Az immár hagyományosan, évente megjelenő fagazdasági ágazati áttekintést nyújtó interjú-sorozatunk előző évi megjelenése óta tovább hullámzik a fapiac. A Covid-járvány és az ukrajnai háború kitörése óta nem nyugodott meg a helyzet. Ennek kapcsán is ültünk le beszélgetni Sulyok Ferenccel, a FAGOSZ elnökével, a hazai fagazdálkodás és fapiac aktuális helyzetéről.
Mit tapasztaltak az elmúlt évben a faipari szereplők? Melyek a fő tendenciák?
Bízom abban, hogy a hullámzás jelensége a fapiacra az egy jó hasonlat. Mostanában leginkább a lejtő alján érezhetik magukat a fagazdaság szereplői.
Már 2023 tavaszán megtört a Covid utáni gazdaságélénkülés és az ukrajnai háború következtében kialakult energiaválság árfelhajtó lendülete. Az energetikai piac és a fafeldolgozóipar folyamatos árcsökkentést kényszerített ki a piacon.
Mindezt tetézték a különféle takarékossági intézkedések, a beruházásokat visszafogó kedvezőtlen hitelkörnyezet és az európai gazdaság általános lassulása. Utóbbi miatt a faipari termékek kereslete is csökkent, így a feldolgozóipar is kénytelen volt csökkenteni a felvásárlási mennyiségeket.
Tovább rontotta az erdőgazdálkodók helyzetét a tűzifapiac stagnálása, ami az előző szezonról megmaradt óriási készleteknek és a hőmérsékleti rekordokat produkáló enyhe télnek a következménye. Mindezen hatások összeadódtak, így az elmúlt év kifejezetten kedvezőtlennek mondható a fatermékeket előállítók és forgalmazók számára.
Tavaly jelentős viharkárok voltak a szomszéd országokban: komoly félelmek voltak a hatásukra megjelenő fadömpinggel összefüggésben. Látszik-e ez a hatás, megjelent-e ez a faanyag a piacon?
Sajnos igen. A viharkárok egyébként sem kívánságra történnek, de a 2023. évi osztrák, szlovén és horvát viharkárok különösen rosszkor érkeztek a zsugorodó fapiacra.
Mindezek után mik az idei év fapiaci várakozásai, fő befolyásoló tényezői?
Az ágazat jelenleg a túlélésért küzd. Bíztató azonban, hogy a piaci szereplők fellendülésre számítanak. Jellemző, hogy a feldolgozóiparban sokan a jelenlegi kapacitásfelesleg ellenére is igyekeznek fenntartani a munkavállalói létszámot, hogy a majdani megnövekedő igényeket ki tudják elégíteni. Aki tud, az fejleszt. A kamatkörnyezet fokozatosan javul, ami segíti a beruházásokat és lépésről-lépésre a fogyasztás növekedését. Az év második felében már mindenképpen éreznünk kell a beruházásösztönző programok hatását, mint pl. hazánkban az otthonfelújítási támogatásét.
Az ukrajnai újjáépítés kezdete bizonytalan, de reméljük, hogy mielőbb elkezdődik. Mindenesetre a piac már készül rá.
A legnehezebb helyzetben továbbra is az alacsony hozzáadott értékkel dolgozó tűzifa-piac van, amely erősen kiszolgáltatott az időjárás alakulásának. Ráadásul most már csak a jövő télről beszélhetünk, vagyis a tűzifa-termelőknek legalább egy újabb fél évet kell a tartalékaikra alapozva kihúznia.
A dunaújvárosi papírgyár az elmúlt évben a faalapú biomassza felhasználásról részben átállt hulladék-alapú hő előállítására, ezzel jelentős mértékben csökkentve a faanyag beszerzését. Mennyire jellemző ez a folyamat, jelez-e egy technológiai, piaci átrendeződést?
Igaz, hogy például Dunaújvárosban csökkent a faanyagigény, de ezzel párhuzamosan például 2023 októberében elindult a kaposvári, majd a kecskeméti fűtőmű, valamint villamos energiatermelés céljából újra beüzemelik a korábban leállított, biomassza alapú oroszlányi erőművet. Mindemellett várható, hogy KAP-os támogatásból további kistérségi fűtőművek is létesülnek.
