FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Gyertyán faanyagának vizsgálata

A kutatás célja a hengeres és bordás növésű gyertyánok fizikai-mechanikai tulajdonságainak vizsgálata, figyelembe véve egyes termőhelyi hatásokat, hogy bővítsük a faanyag-tudomány és a faipar ismereteit, és új ipari felhasználási lehetőségeket tárjunk fel. 

A közönséges gyertyán (Carpinus betulus L.) faanyagának ipari felhasználását hagyományosan nehezíti bordás és csavart növekedése, amely jelentős mértékben befolyásolja a fűrészáru kihozatalt és a megmunkálhatóságot. Azonban előfordulnak hengeres vagy közel hengeres törzsű gyertyánok is, amelyek faanyagáról kevesebb információ áll rendelkezésre, de tulajdonságaik ígéretesek az ipari felhasználás szempontjából. A kutatás célja a hengeres és bordás növésű gyertyánok fizikai-mechanikai tulajdonságainak vizsgálata, figyelembe véve egyes termőhelyi hatásokat, hogy bővítsük a faanyag-tudomány és a faipar ismereteit.   

A kutatás során vizsgált gyertyán faanyagokat Magyarország különböző erdészeti tájairól szereztük be. A mintákat a Szombathelyi Erdészeti Zrt. és a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. területeiről, valamint Zala vármegyéből gyűjtöttük mind hengeres, mind bordás növekedésű egyedekből. Ez úton fejezzük ki köszönetünket a fenti állami erdészeti társaságoknak az alapanyag-beszerzésben nyújtott segítségükért (különösképpen Gángó Csabának a cikkben bemutatott fényképekért, valamint Bugán Józsefnek, Németh Andrásnak, Hidas Tibornak, Bede Zoltánnak, Koklács Tibornak és Horváth Dénesnek). A keménységi vizsgálatok során a Brinell-Mörath keménységmérési módszert alkalmaztuk, a hajlítószilárdságot 3 pontos metódussal mértük, valamint meghatároztuk a próbatestek hajlítórugalmassági moduluszát. Ezen kívül Charpy-féle ütő-hajlító szilárdságot, kopásállóságot és folyadékáteresztő képességet vizsgálatokat végeztünk, valamint meghatároztuk az különböző mintatestek sűrűségi és dagadási értékeit szabványos mérésekkel. A kapott eredményeket több szakirodalomból származó értékkel hasonlítottuk össze.

A keménységi vizsgálatok kiértékelése során azt tapasztaltuk, hogy az irodalmi értékeknek megfelelően a különböző anatómiai irányok követik az irodalmi értékek tendenciáit. A különböző csoportok eredményei sugár- és húrirányban korrelálnak egymással, ezért ezeket az irányokat külön nem részletezzük, egyben mutatjuk be. Az 1. ábrán láthatjuk a vizsgálatnál kapott eredményeinket. A Zala vármegyéből származó hengeres gyertyán a szintén kiemelkedő keménységgel rendelkező, Szombathelyről származó bordás törzsű egyednél is 8,76%-kal magasabb a keménységet mutatott bütüirányban.

1. ábra Brinell-Mörath keménység. Az egyes növekedési formák különböző színekkel jelölve. Rövidítések: Z-H-1: Zalai hengeres; S-H14, S-H-15: Szombathelyi hengeres; S-H-16: Szombathelyi bordás; N-H6: Nyírségi hengeres; N-H-5: Nyírségi bordás gyertyán

A kapott hajlítószilárdsági eredményeket összehasonlítottuk irodalmakban megtalálható értékek átlagaival, melyet a 2. ábra mutat be. A Nyírségből származó faanyagok drasztikus eltérést mutatnak a többi csoporthoz képest. Bordás rönk esetén 33,25%-kal, hengeres rönk esetén 23,42%-kal maradnak el a többi csoport átlag hajlítószilárdságától. Valószínűleg termőhelyi sajátosság okozhatja a sokkal gyengébb eredményeket. A hajlítórugalmassági modulus esetén hasonló tendencia figyelhető meg.

2. ábra Hajlítószilárdság (MoR). Rövidítések: Z-H-1: Zalai hengeres; S-H14, S-H-15: Szombathelyi hengeres; S-H-16: Szombathelyi bordás; N-H6: Nyírségi hengeres; N-H-5: Nyírségi bordás gyertyán

A Vas vármegyei hengeres törzsű gyertyán mintacsoport kimagasló értéket hozott az ütő-hajlító vizsgálatok során, a többi mintacsoportnál közel a 80%-kal magasabb ütő-hajlító szilárdsággal rendelkezik. A Nyírségből származó bordás törzsű egyed jól korrelál a Szombathelyről származó bordás faanyagokkal, valamint az irodalmi értékekkel is. A zalai minták a dinamikus vizsgálat során alacsonyabb értékeket hoztak, mint a többi csoport mintái. Ütő-hajlító vizsgálatok esetében a hengeres növekedésű csoportok jobb eredményeket mutattak, mint a bordás növekedésűek, kivételt képeznek ez alól a zalai rönkből készített próbatestek.

A 3. ábra mutatja be a kopásállósági mérés során adódott értékeket. A diagramról megállapítható, hogy mindegyik mért csoport mintatestei elérték az MSZ-6786/14-82 szabványban meghatározott „nagyon kopásálló” minősítést sugár- és érintő irányban egyaránt.           

3. ábra Vastagsági méretcsökkenés és tömegveszteség szerinti kopásállóság. Rövidítések: Z-H-1: Zalai hengeres; S-H14, S-H-15: Szombathelyi hengeres; S-H-16: Szombathelyi bordás; N-H6: Nyírségi hengeres; N-H-5: Nyírségi bordás gyertyán

A zsugorodás-dagadás mérésnél térfogatra nézve 17%, húrirányban 10%, sugárirányban 7%-os maximális értékek adódtak. A szombathelyi mintacsoportok esetén magasabb volt a térfogati dagadás. A tangenciális irányú dagadási értékeknél a zalai csoport meghaladta az irodalmi értékeket (11,68%), a többi csoporthoz képest is magasabb volt, átlagosan 1,5%-kal. Radiális irányban is a zalai csoport tűnik ki a többi közül, értéke 6,11%, ami a Nyírségi és Zalai csoportokhoz képest alacsonyabbnak mutatkozott.

Sűrűségmérésnél normál állapotban, vagyis 20 °C hőmérsékleten és 65% relatív páratartalmon tömegegyensúlyig kondicionálva 678-763 kg/m3 átlag sűrűség értékek adódtak. Nem mutatható ki számottevő különbség a Szombathelyről és Zalából érkezett rönkök között, viszont a Nyírségi rönkök 8-10%-kal alacsonyabb sűrűséggel rendelkeznek, mint a nyugat-magyarországiak. Ez magyarázza a korábban bemutatott vizsgálatok gyengébb eredményeit a nyírségi minták esetében. A permeabilitási vizsgálatok eredményeit összevetve a sűrűségi értékekkel megfigyelhető tendencia, miszerint minél nagyobb volt a próbatestünk sűrűsége, annál kisebb volt a folyadékáteresztő képessége. A nyírségi minták esetén közel a kétszeres a kezdeti áteresztőképesség a teljes 3 perces ciklushoz viszonyítva. Hasonló tendencia figyelhető meg a többi csoportra is. A szórásra kapott eredmények alapján a gyakorlati felhasználás során valószínűleg azt tapasztalhatjuk telítés során, hogy nem minden alapanyagunk fog egységesen telítődni.

Összegezve megállapíthatjuk, hogy a gyertyán (Carpinus betulus L.) törzsformája szignifikáns befolyással van a faanyag fizikai és mechanikai tulajdonságaira. A mérések megmutatták, hogy a hengeres gyertyán jobb fizikai és mechanikai jellemzőkkel rendelkezik, ami előnyös lehet az ipari felhasználás során, a fűrészipari kihozatalról nem is beszélve. Ez rávilágít arra, hogy a hengeres törzsformájú egyedek szelektív kiválasztásával, vagy termőhelyi sajátosság esetén a megfelelő erdészeti eljárások alkalmazásával javítható lehet a gyertyánfa ipari alkalmazhatósága a távoli jövőben. További kutatások szükségesek a befolyásoló tényezők mélyebb megértéséhez és a mintavételezési helyeket bővíteni kell, mivel a kutatás eredményei azt sugallják, hogy a termőhelyek nagyban befolyásolják az egyes szilárdsági értékeket, néhol erősebb vagy sűrűbb anyagstruktúrát eredményezve.

A tanulmány az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-23-2-III kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült. Pályázati azonosító: ÚNKP-23-2-III-SOE-163

kutatást végzők: Cziczer Maximilián, Dr. Báder Mátyás

bader.matyas@uni-sopron.hu
+36 99 518 187 • +36 30 997 4426

forrás: Soproni Egyetem FMKK

 

Előző cikk

Zöldrefestés giga blöffje

Következő cikk

Modern ökovilla Orfűn



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Tovább

Erdők vízpótlása

Fennmaradásuk érdekében szükséges az erdők ökológiai vízpótlása! Elkezdődött az igények felmérése, szeptembertől pedig érdemi lépések várhatók! Igénybejelentés augusztus…