Előző írásomban egy szakmai tanulmányút kapcsán arról írtam röviden, hogy a bajor erdész kollégáink milyen módszerekkel igyekeznek az őshonos erdőket megvédeni a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaitól. Ugyancsak a teljesség igénye nélkül pár szót érdemes szólni az erdőgazdálkodás és a természetvédelem összefüggéseiről is.
A korábbi cikkben szándékosan nem esett szó az erdőgazdálkodás és a természetvédelem összefüggéseiről, mert a tanulmányúton erről az egyébként több szálon is kapcsolódó kérdéskörről keveset láttunk, hallottunk. Ugyanakkor a cikkben tettem egy utalást arra, hogy a német erdész kollégák nem panaszkodtak a hivatalos természetvédelemmel fennálló súrlódások miatt. A teljesebb összkép érdekében néhány észrevételt, illetve szerzett benyomást talán ezzel kapcsolatban is érdemes tehát megosztanom.
Az őshonos erdőknek a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaira való felkészítése érdekében tett erdészeti intézkedések, kiemelten például az erdők faállomány-borításának fokozottabb fenntartása, egyben az erdei biodiverzitás javítását is szolgálják. Hasonló hatással jár a korábbi cikkben hivatkozott „lépőkő-elmélet” szerinti ökológiai hálózatok kialakítása és fenntartása is, amelyek ösztönzése a német KAP erdészeti intézkedések között is megtalálhatók (például holtfák, biotópfák visszahagyása, facsoportok, erdőfoltok érintetlenül hagyása). Úgy tűnik tehát, hogy a német erdészek proaktív módon sokat tesznek az erdei élőhelyek általános kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása és javítása érdekében, amit a természetvédelem láthatóan respektál. Ha ez nem így lenne, hanem az általános élőhelyvédelmi intézkedéseket sorozatosan jelentős további, elsősorban faj-, illetve egyedvédelmi célú erdőgazdálkodási korlátozásokkal is srófolnák, akkor bizonyára többet hallottunk volna a két szakterület közötti súrlódásokról.
Az erdész kollégák elejtett megjegyzéseiből arra következtethettünk továbbá, hogy ha ilyen egyedi természetvédelmi célú korlátozások mégis felmerülnek, akkor azokat nem előírják, hanem azokról, és azok ellentételezéséről az erdőgazdálkodó és a természetvédelem megállapodást kötnek. Ez a gyakorlat ugyancsak hozzájárulhat a békésebb egymás mellett éléshez.
Végül egy érdekes tapasztalás, külön kommentár nélkül. A bejárt környék egy része Naturpark besorolással alacsonyabb rendű természetvédelmi oltalom alatt áll. A természetvédelem az éppen regnáló tartományi kormány támogatásával nemzeti parkká szerette volna nyilvánítani a területet. Erről intenzív egyeztetéseket folytattak a helyi települések közösségeivel. Ők viszont attól tartottak, hogy a változás rontani fogja a helyi gazdálkodási-, munka- és életfeltételeiket, ezért nem támogatták azt. A folyamat – ezt személyesen is megtapasztalhattuk (lásd a busz ablakán keresztül készített, kicsit elmosódott fotót) – intenzív plakátkampánnyal is járt.
A helyi lakosságnak végül sikerült elérnie, hogy az elképzelés lekerült a napirendről.
forrás: NAK / Szalai Károly