Akit a kígyó megmar, az utána a gyíktól is fél. Az energiaszektor szereplői megtapasztalták a kiszolgáltatottságot és most már sokkal óvatosabbak. A fosszilis energiahordozókból kialakuló hirtelen hiány azonban nagyobb félelem, mint a tűzifa korlátozottsága. Éppen ezért véleményem szerint mindez az energiamix diverzifikációját és ennek eredményeként összességében inkább a faalapú biomassza térnyerését eredményezi.
A szakmai stratégiai gondolkodás az erdő alapú gazdaság fogalomköre köré csoportosul. Érezhető-e ennek a hatása a gyakorlatban, vagy hosszabb távon várható ettől közös eredmény?
Az erdő alapú gazdaság szereplői között működik a közös gondolkodás, melynek az eredménye már az idei évben megtapasztalható lesz, gondolok itt elsősorban az Agrárminisztérium által végzett KAP Stratégiai Terv gyakorlati megvalósulására. Szép sorban jelennek meg az ágazat számára fontos pályázati felhívások, de rövid időn belül számítok a SOE és az OEE szervezésében megvalósított szabadegyetem és ágazati kerekasztal-beszélgetések eredményeinek visszaköszönésére a hazai faanyag építőipari felhasználásában.
Az elmúlt években megtett kezdő lépések után fontosnak tartom a párbeszéd folytatását. Hiszen éppen hogy elindultunk a közös úton, ahol minden lépés értékelése szükséges. Az egyes szakminisztériumok, különösen az Agrárminisztérium részéről azonban határozott szándék tapasztalható a faalapú terméklánc egységes kezelésére, amely fontos feltétele a továbblépésnek.
Az Építésügyi stratégia megjelenése is előtérbe állította a faanyag építőipari felhasználásának kérdését.
Van-e pozitív elmozdulás a hazai faanyag építőipari felhasználása területén?
A faanyag építőipari felhasználására a szándék és a szakmai támogatás már megvan. Az importált építési fatermékek hazai helyettesítésére a kutatási eredmények biztatóak, de ezek még a gyakorlatban nem jelentek meg, és nem is látszanak a robbanásszerű fejlődés jelei. Sokkal inkább a gazdasági szereplőktől érkeznek a bizakodásra okot adó jelek.
A pozitív elmozdulásra a konkrét példát az idei évben a vásárosnaményi telephelyen működő Swiss Krono Kft. beruházása fogja szolgáltatni, a cég ugyanis másfélszeresére növeli OSB-lap gyártókapacitását, ahol az alapanyag döntő része hazai eredetű, a késztermék pedig a hazai építőipar számára is hasznosulhat. Továbbra is fontos lenne azonban a szabályozási környezet átgondolása, például a tűzvédelem területén.
A 2024-es Erdők Nemzetközi Napja fő témaköre az erdők és az innováció kapcsolata. Az Agrárminisztérium által szervezett konferencián számos előremutató dolog hangzott el ezen a területen. Mit tart ebből a leginkább ígéretes iránynak?
Összeségében már az maga nagyon ígéretes, hogy mennyi termékeny gondolata van az erdő alapú gazdaság szereplőinek! Mindegyik tématerület óriási fejlődési lehetőséget hordoz az ágazat számára, legyen az műholdak és drónok segítségével megvalósuló távérzékelési alkalmazás, informatikai fejlesztés, iparjogvédelmi oltalmat érdemlő faépítészeti megoldás, vagy akár a favegyészet boszorkánykonyháján készülő farost és szénszál alapú kompozit. Dicséri a szervezőket az, hogy a programba belefért egy gyakorlati példa a körforgásos gazdálkodás megvalósulására és ezen felül a résztvevők tájékoztatást kaptak a fenntarthatóság banki finanszírozásáról is. Úgy gondolom, hogy ezzel a konferenciával 2024. március 21-én Magyarországon méltó módon ünnepeltük meg az Erdők Nemzetközi Napját.
A legfontosabb iránynak pedig azt tartom, hogy a faalapú termékek piaca új értelmezést nyert, amennyiben a faanyagfelhasználás a szénmegkötés egyik lehetséges formájaként egyre nagyobb érdeklődésre tart számot.
