FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Drágul a tűzifa, nő a kereslet

Ukrajna: Idén télen az ukránoknak ismét nemcsak a kilowattokat kell számolniuk. A fűtési szezon az egyik legnehezebbnek ígérkezik, és a gázinfrastruktúra elleni támadások hátterében egyre többen fordulnak a szilárd bioüzemanyagok felé. Hogyan változik a tűzifa ára, mi történik a pelletekkel és brikettekkel, és melyik üzemanyag alkalmas a különböző fűtési rendszerekhez?

Az ukrán Bioenergetikai Szövetség értékelése szerint, amelyre a kiadvány hivatkozik, a 2025-ös fűtési szezon előtt a tűzifa ára mintegy 20%-kal emelkedett. A Szövetség szakértője, Jevhen Olijnik azt tanácsolja, hogy ne halasszuk a vásárlást az utolsó pillanatra, hanem a szezon vége után azonnal halmozzunk fel tüzelőanyagot, amikor az ár alacsonyabb, és van idő a fa kiszárítására.

Milyen tűzifafajták vannak, és miért fontos a páratartalom?

Jevhen Olijnik az RBC-Ukrajinának adott kommentárjában arra emlékeztet: a tűzifa nemcsak fafajtában, hanem az égéshőjében is különbözik. Keménység szerint a fát keményfára és puhafára osztják. A keményfák közé tartozik a tölgy, bükk, gyertyán, kőris, juhar, akác és más hasonló fajok, amelyek több energiát adnak az égés során. A puhafák közé tartozik a fenyő, a nyárfa, a nyárfa, a hárs, a fűz, az éger és a nyír. Gyorsabban égnek és kevesebb hőt bocsátanak ki.

A szakértő különös hangsúlyt fektet a páratartalomra. A frissen vágott fa akár a nedvesség fele is lehet tömegében, ezért rosszul ég, füstöl, és energiájának jelentős részét a víz elpárologtatására fordítja. Háztartási használatra elmondása szerint a páratartalom nem haladhatja meg a körülbelül 35%-ot.

Ahhoz, hogy a tűzifa hatékonyan égjen, ki kell szárítani. Természetes körülmények között ez hat hónaptól egy évig tart, ekkor a páratartalom körülbelül 20–30 százalékra csökken. Olijnik megjegyzi, hogy a legtöbb hőt a speciálisan szárított tűzifa adja, amelyet szárítókamrákban hőkezelnek. Azt tanácsolja, hogy a tűzifát előre vásároljuk meg, fedél alatt tároljuk, a nagy rönköket aprítsunk a gyorsabb száradás érdekében, és ne tartsuk a fát nedves helyiségekben.

Mennyibe kerül manapság a tűzifa?

Hivatalosan a tűzifát az állami tulajdonú „DrovaE” online áruházban, vagy közvetlenül a „Liszi Ukrajini” állami vállalat kirendeltségeiben lehet megvásárolni. Az RBC-Ukrajina által idézett adatok szerint az erdőgazdaságok által értékesített fa köbméterenkénti ára fajtól és régiótól függően körülbelül 700 hrivnyától több mint 3000 hrivnyáig terjed. Leggyakrabban köbméterenként egy-kétezer hrivnyáról beszélünk.

Ezek az összegek az aprítatlan tűzifára vonatkoznak, és nem tartalmazzák a szállítási költséget. Jevhen Olijnik rámutat arra, hogy a weboldalon feltüntetett árban nincs benne a szállítás, a hasítás vagy a csomagolás, és néha a szállítási költségek megegyezhetnek magával a tüzelőanyag az árával.

Az erdőgazdaságok főként frissen vágott fát értékesítenek. A szakértő szerint a magáncégek általában tavasszal vásárolják fel, megszárítják, hasítják, zsákokba vagy raklapokra csomagolják, és a készterméket értékesítik a végfelhasználónak. Ez jobb minőséget biztosít, de az ár is ennek megfelelően emelkedik – néha kétszeresére az erdőgazdaságból származó fa alapköltségének.

Az RBC-Ukrajina által említett online áruházakban a tűzifát átlagosan 1800 és 2300 hrivnya között kínálják köbméterenként, más kereskedési platformokon pedig körülbelül 2500–3100 hrivnya között. Külön tétel a ládás kiszerelésű aprított tűzifa, ahol a 2,1 halomméter (ami körülbelül 0,7 köbméter aprított tűzifa) ára körülbelül 5400 és 6900 hrivnya között mozog.

