FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

COFO27

A tönk szélén a magyar faipar

fotó: mfor illusztráció

Az olcsó ukrán dömpingárak miatt tönk szélére kerülhet a magyar faipar, amely hátrányos helyzetű régiókban családok tízezreinek megélhetését biztosítja. Az erdőgazdaságok az elmúlt hónapokban 30-70 százalékkal csökkentették a kitermelést; ráadásul jellemzően már jobbára kész faáru érkezik hozzánk, így a kereskedők mellett a hazai fafeldolgozók is tömegesen csődközeli helyzetbe kerülhetnek.

Elképesztő módon szenved az ukrán export dömpingtől a hazai faipar és fafeldolgozás. Mivel ez az ágazat kevesebb, mint 1 százalékát adja a magyar GDP-nek, ezért hajlamosak vagyunk róla elfeledkezni, holott foglalkoztatási szempontból meglehetősen jelentős hatása van – írja Boros Gergő agrárszakértő, a Stradamus Zrt. tanácsadó testületének tagja.

Szerinte elsősorban nem a foglalkoztatottak létszámára kell gondolni, hanem a foglalkoztatás helyére. Az elmaradottabb vidékeken, azaz a magyar perifériákon szinte az egyetlen munkavállalási lehetőség az erdőkön és a fafeldolgozó iparban adódik. Olyan tájakra kell gondolni, mint például Dél-Somogy, Dél-Zala, Ormánság, Nógrád- és Heves vármegyék eldugott szegletei, vagy éppen Szabolcs, Borsod nagyvárosoktól távoli zugai, zsákfalvai. Ráadásul ezek azok a munkahelyek, ahol a legképzetlenebb rétegek is találnak egész éves megélhetést és nem csak a mezőgazdasági idénymunkában tudnak elhelyezkedni.

A létszám sem elhanyagolható, a becslések szerint 80-100 ezer fős a teljes ágazat foglalkoztatottainak száma, de pontos statisztika csak a teljes mezőgazdasági szektorról van. Egyébként hozzávetőleg 8 ezer társas vállalkozás van a faiparban és több mint 6 ezer egyéni vállalkozó, miközben az ágazat összes foglalkoztatotti létszáma 60 ezer fő körüli – beleértve a feldolgozókat, a szállítókat, a gyártókat és a kereskedőket. Ehhez jön 30 ezer fő körüli kitermelői idénymunkás, esetenként a munkaerő-piaci „szürke zónában”.

Fotó: Pixabay
Bő egy éve tart az igazi válság a magyar faiparban

Emlékeztet, hogy az igazi válság 2023 tavaszától datálható, amikortól már a vállalkozások élethalál harcot vívnak a túlélésért. Szebben kifejezve: egzisztenciális fennmaradásukat veszélyezteti a több, mint egy éve folyamatosan, kitartóan romló piaci helyzet. Sajnos ebben az ágazatban – meteorológiai hasonlattal élve – egy hirtelen, igen veszélyes szuper-vihar keletkezett, ami persze nem csak az ukrán dömpingárakról szól, hiszen egyszerre öt szálon sújtja a szereplőket. A szakértő szerint ezek a drámai válsággal fenyegető összetevők:

1. A felvevőpiacok gyengélkedése

Az európai építőipar (természetesen Magyarországot is beleértve) meglehetősen súlyos recesszióban van. Ezt főleg a magasépítési szektor érzi, ami jelentős számú nyugat-európai ingatlanfejlesztő bedőlésében ölt testet. Érdemes itt kiemelni az osztrák Signa Holding esetét, amely egész Európában rendelkezik luxusingatlanokkal, például a berlini KaDeWe és a londoni Selfridges luxusáruházak.

A nagyobb európai építőipari cégek gondja csak az egyik oldal. Miközben hatalmas ázsiai építőanyag-ipari, illetve bútoripari kapacitások épültek ki, addig Kína szintén gazdasági lassulással küzd, aminek vezető oka az ingatlanpiac problémája. Magyarán óriási kapacitás-felesleg alakult ki az ázsiai fafeldolgozás, faipar terén is, ami nem csak európai, de globális árnyomást is okoz.

