Az érintettek biztosan számtalanszor végigolvasták és elemezték az új, erdészeti szakirányításról szóló rendeletet. Aztán úgy ahogyan mi is, próbáltak a lehető legtöbb emberrel/érintettel/szakmabelivel értekezni arról, hogy a rendeletben olvasottak mit is jelenthetnek.
2020-08-31 Erdész szakszemélyzeti munka jelene Az érintettek biztosan számtalanszor végigolvasták és elemezték az új, erdészeti szakirányításról szóló rendeletet. Aztán úgy ahogyan mi is, próbáltak a lehető legtöbb emberrel/érintettel/szakmabelivel értekezni arról, hogy a rendeletben olvasottak mit is jelenthetnek. Megosztás: Nem volt egyszerű dolgunk, és nem volt elég időnk sem. Mai bejegyzésünkben nem is igazán a rendelet értelmezésében vesznénk el, inkább a július hónap utolsó két hétvégéjén tartott erdészeti jogi fórumok tapasztalatai alapján és azok egyik szünetében elhangzott kérdés alapján nyúlnánk a témához. Az előadáson résztvevő erdész szakember szeretett volna megerősítést, hogy jól értelmezi-e a rendeletet és az Erdőtörvényt, mely szerint addig amíg nem kapják meg az új, erdészeti szakirányító vállalkozásoknak kiadható kódokat, addig hivatalosan nem jegyezhetnének ellen semmit. Véleményem szerint igen, jól értelmezi az olvasottakat. Az “újfajta” nyilvántartásba vétel és nyilvántartási kód nélkül gyakorlatilag – egyéni vállalkozás/cég, sok éves szakirányítási múlt ide vagy oda – ellenjegyezni, szakirányítási tevékenységet végezni, nem lehet. A fórumok után több telefonos megkeresést is kaptunk erdőgazdálkodóktól, melyek szerint szakirányítójuk az új nyilvántartási kód hiányában nem tudja bejelentésüket ellenjegyezni, műveleti lapjukat kiállítani. Nekik azonban szerződés szerinti szállítási határidőik vannak, amiket az ellenjegyzés hiányában nem fognak tudni tartani. Jogos félelmük hogy a szerződéstől a vevő emiatt elállhat, annak minden, polgári jogi következményeivel együtt (kötbér, kártérítés). A gondot szerintem – ismét – az jelenti, hogy nem hangolták össze a hatályba léptetéseket, a kérelmek megjelenését, az ügyintézési határidőket, nem hoztak átmeneti szabályokat, nagy kihívás elé állítva a teljes erdészeti ágazatot kivéve ugye az állami társaságokat és azok folytonos gazdálkodását hiszen azok szakszemélyzete eddig is munkaviszony keretében többnyire csak nekik végzett szakirányítási tevékenységet. Az erdészeti szakszemélyzet munkájára, megélhetésére és mindennapjaikra igencsak komoly kihatást gyakorló módosítások nemcsak a szakmában dolgozókat érintik, hanem jelentős hatással bírnak a magán erdőgazdálkodókra és a faipari ágazatban jelenlévő valamennyi – a sor elején lévő erdőtulajdonosoktól a sor végén álló fafeldolgozókig – szereplőre. Nem utolsó sorban, jelentős többletmunkát és többletfelelősséget róva a hatósági és államigazgatási szektorban dolgozókra is. Az Erdőtörvény módosítása és a kormányrendelet egyaránt május végén kerültek kihirdetésre, és július 1-ével léptek hatályba. Az érintetteknek körülbelül 30 napja volt arra, hogy az adott változásokat megismerjék, értelmezzék, felkészüljenek, döntéseket hozzanak és egy kérelem benyújtásával megpróbáljanak a megfelelő nyilvántartásba bekerülni, hogy zökkenőmentesen folytathassák tevékenységüket. FATÁJ kiegészítés: az NFK weboldalán már elő van készítve az erdészeti szakirányító vállalkozások nyilvántartása publikus részének megjelenítése – a hivatalhoz már jóval 100 feletti nyilvántartási kérelem futott be augusztus