2012-ben láttak hozzá az EU ökoszisztémái felmérésének és értékelésének. [Mappingand Assessment of Ecosystems and their Services (MAES)] A munka eredményét 2021. májusában tették közzé az Európai Méh Napon.
A felmérés ezzel az idézettel indul:
"Ökoszisztémáink megőrzése és helyreállítása kell hogy vezérelje munkánkat. Új szabványt kell állítsunk a biodiverzitás terén, átvágva a kereskedelmi, ipari, agrár és gazdasági politikán." mondta Ursula von der Leyen, az EU elnöke.
A 84 oldalas tanulmányhoz (felmérés) az előszót Frans Timmermans, az EU alelnöke írta.
A mű lényege az EB JRC ezzel foglalozó oldalán:
Európa ökoszisztémái, amelyektől függünk az élelmiszer, a fa, a tiszta levegő, a tiszta víz, az éghajlat-szabályozás és a rekreáció szempontjából, az intenzív szárazföldi vagy tengeri használat, az éghajlatváltozás, a szennyezés, a túlzott kiaknázás és az invazív idegen fajok által okozott lankadhatatlan nyomásnak vannak kitéve. Az ökoszisztémák egészséges állapotának vagy jó állapotának elérése vagy fenntartása tehát alapvető követelmény az emberi tevékenységek és az emberi jólét fenntarthatóságának biztosításához. Ez az elv minden ökoszisztémára vonatkozik, ideértve a tengeri és édesvízi ökoszisztémákat, a természetes és féltermészetes területeket, például a vizes élőhelyeket vagy a pusztákat, de a kezelt ökoszisztémákat is, például az erdőket, a termőföldeket és a városi zöldfelületeket. Az ökoszisztéma állapotáról, az állapotot javító vagy elutasító tényezőkről, valamint az ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt ??hatásokról, az emberek által nyújtott előnyökről szóló ismeretek kulcsfontosságúak a hatékony irányítás, a döntéshozatal és a politika kialakítása szempontjából. Ez a megértés segít megóvni a megőrzés vagy helyreállítás és szélesebb értelemben a fenntartható felhasználás érdekében tett intézkedéseket. Ez az ökoszisztéma-értékelés kiterjeszti és kiegészíti azokat az ismereteinket, amelyeket az ökoszisztémák állapotáról és trendjeiről az EU környezetvédelmi jogszabályai szerint jelentettek. Az élőhelyek és fajok védelme, valamint az édesvízi és tengeri ökoszisztémák környezeti ambíciói jól körülhatárolt tematikus és földrajzi hatályúak. Ez az értékelés túlmutat az EU teljes szárazföldi és tengeri területének lefedésén, és sok esetben térben kifejezettebb információkat nyújt. A védett területeken és azokon kívüli ökoszisztémák, például a parti és szárazföldi vizes élőhelyek és erdők az ökoszisztéma-szolgáltatások révén hozzájárulnak az emberek jólétéhez. Fontosságuk ellenére gyakran súlyos hatással vannak rájuk, és e rendszerek jó állapotba hozása a fenntarthatóbb bolygó egyik legfontosabb célja. De az ember által uralt ökoszisztémák, például a termőföldek és a városi zöldfelületek is fontos szolgáltatói az ökoszisztéma-ellátás, -szabályozás és a kulturális ökoszisztéma-szolgáltatóknak, és a biológiai sokféleség figyelemre méltó szintjét tudják fogadni, amely az ökoszisztéma-szolgáltatások alapja. Ezeket az ökoszisztémákat nem szabad figyelmen kívül hagyni a biológiai sokféleség csökkenésének görbéjét meghajlító megoldások mérlegelésekor. Következésképpen ez az értékelés először gyűjti össze az EU egészére kiterjedő és közösen elfogadott adatkészleteket, amelyek felhasználhatók az ökoszisztémák és szolgáltatásaik állapotának és tendenciáinak, valamint azoknak a nyomásnak és trendeknek az értékelésére. Ez különösen fontos annak megértéséhez, hogy az ökoszisztémák hol és mennyire degradálódnak és vannak fenyegetve, a kiemelt és költséghatékony helyreállítási törekvések irányítása érdekében.