2. A Covid-hullámokat kísérő extra kereslet megszűnt

Nem halmozzák már fel a háztartások a WC papírt és a zsebkendőt. Nem kiemelten szükséges már az érintésmentes kiskereskedelem, tehát a futárszolgálatok által használt csomagolóanyagok mennyisége is visszaesett (dobozok, éthordók, stb.). Visszaállt a home-office hullám keltette bútoripari extra kereslet is.

3. Az infláció keresletcsökkentő hatása

A pénzromlás ütemének látványos gyorsulása itthon és szerte a világon visszavetette a reálbéreket, aminek hatására a kereslet érezhetően visszaesett a gazdaság minden területén.

4. Visszaeső felújítási kedv, átalakuló támogatások

Az államilag támogatott felújítási programok kifutása (3+3 milliós konstrukció) mellett az infláció is jelentősen korlátozza a lakossági építőipari beruházásokat, miközben az uniós források elmaradása, lassabb érkezése a központi beruházásokat veti vissza. A nagyobb termelő beruházások, építkezések, illetve a mélyépítés faanyag igénye jóval kisebb a lakásépítések és -felújításokkal összevetve. Az energetikai korszerűsítési támogatások faanyag igénye minimális, hiszen jellemzően műanyag nyílászárók, szigetelés, fűtéskorszerűsítés és zöldenergia termelési kapacitások épülnek ki így.

5. Az ukrán faanyag-dömping

Az ötödik tényező pedig a keleti szomszédunktól érkező, olcsó, sőt, dömpingáras faanyag megjelenése az európai piacokon. Az ukrán fa megjelenése a piacon a teljes magyar faiparra jelentős csapást mért. Ugyanis az ukrán termékek nem nyers fa formájában, hanem feldolgozott termékként érik el piacainkat. Már a háború előtt is jelentős volt az ukrán fa behozatala, EU-s piaci szinten – mintegy 20-30 százalék között mozgott a teljes vertikumban –, ezeket az árumozgásokat azonban több EU korlátozás is érintette.

A korlátozások azonban 2022 óta érdemben enyhültek és noha a nyersanyag, azaz a rönkök szállítása még jelenleg is költséges és nehézkes (főként, mert az ukrán gabona beáramlása foglalja a vasúti kapacitásokat) a feldolgozott áru beáramlása már sokkal könnyebben megoldható. Főképp úgy, hogy a feldolgozott fapiaci termékek túlnyomó része egyszerűen közúton kerül be az országba. 

Először 2022 végén lehetett nyomokban érzékelni, hogy ukrán kereskedők jelentek meg a magyar piacon, számuk azonban elenyésző volt. 2023-tól azonban folyamatosan érezhető volt a kereskedők felfutása és a megkötött üzletek száma is szignifikáns volt. Mára, 2024 nyarára pedig eljutottunk odáig, hogy már Vas, Zala és Somogy megyében is az a trend lett megfigyelhető, hogy a feldolgozott ukrán faanyag (különösen az épületfa) még e távoli helyszínekre szállítva is olcsóbban érkezik meg, mintha azt helyi vállalkozótól rendelnénk meg, a helyi, vágásra jelölt erdőkből alapanyag felhasználása mellett. Azaz az ukrán határtól legmesszebb lévő megyékben is abszolút versenyképessé vált az ukrán feldolgozott áru.

Mivel jár még az ukrán fa-dömping?

A fenti trendek, a korábban említett négy másik folyamattal karöltve hatalmas csapást jelentenek a teljes magyar faiparra. Az erdőgazdaságok jelentős keresletcsökkenést regisztráltak az elmúlt hónapokban. Ennek hatására a termelést is 30-70 százalékos mértékben fogták vissza. 

Ebben sokszor az állami erdészeti társaságok játszanak vezető szerepet. De természetesen a magán erdőgazdálkodók is jelentős károkat szenvednek. Ha csökken a termelés, akkor a termeléssel foglalkozó vállalatok és brigádok is jelentős problémákkal nézhetnek szembe, ami sok esetben a termelő brigádok feloszlásával jár, ami nagyon jelentős csapás lehet a magyar fakitermelési potenciálra már rövidtávon is. Tehát a piac esetleges későbbi rendeződésével sem tud majd helyre állni a korábbi kibocsátási szint. Hozzá kell tenni, hogy az ukrán hatások és az említett más hatások okán még a német fapiac is jelentősen esett: 2023-ban éves szinten a visszaesés meghaladta a 20 százalékot, és ehhez hasonlóan a lengyel piac is szenved. 