Pellet: több energia és automatizálás

A tűzifa alternatívája, amelyet a publikáció részletesen ismertet, a pellet – apró granulátum, amelyet fahulladékból vagy mezőgazdasági termékekből készítenek. A Heathub, a fűtési rendszerek értékesítésére szakosodott társaság vezetője elmagyarázza, hogy fűrészport, napraforgóhéjat, szalmát és egyéb növényi maradványokat használnak a termeléshez.

Elmondása szerint a pelletek fűtőértéke sokkal magasabb: a hagyományos fához képest körülbelül két és félszer több energiát biztosítanak. Ráadásul a pelletkazánok automatizálhatók is. A Heathub képviselője elmondása szerint a megfelelő kazánok olyan égőfejekkel vannak felszerelve, amelyek akár egy hétig is képesek önállóan működni további beavatkozás nélkül: a pelleteket a bunkerbe töltik, a kazán fenntartja a kívánt hőmérsékletet, és a tulajdonosnak csak időszakosan kell kitisztítania az égésteret a hamutól.

Ami az árat illeti, a piacon széles skálán mozognak az árak. A menedzser által megnevezett átlagár tonnánként körülbelül 6-10 ezer hrivnya között mozog. Egyes telephelyeken az RBC-Ukrajina adatai szerint az ár elérheti a 14-15 ezer hrivnyát is. A fapellet általában drágább, mivel nagyobb a hatásfoka. A napraforgóhéj pellet olcsóbb, de kevésbé energiahatékony.

Tüzelőanyag-brikettek: különböző formájú „feljavított tűzifa”

A szilárd bioüzemanyag egy másik típusa a tüzelőanyag-brikett. A Heathub vállalat képviselője elmagyarázta, hogy ezek préselt famegmunkálási hulladékok – elsősorban fűrészpor, amelyet nagy nyomás alatt tömör tömbökké alakítanak. Nagyobb sűrűségűek, hosszabb ideig égnek, de a brikettkazán nem tud automatikusan működni, mint a pellet esetében.

A brikettek előnye a szakember szerint az égés időtartama. Elmondása szerint, ha a tűzifa átlagosan négy óra alatt ég el, akkor a brikettek akár nyolc órán át is képesek meleget tartani, bár valamivel alacsonyabb hőmérsékleten. Ez a fajta tüzelőanyag kisebb kazánokhoz vagy kandallókhoz kényelmes, ahol fontos, hogy a hő tovább tartson. Az online oldalak adatai szerint átlagos áruk körülbelül 12 500 hrivnya tonnánként.

Mit válasszunk különböző kazánokhoz és házakhoz?

Továbbra is a tűzifa az alapvető lehetőség a klasszikus kályhák és az egyszerű szilárd tüzelésű kazánok esetében. Jevhen Olijnik hagyományos tüzelőanyagnak nevezi kályhák és közönséges kazánok számára, hangsúlyozva azok elérhetőségét és viszonylag alacsony árát. A hátrány nyilvánvaló – az ilyen rendszerek állandó figyelmet igényelnek: amikor a tűzifa elég, kézzel kell feltölteni.

A szakértő elsősorban azoknak tanácsolja, hogy a pelletet vegyék fontolóra, akiknek modern, automatikus adagolással ellátott kazánjuk van. Ebben az esetben a kazán maga adagolja a pelletet, egész nap fenntartja a kívánt hőmérsékletet, és minimális karbantartást igényel. Ha egy régi, hagyományos kazánban próbáljuk meg a pelletet használni, az a szakértő szerint drága és kényelmetlen tüzelőanyaggá válik, amelyet a szénhez hasonlóan kell majd bedobni. A brikettet „továbbfejlesztett tűzifának” nevezi: tovább ég és magasabb hőmérsékletet ad, de drágább is.

Külön érdemes megemlíteni a modern pelletkazánok az áramellátástól való függőségét. Az automatikus adagolórendszer áram nélkül nem működik, így a jelenlegi körülmények között az áramkimaradások egyszerűen leállíthatják egy ilyen kazán működését. Vidéki területek és magánházak számára Jevhen Olijnik azt tanácsolja, hogy a klasszikus, szilárd tüzelésű kazánokra vagy kályhákra koncentráljanak, amelyek nem igényelnek áramot. Ezeket nevezi a legmegbízhatóbb megoldásnak az ukrán háztartások számára a jelenlegi életkörülmények között.

forrás: KARPAT.IN.UA

Előző cikk

Bútoripar és képzőművészet

Következő cikk

Erdők ökoszisztéma-szolgáltatásainak előnyei



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések