FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

EUSTAFOR az EU erdőfelügyeleti keretrendeletéről

Az Európai Állami Erdészeti Szövetség (EUSTAFOR) elengedhetetlennek tartja, hogy kifejtse véleményét a Bizottság 2023. november 21-i, az ellenálló európai erdők monitoringkeretéről szóló rendeletjavaslatáról. (Regulation on a monitoring framework for resilient European forests.)

(EUSTAFOR: A jelen dokumentumban szereplő bármely nyilatkozat a rendelkezésre álló legjobb szakmai tapasztalatot tükrözi, és nem feltétlenül tükrözi az egyes tagszervezetek politikai elkötelezettségét.)

Az EUSTAFOR hangsúlyozza, hogy a jó minőségű, pontos és időszerű erdészeti adatok a pontos erdőtervezés és -gazdálkodás előfeltételei. Ez különösen fontos a gyorsan változó éghajlati viszonyok és a növekvő társadalmi igények idején, amelyek új és további kihívások elé állítják az erdei ökoszisztémákat. Ezért elsődleges fontosságú, hogy kiegyensúlyozott megközelítést biztosítsunk mind az erdőgazdálkodási gyakorlat, mind pedig az erdei információk politikai célkitűzések meghatározásához való felhasználásának módja tekintetében.

Az EUSTAFOR, mint 27 európai ország 39 állami erdőgazdálkodási szervezetét képviselő érdekelt fél, folyamatosan támogatja a fenntartható és többcélú gazdálkodási megközelítéseket a mindennapi erdőgazdálkodásban, és elősegíti az ágazatban a kutatást és az innovációt. Következésképpen szervezetünk számára nagy érdeklődésre tart számot egy olyan uniós szintű fellépés, amely az innovatív technikák – például a távérzékelés – alkalmazását támogatja az erdők nyomon követésében, értékelésében és jelentésében, valamint megkönnyíti a tagállamok közötti együttműködést ezen a területen.

Az EUSTAFOR az alábbi véleményeket osztja a Bizottság javaslatával kapcsolatban:

1. Az új uniós erdőfelügyeleti törvénynek világos célokat kell kitűznie.

Az új uniós erdőmonitoring-rendelet elsődleges célja a magas színvonalú és innovatív erdőmonitoring-rendszer kialakítása az EU-ban és a tagállamok együttműködésének támogatása kell, hogy legyen. A javaslat nem fejti ki világosan a célját, amelynek az európai erdőkre vonatkozó költséghatékony és innovatív adatgyűjtésnek és jelentéstételnek kellene lennie a teljes körűen megalapozott döntéshozatal biztosítása érdekében. A pénzügyi kimutatás 1.4.1. szakaszában az általános célkitűzések közül három az éghajlatváltozásra és a biológiai sokféleségre vonatkozik. Az erdőgazdálkodók számára a fő cél mindenekelőtt az, hogy hosszú távon kiegyensúlyozott, rugalmas és többfunkciós erdei ökoszisztémát kezeljenek, és a javaslat ezt nem tükrözi eléggé. Ezen túlmenően a rendelet címe félrevezető lehet, mivel a javaslat nem ír elő konkrét intézkedéseket az erdők ellenálló képességének fokozására.

2. A rendeletnek tiszteletben kell tartania a tagállamok hatáskörét, és a szubszidiaritás és az arányosság elvére kell építenie.

Az EUSTAFOR üdvözli az EU szerepvállalását az innovatív erdőfelügyeleti rendszerek fejlesztésének megkönnyítésében, mind pénzügyi, mind technikai szempontból. Az új rendelkezések azonban nem szabad, hogy felülírják a kormányok szerepét az erdészeti politika stratégiai tervezésében és végrehajtásában. Ehelyett az új eszköznek elő kell mozdítania és meg kell könnyítenie a tagállamok közötti együttműködést, többek között a nemzeti erdőprogramok vagy hasonló eszközök koncepciójának előmozdítása terén, azzal a céllal, hogy az erdőterület-használat holisztikus megközelítését biztosítsa az EU 2050-ig kitűzött, klímasemlegességre irányuló célkitűzései felé való elmozdulás során. Hasonlóképpen, az adatok tulajdonjogát és kezelését is pontosan meg kell határozni, különösen mivel a műholdak segítségével gyűjtött adatokat a helyszínen kell majd ellenőrizni.

3. Az uniós alapú erdőfelügyeletnek a tagállamok és az érintett érdekelt felek által támogatott, jól bevált rendszerekre kell épülnie.

Az erdőfigyelésnek a legtöbb uniós tagállamban hosszú és folyamatos hagyományai vannak. A jelenlegi erdőfelügyeleti rendszerek összetettek és kifejezetten a nemzeti és helyi erdészeti ágazatok és körülmények igényeinek megfelelően lettek kialakítva. Olyan tényezők játszanak szerepet, mint a kormányzati és szervezeti struktúrák, a tulajdonviszonyok, a pénzügyi modellek és az erdészeti hagyományok. Ez teszi az EU összehangolt erdőfelügyeleti rendszerét igen összetett vállalkozássá, amely megfelelő konzultációt és megbeszéléseket igényel a tagállamok, a Bizottság és a teljes értéklánc erdőgazdálkodási szereplői között. A folyamatnak a kezdetektől a végéig inkluzívnak és átláthatónak kell lennie.

Az adatgyűjtési keretnek (5. cikk) a nemzetközileg elismert és jól bevált rendszereket kell követnie, mint például a Forest Europe vagy a FAO rendszerét, mivel ezek a rendszerek már számos európai nemzeti erdőkataszter (NFI = National Forest Inventories) alapját képezik. A tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködésben kell dönteni az ettől a mutatókészlettől való bármilyen eltérésről, hogy elkerülhető legyen a meglévő rendszerekkel való összeegyeztethetetlenség.

4. Az adatok tulajdonjogát és közzétételét nem a leltározási módszer és a költségfedezet alapján kell meghatározni.

Az EUSTAFOR elismeri a naprakész erdészeti adatok és képek hozzáadott értékét az erdőgazdálkodók gazdálkodási műveleteinek tervezése szempontjából. Az erdészeti adatokhoz való szabad hozzáférés azonban az adatok tulajdonjogának és az erdészeti információk érzékenységének gondos mérlegelését igényli, amelyek jelenleg az adatvédelem tárgyát képezik. Bár az erdőterület 40%-a továbbra is állami tulajdonban van, ez nem egyenlő automatikusan az adatok nyilvánosságra hozatalával. Ezért az EUSTAFOR ellenzi azt a javaslatot, hogy az Európai Bizottság legyen a Copernicus műholdakkal gyűjtött összes adat tulajdonosa.

A jövőbeli uniós erdőfelügyeleti rendszer potenciálisan megkönnyítheti a politikai tervezéshez szükséges erdészeti információkhoz való hozzáférést, különösen a magántulajdonban lévő erdők esetében, míg a jelenlegi helyzetben harmadik feleknek fizetnek azért, hogy frissített adatkészleteket és térképeket szolgáltassanak. Az EUSTAFOR üdvözölné ezt a fejleményt.

5. Az adatgyűjtési keretrendszer gondos mérlegelést igényel az ellentmondások és félreértelmezések elkerülése érdekében.

Fennáll a kockázata annak, hogy az adatmérés és a jelentéstétel bonyolultabbá válik és megismétlődik, ha az új rendszer nem tartja tiszteletben a meglévő leltárrendszereket. Ehhez kapcsolódóan két mutató a mérhető egység helyett a lokalizáció megadására utal (a Natura 2000 szerinti erdei élőhelyek lokalizációja és az idős erdők lokalizációja). Így az e két mutatóra vonatkozó jelentéstétel megterhelő lehet, különösen a nagy erdőgazdálkodók számára, és ami még fontosabb, nem tenné lehetővé az időbeli tendenciák megfigyelését.

Továbbá, a javasolt erdészeti egységek földrajzi azonosító rendszere homályos. Először is, nagyon homályos, hogy hogyan fogják meghatározni az erdészeti egységeket. A minimális és maximális méretük, homogenitásuk és az alapjául szolgáló paraméterek ismeretlenek. Másodszor, az EUSTAFOR megkérdőjelezi a megfigyelt adatok földrajzi helyhez kötésének szükségességét, mivel ez nem szükséges az erdei ökoszisztémák tendenciáinak uniós szintű megfigyeléséhez és elemzéséhez. Ehelyett előnyösebb lenne, ha a tagállamok inkább statisztikák formájában nyújthatnák be adataikat, mint egy nagy felbontású térképen, amely érzékeny adatokat tartalmazhatna.

A hatásvizsgálatban (impact assessment = IA) a Bizottság egyértelműen kijelenti, hogy a jelenlegi nemzeti erdőleltárakat (National Forest Inventories = NFI) kizárólag gazdasági, termeléssel kapcsolatos változók, például a termőállomány mennyiségének nyomon követésére tervezték, amivel az EUSTAFOR határozottan nem ért egyet. Az új erdőfelügyeleti javaslat a Föld-megfigyelés (EO = Earth Observation) alkalmazását javasolja az európai erdők biológiai sokféleségének állapotának nyomon követésére. Az említett mutatók között szerepel a holtfa és az élőhelyi fák, valamint a gazdálkodási gyakorlatok és az idős erdők (old-growth forest). Bár bizonyos mutatókat műholdak segítségével mérni lehetne, az általános minőség további helyszíni mérések nélkül nem fogja elérni a jelenlegi színvonalat.

Az 5. cikkben megtalálható a mérendő paraméterek bontása. Az egyik ilyen paraméter a “”faállomány borítottság zavarai”. Fontos, hogy e paraméter meghatározása nagyon egyértelmű legyen, mivel visszaélésszerű használata elkerülhetetlen következményekkel járhat az erdészeti tevékenységekre nézve. A javaslat szerinti 10 m-es vagy annál finomabb térbeli skálán még az egyes fák szelektív kivágása is láthatóvá válik. Ezért az SFMO-k (SFMO = state forest management organization = állami erdőgazdaság) számára létfontosságú, hogy ezek az adatok ne okozzanak akadályt az egészséges erdők előmozdítását és a szilárd biogazdaság fenntartását célzó gazdálkodásban.