Az erdőgazdálkodóknál talán még nagyobb kihívással küzdenek a fűrésztelepek. Hanyatló kitermelés mellett csökken a felvásárolható alapanyag mennyisége és ami még fontosabb, hogy azok minősége is jelentősen visszaesik, hiszen a kiemelt minőségű választékok nem kerülnek piacra bizonytalan megtérülések mellett. A megrendelések száma szintén csökken a magasépítést sújtó problémák miatt. Azonban még ez a csekély számú megrendelés sem a hazai ipar szereplőinél csapódik le, hiszen az olcsó feldolgozott ukrán áru kiszorítja őket korábbi természetes piacaikról. 

Végezetül elmondható tehát, hogy a fapiac teljes vertikuma egyre súlyosabb, fenyegető kihívásokkal küzd. Az egyes al-piacok, így a belföldi papírfa és a rostfa piac lényegében megszűnt, a felvásárlási árak pedig önköltségi szintre süllyedtek. A tűzifa árában szintén jelentős esés figyelhető meg. Az elmúlt évek enyhe téli időjárása és a közelmúltbeli energiaválság okozta hisztérikus lakossági készletezés pedig oda vezetett, hogy a tűzifa piac tetszhalott állapotban vegetál. Az egyedüliként még közel normálisan működő épületfa piac pedig az ukrán áru megjelenésével került kilátástalan helyzetbe.

forrás: MFOR


Letarolta az ukrán faáru a magyar piacot

A fapiac teljes vertikuma egyre súlyosabb, fenyegető kihívásokkal küzd. Az egyes al-piacok, így a belföldi papírfa és a rostfa piac lényegében megszűnt. A tűzifa árában szintén jelentős esés figyelhető meg. Mi áll ennek hátterében? Segíthet az Otthonfelújítási program?

Photo by sunjil on Unsplash

Pedig becslések szerint 80-100 ezren keresik ebben a szektorban a kenyerüket. Ráadásul az elmaradottabb vidékeken, azaz a magyar perifériákon szinte az egyetlen munkavállalási lehetőség az erdőkön és a fafeldolgozó iparban adódik.

A válság öt oka

Az Mfor.hu cikkében öt okot sorol fel, miért került ilyen nehéz helyzetbe az ágazat:
– Az európai építőipar (természetesen Magyarországot is beleértve) súlyos recesszióban van. Kína szintén gazdasági lassulással küzd, óriási kapacitás-felesleg alakult ki az ázsiai fafeldolgozás, faipar terén is.
– A covid-járvány idején megugró felhalmozások (például wc papír, zsebkendő) megszűntek, a home office-ra átállás generálta bútorbeszerzések is eltűntek.
– Az utóbbi évek reálbércsökkenésével és az enyhe időjárással esett a lakossági tűzifa kereslet.
– Kifutottak az államilag támogatott felújítási programok. Az uniós források elmaradása, lassabb érkezése a központi beruházásokat veti vissza.
– Ukrajnából olcsó faanyag árasztotta el Magyarországot és az egész EU-t. Ráadásul nem nyers fa, hanem feldolgozott termékek, amelyek így a teljes magyar ágazatot sújtják. A fa szabad préda Ukrajnában, olcsó kitermelni és enyhültek az orosz-ukrán háború óta a kereskedelmi korlátozások.

Valamennyit segíthet az Otthonfelújítási program

A faipar visszaeséséről már tavasszal írtunk. A kereskedők óriási, a korábbi hiány miatt felhalmozott készleteikből dolgoznak, néhány fűrésztelep a két évvel ezelőtti árakhoz képest harmadával vagy felével kevesebb pénzért tud értékesíteni. Akkor olyan állami programban bíztak a szereplők, amely a korábbi szépészeti felújításokkal szemben inkább energetikai fókuszú lesz.

Némileg enyhítheti az ágazat bajait a július 1-jén indult Otthonfelújítási Program. 20 ezer lakás korszerűsíthető 108 milliárd forintból. Állami forrás szerezhető a nyílászáró-cseréjére és a szigetelés javítására, ami akár a faiparra is jótékony hatással lehet.

forrás: haszon.hu 07-09

Előző cikk

Ismét a fásítások fakitermelésének bejelentéséről

Következő cikk

Erdei utakon Reviczky Gáborral - 237., 2024/27.



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések