Kicsit több mint egy év telt el azóta, hogy a WWF Magyarország partner erdőgazdálkodóival megállapodást kötött, melynek célja, hogy bemutassa, hogy erdőink klímaváltozással szembeni ellenálló képességét akár szerény eszközökkel, önállóan is tudjuk javítani.
Ezekre a jó példákra véleményünk szerint óriási szükség van, mivel az egyre szélsőségesebbé váló időjárásunk számos új vagy a korábbiaknál nagyobb kihívás elé állítja az erdőgazdálkodókat. Meggyőződésünk, hogy ennek egyik legjobb útja az, ha a természettel együtt dolgozunk, a természetes folyamatokat támogatva gazdagítjuk erdőink természetes ökológiai rendszerét.
A munkát segítendő egy klímaadaptációs útmutatót dolgoztunk ki, mely egyszerű irányokat mutatva segíti áttekinteni a gazdálkodónak a klímaalkalmazkodás szempontjából eddig alkalmazott gyakorlatát.
Együttműködő partnereink az ország különböző régióiban elhelyezkedő mintaterületeikre elkészítették klímaadaptációs terveiket, sőt már az első megvalósítási időszak végére is értek, teljesítve olyan beavatkozásokat, amelyektől egészségesebb, a klímaváltozásnak ellenállóbb erdőik lehetnek.
Flamich Gábor kosdi erdejében további lékek nyitásával alakítja ki többkorú, elegyfajokban gazdagabb erdőszerkezetét. A váci, kosdi és nagybörzsönyi mintaterületein található eróziós árkokra is készített olyan, kézi erővel kialakított kis méretű szivárgó gátakat, melyek a hordalék és víz visszatartásával járulnak hozzá az erdőtalaj termőképességének megőrzéséhez. A korábbi aszályos évek tapasztalataiból kiindulva a természetvédelmi kezelő Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve tervezte egy kisebb erdei vízállás kimélyítését is, hogy az a vízgazdag időszakban nagyobb mennyiségű vizet tartson vissza az erdőben. Az utóbbi fél év csapadékgazdag időjárása miatt a korábban száraz mélyedés újra vízzel és így élettel telt meg, ezért ezt a beavatkozást a következő alkalmas időszakig elhalasztotta.
Frank Tamás a Heves megyei Bátor határában lévő erdei- és feketefenyő elegyes erdejében egészen más kihívásokkal küzd: célja, hogy az erdőrészletet gyakori készletgondozó fahasználat mellett, a területen természetesen megjelenő őshonos fafajú újulatra és a meglévő idősebb elegyfa egyedekre alapozva átalakítsa. Ennek érdekében olyan beavatkozásokat végzett, melyek az újulat megerősödését segítik, például:
- kisméretű lékek (≤ 100 m2) nyitása;
- cserjés erdőszegély és őshonos fafajok újulatának vadrágás elleni védelme vadriasztószer csúcshajtásra kenésével;
- őshonos fafajok újulata érdekében fenyők eltávolítása;
- cserjecsoport, alsószintű őshonos fafajok egyedei felett a koronazáródás részleges megnyitása.
Az erdő élőhelyeinek gazdagításával a terület károsítók elleni védekezőképességét szeretné javítani, melynek érdekében a fenyőkre alapozva megnövelte a holtfa mennyiségét, bagoly- és cinkeodúkat helyezett ki; kisebb fakupac-élőhelyeket alakított ki, melyek kedveznek a kistestű gerincesek, mint például a sün, hüllők, kétéltűek megtelepedésének.
Haluska István komlóskai gazdálkodó számára az egyik legnagyobb kihívás az, hogy az egyik erdőrészletében a pusztuló lucfenyő egyedeket fokozatosan kiváltsa elsősorban az őshonos fafajok például kocsánytalan tölgy, juharok, kőrisek természetesen megjelenő facsemetéire alapozva. Ez önmagában is komoly kihívást jelent, de a lucfenyők pusztulásával létrejött területen megjelentek az intenzíven terjedő idegenhonos vörös tölgy magoncai, ezek elterjedésének megakadályozása külön figyelmet igényel. Ez egyrészt a vörös tölgy csemeték kézimunka-igényes eltávolításával, másrészt az őshonos cserje és fafajok támogatásával, a természetes, változatos és ezáltal ellenállóbb erdőszerkezet kialakításával lehetséges. A projektbe bevont mintaterületein „A, B és C” típusú madárodúkat és szajkóládákat helyezett ki, ami az erdők élőhely kínálatának fejlesztése mellett az őshonos kocsánytalan tölgy újulat megerősítését is segíti.
Laczkó Péter füzérkajatai erdeiben a klímaadaptációs tervben meghatározottak szerint elvégezte az álló holtfák és a habitatfák kijelölését. Az erdő szerkezetének és fafajkészletének változatosabbá tétele érdekében lékeket nyitott, teret adva a természetes úton megjelent őshonos facsemeték megerősödésének. A természetes újulatot nemes elegyfajok magjainak beültetésével egészítette ki. A kialakított lékek ápolására eddig nem volt szükség, de folyamatosan figyelemmel kíséri a felújulást, és ha szükséges, akkor elvégzi a szükséges ápolási munkákat.
Jelenleg a holt faanyag számbavétele és az élő fák gyűrűzése zajlik párhuzamosan. A lékek bekerítésére csak ezután kerül sor. A felsorolt munkákat egyedül végzi, mivel a térségben egyre nagyobb problémát jelent az erdei munkások hiánya.
forrás: WWF Hungary
