Pusztulnak a kőrisek régiónk erdeiben is. Emiatt a Püspök-erdő fáiból, legutóbb pedig a Bakonyban, a 82-es út mellett kellett kivágni egy jókora zöldterületet. Utánajártunk, mi lehet a gond.
Kivágják a Győr tüdejének is nevezett Püspökerdő elszáradt, beteg fáit a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. szakemberei. A kőrisbetegség miatt előbb-utóbb nagyobb lékek is lesznek az erdőben, akkor majd tölgyeket ültetnek. A kőriseket egy, a hatvanas években behurcolt gombabetegség támadja, ám ez nem magyar jelenség, egész Európában pusztulnak az értékes fák. Ugyancsak emiatt kellett tarvágással eltüntetni az út melletti fákat a cseszneki szerpentin mellől, a 82-es út legszebb szakaszán.
Visszafejlődő lombkorona
Ennek kapcsán a Magyar Közút a Veol.hu-nak úgy fogalmazott: a forgalomra veszélyes fák zömét az úgynevezett kőrispusztulás érintette. Ez a betegség sajnálatos módon a magas kőrisek gyökérzetének, lombkoronájának visszafejlődését okozza. A pusztuló, legyengülő fák kiszámíthatatlan módon a nagyobb széllökések alkalmával gyakrabban, de akár maguktól is kidőlnek. A kőrispusztulás a gyökerek felől tőkorhadást is okoz, viszont a törzsön és a lombkoronán a gyökérzet korhadására utaló jel csupán külső szemrevételezéssel nem észlelhető.
Gombafaj a ludas
Ezt követően megkérdeztük a kőrisek pusztulásáról a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. szakértőjét. Bene Zsolt belső ellenőr válaszát azzal kezdte, hogy a kőrispusztulást okozó betegséget egy gombafaj (Chalara fraxinea) okozza, melynek a károsítását az 1990-es években fedezték fel. Azóta egyre több országban mutatták ki a jelenlétét Európában.
Van megoldás
– Sajnos mára már olyan mértékű problémával állunk szemben, hogy a kőrisfajok erdőgazdálkodásban történő alkalmazása is veszélybe került. A fertőzöttség mértéke olyan nagy, hogy a természetes erdőtársulás-típusok, mint például a tölgy-kőris-szil ligeterdők, az erdei életközösségek is veszélybe kerültek – válaszolta az erdőgazdaság munkatársa. – Tulajdonképpen élőhely tekintetében nem válogat a betegség, az egész országban, sőt, szerte Európában jelen van. Szerencsére mutatkoznak a kórokozóval szemben ellenálló faegyedek is, ezért a megoldást a problémára ezek felderítése és a rezisztenciával rendelkező szaporítóanyagok nemesítése, majd termesztésbe vonása jelentheti. Jelenleg sajnos itt még nem tartunk, ezért sok helyen kénytelenek vagyunk ezeket az egyébként értékes faanyagot adó fafajokat az erdőfelújításaink során mellőzni, valamint a betegség jeleit mutató idősebb fákat hosszú távon kitermelni és hasznosítani.
forrás: KISALFÖLD