Az EU ökoszisztéma értékelés politiusok részére készített összefoglalója itt tölthető le angolul. (15,25 MB, pdf, 84 oldal)
A felmérés kulcs üzenetei:
1. Meg kell őriznünk és helyre kell állítanunk az EU ökoszisztémáit alapvető szolgáltatásaik biztosítása érdekében;
2. A környezetügyi jogszabályok és politikák hatékony végrehajtása csökkentheti a nyomást és javíthatja az ökoszisztémák állapotát;
3. A klímaváltozás és az invazív idegen fajok káros hatásai az ökoszisztémákra fokozódnak;
4. Az ökoszisztémák állapotának javítása a tágabb tájban a biológiai sokféleségre nehezedő nyomás csökkentésével hozzájárulhat a védett élőhelyek és fajok állapotának javításához mind a Natura 2000 területeken belül, mind azokon kívül, és fokozhatja azok összekapcsolhatóságát;
5. Az erdőkre nehezedő nyomás továbbra is magas és aláássa az erdők jó állapotát;
6. A mezőgazdasági biológiai sokféleség és a talaj – amely a mezőgazdasági termelők számára alapvető eszköz – továbbra is csökken;
7. A vizes élőhelyek továbbra is rossz állapotban vannak. A folyók és tavak kémiai minősége javul, de a jó ökológiai állapot elérése terén elért haladás összességében nem elegendő;
8. A fő hiányosságok akadályt jelentenek a tengeri ökoszisztéma állapotának felméréséhez;
9. A természeti alapú megoldások a városokban elősegíthetik a városi életminőség javítását, miközben minimalizálják a többi ökoszisztémára gyakorolt negatív hatást és javíthatják a városi biodiverzitást;
10. Az EU-nak jobban teljesítő biológiai sokféleség-megfigyelő hálózatra és következetesebb ökoszisztéma-állapotjelentésre van szüksége.
Az 5. pont foglalkozik az erdőkkel. Ez kicsit részletesebben:
Az erdők az EU szárazföldi területének 36%-át fedik le (7), Európa szárazföldi biológiai sokféleségének meghatározó részét jelentik, és jelentősen hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Az évezredek erdőhasználata után az EU erdőinek jelenleg csak 2-4%-a elsődleges vagy öregerdő. Manapság a legtöbb erdő féltermészetes (89%). A fennmaradó rész ültetvény.
Növekedett néhány strukturális mutató, például az erdőterület, a biomassza mennyisége és a holtfa. Az erdőterület 1990-2015 között 13 millió hektárral nőtt Európában mind a természetes folyamatok, mind az aktív erdőtelepítés miatt. Az erdővel borított terület nem feltétlenül jelent egészségesebb és biodiverz erdőket. Az éghajlatváltozás hatása növekszik. A tűzesetek, viharok és a fakitermelés miatt nő a fával borítottság vesztesége. Ez arra utal, hogy az erdők fakitermelési területe valószínűleg növekszik a biomassza iránti nagyobb kereslet miatt. (FATÁJ: Fura ez a bekezdés. A fakitermelés nem okozhat fával borítottság veszteeséget, hiszen egész Európábyan tartamos erdőgazdálkodás van, minden fakitermelést erdőfelújítás követ, s az erdőtelepítésekkel még nőtt is Európa erdőterülete, ahogy a jelentés is megállapítja.)
A szennyező anyagok akkor is aggodalomra adnak okot, ha a tendenciák lefelé mutatnak. Az erdők négy fájából egy szenved károkat és veszteségeket. Az uralkodó mozgatórugók még nem teljesen ismertek, míg a parazita rovarokat és abiotikus tényezőket, többnyire az aszályt, felismerik tényezőként, amelyek súlyosbítják ezt a negatív tendenciát. A fokozott evapotranspiráció funkcionális változásokra utal az erdőkben.
Míg 1990 óta a közönséges erdei madarak számának 3%-os csökkenéséről számoltak be, állapotuk az utóbbi néhány évben kissé javuló tendenciákat mutat.
Jelentős hiányosságok tapasztalhatók az erdők biológiai sokfélesége, az erdőgazdálkodás intenzitása, valamint az erdők egészsége és rugalmassága tekintetében, rámutatva a megerősített erdőmegfigyelési szükségességére.
Van a politikusok részére készült összefoglaló 25. oldalán egy Európa térkép, amely természetesség 2000-2018. közötti változását mutatja. Elegendően belenagyítva Magyarországra ezt láthatjuk, tehát e térkép szerint természetességi szempontból Magyarország elég jól áll:
A természetesség változása 2000-2018. között. A piros a csökkenést, a zöld a javulást, a sárga a változatlanságot mutatja.
Nos, az EU Bizottságának Közös Kutató Központja ezen felméréséből és értékeléséből nem tudom mi következik a konkrét lépések terén.
Forrás: A hivatkozottak
SzerkFord: MM
