Idén az Erdők Nemzetközi Napja az erdőalapú ágazatban zajló innovációra hívja fel a figyelmet: “Erdők és innováció: Új megoldások a jobb világért” címmel. Ebből az alkalomból az EUSTAFOR az FTP-vel közösen emlékeztet az ágazat fejlődésére és annak fontosságára, hogy megfelelő intézkedésekkel támogassuk azt, valamint hogy az erdők és az egész értéklánc ellenálló maradjon. Ez lehetővé teszi, hogy továbbra is a fa- és rostalapú termékek széles választékát nyújtsuk, amelyeket nap mint nap használunk.
Az erdészet talán már nem is az, aminek képzeled! Már régen elmúltak azok az idők, amikor az erdőgazdálkodás csak a kemény favágókból állt, akik fejszével és fűrésszel járták az erdőt, és amikor a kitermelt fát csak rönkházak és bútorok építésére használták. A modern erdőgazdálkodás a hazai biogyártási ágazat forrása, amelyet digitális térképezés, nagy adatfolyamok és precíziós erdőgazdálkodás támogat az európai társadalom és a környezet javára.
Míg a fát legegyszerűbb formájában még mindig széles körben használják építő-, csomagoló- és energiaanyagként, az alkalmazások köre kibővült. A fa három fő összetevőből áll: cellulózból, hemicellulózból és ligninből. A több évtizedes kutatás és innováció eredményeként olyan technikák születtek, amelyekkel ezek az összetevők kivonhatók, és a nyersanyagokat innovatív termékek széles skálájává alakíthatók át. Európa erdei erőforrásait ma már bioalapú ruházati termékek, akkumulátorok, orvosi alkalmazások, sőt műholdak kereteinek gyártására is használják. Az erdők Európa biogyártási kapacitásának sarokkövei. Ennek ellenére az állami és magánerőforrásoknak jelentősen fokozniuk kell az erőfeszítéseket ahhoz, hogy Európa legyen az első fosszilis energiahordozóktól mentes gazdaság, a versenyképesség fenntartása és a környezet védelme mellett. Az olyan kezdeményezéseknek, mint az EU által finanszírozott VIOBOND projekt, amelynek célja az első olyan faalapú kötőanyagok kereskedelmi szempontból életképes gyártóüzemének létrehozása, amely helyettesítheti a fosszilis alapú fenol- és formaldehid-ragasztókat, egyre nagyobb számban kell megvalósulniuk.
Nemcsak az erdőink hasznosításának módja változik, hanem az erdőgazdálkodás módja is. Bár a terepi mérések továbbra is az erdőgazdálkodás alapvető részét képezik, az erdőket ma már a műholdas adatokra, a légi megfigyelésre és a drónokra támaszkodó távérzékelési technológiák segítségével is szorosan figyelemmel kísérik. Ezek a rendszerek a mesterséges intelligencia technológiával és fejlett előrejelző modellekkel kombinálva folyamatosan új információkkal szolgálnak; a kitermelt terület, az állományok kora, valamint a rendelkezésre álló fa mennyisége és minősége. Ez lehetővé teszi az erdőgazdálkodási műveletek nagyon pontos megtervezését és annak meghatározását, hogy mely erdőfunkciókat kell előnyben részesíteni az egyes területeken, lehetővé téve ezzel a holisztikus gazdálkodási stratégiát. Az új technológiák másik széles körben alkalmazott alkalmazása az ökoszisztémákban előforduló biotikus és abiotikus zavarok, például erdőtüzek, kártevők és viharok megfigyelése. Mivel az időjárás egyre kiszámíthatatlanabbá és szélsőségesebbé válik, a különböző fejlett megfigyelési eszközök létfontosságúvá válnak az erdészek számára az új körülményekhez való alkalmazkodáshoz.
Az Európai Unió is dolgozik egy javaslaton az erdőmegfigyelés szabályozására. Fontos, hogy ez a szabályozás figyelembe vegye a különböző tagállamokban meglévő monitoringrendszereket és az adatok érzékenységét. A döntéshozóknak meg kell érteniük az Európa-szerte alkalmazott erdőgazdálkodási gyakorlatokat, valamint az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók előtt álló kompromisszumokat és kihívásokat, hogy megfelelően fel tudják használni az információkat, és támogatni tudják az ágazatot abban, hogy továbbra is többfunkciós, egészséges, rugalmas és fenntartható erdőkkel rendelkezzen. Reméljük, hogy az olyan kezdeményezések, mint az EU által finanszírozott FORWARDS projekt, elősegíthetik a tudományosan megalapozott ismeretek terjesztését az erdőgazdálkodás irányítása érdekében, az éghajlatváltozást figyelembe vevő erdőgazdálkodás elveinek alkalmazásával, miközben hozzájárulnak az ökoszisztéma helyreállításának és a biológiai sokféleség megőrzésének célkitűzéséhez, valamint az erdők többcélú használatához.
Az erdészeti ágazaton belüli innovációs tendencia a brüsszeli uniós intézményekre is kiterjed. Soha nem volt még annyi új, erdészeti vonatkozású politikai kezdeményezés uniós szinten, mint az európai zöld megállapodás idején. Az új javaslatok még mindig születnek, és éppen tegnap mutatta be az Európai Bizottság a biotechnológiára és biogyártásra vonatkozó új kezdeményezését. Reméljük, hogy a brüsszeli döntéshozók időt szánnak egy alapos párbeszédre az erdészeti ágazat kulcsszereplőivel, hogy a készülő szakpolitikák kiegyensúlyozottak legyenek és elérjék a kívánt hatást.
Forrás: EUSTAFOR