Az új törvény célja továbbá, hogy az erdők ellenálló képességének javítását támogató, teljes körű erdészeti adatok szolgáltatását biztosítsa, de a felsorolt paraméterek kevesek, és az alapvető erdőleltározási információkra összpontosítanak, és nem lesznek túl hasznosak az éghajlatváltozás és más környezeti változások erdei ökoszisztémákra gyakorolt hatásainak megértéséhez és előrejelzéséhez. Az ellenálló erdők esetében fel kell használni a kontinentális szinten már harmonizált módon összegyűjtött valamennyi monitoringadatot (pl. ICP Forests, eLTER., ICOS…).

A javasolt rendszer másik gyakran említett előnye az EO (EO = Earth Observation) használata az erdei zavarok megfigyelésére. A hatásvizsgálat szerint a kellően nagy gyakoriságú (“legalább évente, ideális esetben havonta”) és térbeli felbontású optikai távérzékelés nagy jelentőséggel bír. Ez nem minden zavartípus esetében lesz így. A szú például nem egész évben aktív, így a havi gyakoriság felesleges. Másfelől az erdészeti vállalkozások kiváló ismeretekkel rendelkeznek arról, hogy hol vannak a fertőzések és hogyan terjednek. Ennek nyomon követése a mindennapi erdőgazdálkodásukba beivódott gyakorlat, és gyakran drónokkal végzik, amelyek nagyobb felbontással és a legfrissebb információkkal rendelkeznek. Az EO más zavarok, például tüzek vagy aszályok esetén is érdekes lehet, bár itt a valós idejű felvételek előnyösebbek lennének.

6. Az új uniós erdészeti irányítás (EU Forest Governance) alapvető fontosságú az erdőfelügyeleti keretrendszer végrehajtásában.

Az EUSTAFOR úgy véli, hogy az új rendszer kidolgozását és végrehajtását uniós szinten jól megalapozott erdészeti irányítás alá kell rendelni, amelyben egyértelmű szerepet kell kapnia az Állandó Erdészeti Bizottságnak és az erdészeti érdekeltek platformjának. Mindkét csoportnak platformot kell biztosítania a teljesítményértékeléshez és a tudáscseréhez. Ez maximalizálná az új nyomon követési rendszerre való áttérés hatékonyságát és megőrizné a helyi tudást. Ez utóbbiaknak nemcsak a tudásmegosztást és az egymástól való tanulást kell biztosítaniuk, hanem segíteniük kell a Bizottságot a részletes rendelkezések kidolgozásában a harmonizáció, a szabványosítás és a földi adatok technikai specifikációja terén, valamint a technikai szabályok és eljárások kidolgozásában. Az Állandó Erdészeti Bizottságot egyértelműen erre a feladatra kell kijelölni. Az EUSTAFOR nem tudja támogatni a 14. cikk rendelkezéseit, amely felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a rendelet és a mellékletek kulcsfontosságú részeinek módosítására.

Következtetés

Az EU erdőfelügyeleti kezdeményezésének az Forest Focus rendelet (2152/2003/EK) korábbi tapasztalataira, a tagállamok jól bevált erdőleltár-rendszereire, valamint a nemzetközi erdőfelügyeletre kell építenie. Az EUSTAFOR jó okot lát az uniós szintű erdőfigyelés újbóli létrehozására, amely pontos, digitalizált, következetes, összehasonlítható, időszerű és hozzáférhető adatokat biztosít az uniós erdők állapotáról, feltéve, hogy a tagállamok és a Bizottság együttesen jól irányítják, és a teljes értéklánc érdekelt feleinek széles köre támogatja. Az ilyen rendszert az információk tulajdonjogának, az adatok érzékenységének és az erdőkkel kapcsolatos információk iránti társadalmi igények kielégítésének teljes körű figyelembevételével kell kialakítani. A legfontosabb azonban az, hogy a megfelelő szakpolitika kialakításával és az illetékes hatóságok által kitűzött célok tiszteletben tartásával történjen, amelynek célja a tartós, fenntarthatóan kezelt és többfunkciós erdők létrehozása Európában. Az EUSTAFOR készen áll arra, hogy tagjainak know-how-jával és tapasztalatával támogassa ezt a folyamatot.

Forrás: Az EUSTAFOR-tól e-levélben ma (2024-03-27) érkezett állásfoglalás:
EUSTAFOR Position on the EU Forest Monitoring Framework Regulation
Ezt ma még nem látom az EUSTAFOR állásfoglalások között, de bizonyára hamarosan feltöltik.
Az e-levélben kapott eredeti anyag az alábbiakban látható.
A hivatkozott EU erdőmegfigyelési rendelet tervezet itt érhető el.
Az EUSTAFOR-nak az Agrárminisztérium által a magyar állami erdőgazdálkodók is tagjai.
(MM)

Előző cikk

Környezetkárosító bűncselekményekről szóló EU-irányelv szigorodott

Következő cikk

Bemutató üzem új lignintermékek kifejlesztéséhez



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések