Magyarországon az elmúlt öt évben 130 ezer hektárról csaknem 200 ezer hektárra emelkedett az ökológiai gazdálkodásba vont területek kiterjedése, ami 25 százalékos növekedést jelent.
A növekedés örvendetes, azonban hazánkban az összes mezőgazdasági terület mindössze 3,7 százalékát művelik ökológiai gazdálkodásban, ami jóval elmarad a 7 százalékos uniós átlagtól.
A biogazdálkodók mozgalma Magyarországon a nyolcvanas évek elején indult. Mérföldkő volt, hogy 1983-ban megalakult a Biokultúra Klub, 1987-ben pedig a Biokultúra Egyesület. Az Egyesület regionális szervezetei idővel önálló egyesületekké alakultak. Ezekhez csatlakoztak szakmai egyesületek és hozták létre 2005-ben a Biokultúra Egyesület jogutódját, a mai Magyar Biokultúra Szövetséget.
A Szövetség elsődleges célja az ökogazdálkodás és termékfeldolgozás elterjesztése, valamint az ökotermékek fogyasztásának népszerűsítése. Képviseli a hazai ökológiai gazdálkodók érdekeit országos és nemzetközi szinten a jogszabályalkotásban. Szakmai partnerként működik együtt a hazai minisztériumokkal, hivatalokkal, mezőgazdasági és vidékfejlesztési kérdésekben. A szövetség tagja az IFOAM-Organics International nemzetközi szervezetnek, küldötte rendszeresen képviseli a magyarországi ökogazdák érdekeit az Európai Uniós törvényhozásban. Budapesten működteti az ország és Közép-Európa legnagyobb ellenőrzött ökopiacát a MOM parkban.
Gencsi Zoltán tizenkét éven át irányította hazánk és Európa legnagyobb biogazdaságát Hortobágyon, ami 16 ezer hektáron gazdálkodott. A Soproni- és a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi docensét, a Hortobágyért díjas és Pro Biokultúra emlékérmes szakembert 2020. július 14-én választotta újra szakmai alelnökké a szövetség közgyűlése.
Forrás: Magyar Biokultúra Szövetség