elejéig. Azonban annak a lehetőségét hogy mindezt felkészülten, “fájdalom mentesen” megtehessék, véleményem szerint már nem biztosították. Az erdészeti szakirányító vállalkozások nyilvántartásába bekerülni és az ellenjegyzéshez szükséges kódot megszerezni, maximum 60 napot vehet igénybe hivatalosan. A nyilvántartást vezetni hivatott ügyintézőket sem tájékoztatták jobban mint az érintetteket, így ha a kérelmezők felől kérdés merült fel – pl hogyan kell a “rendelkezési nyilvántartás” -ba bejelenteni a kapcsolattartási címet -, sajnos ők sem tudtak válaszokat adni. A kötelezően használandó kérelem is a kormányrendelet kihirdetése után 6 héttel jelent meg. És hogy miért is fontos ez? Mert addig amíg nincs kód, nincs ellenjegyzés. Gyakorlatilag minden erdőgazdálkodói bejelentés, adatszolgáltatás, vis maior bejelentés, a műveleti lapok kiadása szakszemélyzeti ellenjegyzéshez kötött. A bejelentésekre, adatszolgáltatásokra jogszabályi határidők vannak előírva, melynek elmulasztása szankciót vonhat maga után, mind erdőgazdálkodói mind pedig erdészeti szakszemélyzeti oldalon. Azonban az ellenjegyzés feltételeinek teljesíthetősége – erdészeti szakirányító vállalkozásként nyilvántartásba kerülés – közigazgatási oldalról nem volt időben biztosítva a kötelezettek részére, még a lehetőség sem volt meg rá hogy kényszerű gazdasági leállás nélkül teljesíthessék a feltételeket. A nem szabályos ellenjegyzés következményeként ellenben – a szakszemélyzet – akár a tevékenysége felfüggesztésével járó szankció kiszabását kockáztatja. Az elképzelés és a keretrendszer talán kicsit hasonlít a gyógyszerészekre és gyógyszertárakra vonatkozó szabályozások rendszerére. De képzeljük csak el, ha augusztus 1-el előírnák hogy szeptember 1-től csak az adhat el bármilyen gyógyszert, akinek megfelelő végzettsége alapján egy adott nyilvántartásba bekerülve megfelelő kóddal rendelkezik. A kérelmet, melyet be kell nyújtania, szeptember 5-én jelentetik meg. Az ügyintézés lehet akár 60 nap is, mert a jogszabály engedi és kódot igénylő gyógyszerészből is több ezer van. Tehát előfordulhat hogy leghamarabb november 6-án vásárolhatunk újra megszokott patikánkban gyógyszert, akár szívgyógyszerről, akár fejfájás csillapítóról beszélünk. Persze csak akkor, ha rögtön az első nap azonnal beadjuk a kérelmet. Ez azért nonszensz lenne nem igaz? De miért ne lenne ugyanolyan fontos és kiemelt terület az erdészeti szakirányítás és a magán erdőgazdálkodás? 4 évvel ezelőtt Magyarország erdőterületeinek közel fele, magántulajdonban volt mely arány feltételezhetően most is hasonló képet mutat. Gyakorlatilag a kódok kiadásáig – akár közel két hónapig – erdészeti szakirányítás az Erdőtörvény 97§ (3) és 98§ (1b) és a “szakirányítói” rendelet 1§ (1) bek. 1.pontja értelmében a magán erdőgazdálkodók felé nem végezhető, amennyiben nem alkalmazotti jogviszonyban egyetlen erdőgazdálkodónak szakirányít. Sok esetben a kérelmezők még most is várják a döntést, esetleg rendészeti vizsgára készülnek vagy felsőfokú erdészeti végzettségű személyeket állásinterjúztatnak. Harmadik személyként (pl: haszonbérlőként) az egész országban akkor válhat valaki erdőgazdálkodóvá ha erdőgazdálkodásra jogosult kiemelt státusszal bejegyzett erdészeti szakirányító vállalkozás. Nincs kód, nincs haszonbérbe adás. Ha levezetjük ezt egy egyszerű példán: Adott egy nagyobb, közös tulajdonú erdőterület. Egy erdészeti vállalkozás hajlandó elvállalni a gazdálkodást.Elsőként az “erdőgazdálkodásra jogosult” erdészeti szakirányító vállalkozás kiemelt státuszát kell bejegyeztetni. Ez 60 nap. Ez alapján elkészíthető – ha minden rendben a művelési ágakkal, nincs használatba adási tilalom – az újfajta erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés. Közös tulajdonnál a tulajdonostársak nyilatkozattételre nyitva álló határideje az eddigi 30-ról minimum 60 napra emelkedett. Hirdetmény 15 nap. Hatósági jóváhagyás maximum 80 nap. Erdőgazdálkodó nyilvántartásba vétele maximum 90 nap. Ez összesen maximum 305 nap. Majdnem egy éves időtartamról beszélünk. Persze akkor, ha minden hatóság kihasználja a részére engedett maximális időtartamot. Azt azért kalkuláljuk bele, hogy nem csak a számunkra hanem a földhivatalok és az erdészeti hatóságok számára is kihívást jelent majd az új szerződések elbírálása, illetve a megváltozott jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése. A közel egy éves időtartamban egy erdőterület életében nagyon sok, a földhasználati és egyéb jogviszonyt is befolyásoló tényező következhet be. Állománnyal borított terület esetében károsítás, erdőfelújítási biztosíték letételnek utólagos elrendelése. Szállítási határidők elmulasztása. Tulajdonváltozások az erdőben. Fenti példán keresztül is nyugtázható, hogy az erdészeti szakirányító vállalkozási nyilvántartásba kerülés késedelme sok tekintetben befolyásolhatja a magán erdőgazdálkodást. Az erdők közjóléti, természeti és környezeti szerepére hatalmas hangsúlyt fektetnek – helyesen. Azonban valahogy a gazdasági funkció, a magánemberek magántulajdonával való rendelkezési joga, az ágazatban működő szakemberek tisztes, kiszámítható megélhetése mindig alulmarad a mérlegeléskor. Biztosan nehéz az egyensúlyt megteremteni, de egy átgondolt, gyakorlatiasabb szabályozással legalább annyi elérhető lett volna, hogy egy ilyen speciális szakmai tudást is igénylő fontos ágazatban az erdészeti szakemberek részére lehetővé tegyék az egyszerűbb átmenetet. Ennek keretében időben gondoskodhattak volna az adminisztratív rész rendelkezésre állásáról, mind a hatóságok, mind pedig az érdekképviseleti szervezetek megfelelő felkészítéséről, hogy segítséget tudjanak nyújtani az érintetteknek. Véleményem szerint nem lenne szabad egyetlen szakmát/ágazatot sem olyan helyzetbe hozni, hogy szinte egyik napról a másikra azon kelljen gondolkodnia, hogy több évtizedes szakmai múlttal a háta mögött mire jogosult mire nem, hogyan alakul a jövője a következő pár hét történéseinek függvényében. Nem lenne szabad olyan döntések elé állítani a magán erdőgazdálkodót, hogy nem szabályszerűen ellenjegyzett műveleti lap miatt esetlegesen többmilliós erdőgazdálkodási bírságot, a fa és a vételár elkobzását kockáztassa, vagy a szerződésének polgári jogi következményeit figyelembe véve a kötbér/kártérítés többmilliós kockázatát kelljen vállalnia. A faanyag-kereskedelmi láncban az ellenőrizhetőség mellett a dominó elv is érvényesül: ha az első bedől, az bizony végigborítja a sort. Talán ezt is mérlegelni kellett volna az erdészeti szakirányító vállalkozásokra vonatkozó szabályozások életbe léptetése esetében. Az erdészeti szakmában dolgozók megbecsülésének és munkájuk felértékelésének azzal kellene kezdődnie, hogy egy – mindenki számára – jól érthető, helyesen ütemezett és maradéktalanul előkészített szabályalkotással kiszámíthatóvá teszik számukra a holnapot.  Forrás: ErdőJogBlog |