Ezt az igényt kell megtanulnunk kiszolgálni a legkülönbözőbb innovációk segítségével. A szándék, a tudás és nem utolsó sorban a konkrét ötletek ehhez már Magyarországon is rendelkezésre állnak.
Megemlítem itt példaként a Soproni Egyetemen sikerre vitt találmányok közül a fűrészporból készülő fahab szigetelőanyagokat. Már csak minél több szerencsés találkozás kell a megfelelő befektetőkkel. Mindennek a gondolkodásmódnak az elterjedését ösztönzi az Európai Bizottság márciusban megfogalmazott iránymutatása a biotechnológia minél magasabb arányú alkalmazására. Ezen a területen pedig a faanyag-felhasználás kiemelt fontosságúnak számít.
Ha már EU: júliustól Magyarország látja el az elnökségi feladatokat. Bár itt a feladat az EU érdekek kifelé történő képviselete, mégis mit üzen az európai döntéshozóknak a magyar fagazdálkodás? Mit üzen a FAGOSZ, amelynek kiemelt céljai között szerepel a nemzetközi kapcsolatépítés?
Az erdőirtásmentes termékekről szóló uniós rendelet (EUDR) alkalmazása miatt várható, aránytalanul nagy bürokratikus terhek összekovácsolták Közép-Európa országainak faipari szervezeteit. Ennek eredményeként a FAGOSZ hét országból összesen kilenc szervezettel együtt közös állásfoglalásban szólította fel az EU döntéshozóit az EUDR szabályozás felkészülési idejének meghosszabbítására, illetve a joganyag alapos felülvizsgálatára, annak tartalmi átdolgozására. Állásfoglalásunk lényegét azóta a nemzetközi faipari sajtó is világgá kürtölte. Magyarán, elindultunk azon az úton, hogy a hazai erdőgazdálkodókat, fafeldolgozókat és faanyag-forgalmazókat a nemzetközi térben is képviseljük. Ezt folytatni fogjuk a magyar EU-elnökség időszaka alatt is, amely jó alkalom kapcsolataink bővítésére.
Ahogy a korábbi interjúban is elhangzott, a FATÁJ az egyik legfontosabb ágazati fórummá nőtte ki magát, amelyen keresztül a FAGOSZ kulcsszereplő az szakemberek információval történő ellátásában. Milyen témák érdeklik leginkább a szakmai olvasóközönséget?
Büszke vagyok arra, hogy ilyen pozíciót értünk el az ágazaton belüli kommunikációban. Bízom benne, hogy ezzel mi is hozzájárulhattunk a faipar és az erdőgazdálkodás egymásra találásához. A korábbi elnökségek elkötelezettsége mellett Mőcsényi Miklós és Tóth János fáradhatatlan munkája kellett ehhez. Az 1990 óta papír alapon megjelenő FATÁJ után 2004-ben vált elektronikussá a kiadványunk, amely 2005-ben költözött a világhálóra, 2007-től kezdve pedig mindenki számára nyilvánossá vált. Az igazi áttörést a 2021. félévkor történt rendszerkorszerűsítés hozta, azóta valóban korszerű módon tudunk információt szolgáltatni az ágazati olvasóközönségnek.
Mi magunk is rendszeresen visszatekintünk, hogy a statisztikáink szerint melyek voltak a legnépszerűbb hírek az adott időszakban vagy kategóriában. A tavalyi év egyértelmű győztese a „Tűzifa kínálat az erdőgazdaságoknál – 2023. ősz” összefoglaló volt, melyet nem sokkal lemaradva követ az „EPR – kiterjesztett gyártói felelősségi díjak – júliustól” írás, majd a harmadik helyen található az „LXIII. FAGOSZ Fakereskedelmi Konferencia – október 26.” híradás.
Mindezek mellett igen népszerűek a különböző gazdasági elemzéseink. Azt látjuk tehát, hogy a hazai erdő alapú ipar szereplői kifejezetten igénylik a piaci információkat. Ebbe az irányba megyünk és fejlődünk tovább.
a kérdező riporter: Lomniczi Gergely
Az interjú alapján készült cikk első megjelenése az Erdészeti Lapok 2024. májusi lapszámában volt.
