: OEE Pápai Helyi Csoport / Bakonyerdő Zrt.
