A NAK Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Erdő- és Vadgazdálkodási Osztálya 2025. október 29–30-án kétnapos kihelyezett osztályülést tartott a Mecsek térségében, melynek céljául a szervezők a közvetlen tapasztalatszerzést tűzték ki a klímabarát erdőgazdálkodás gyakorlatáról. Ugyanis a déli országrész erdőségeiben a klímaváltozás hatásai már jóval hamarabb és intenzívebben jelentkeznek, mint az Északi-középhegységben, így a Mecsek ideális terep a szakmai tapasztalatgyűjtéshez.
Az első napon a csoport a Hepik Bt. vásárosdombói székhelyét és környékbeli erdőterületeit látogatta meg. Palásti-Kovács Imre ügyvezető elmondta, hogy 1200 hektáron gazdálkodnak, és további jelentős területeken végeznek erdészeti szolgáltatásokat a Dunántúlon.
Évente mintegy 200000 tonna faaprítékot termelnek. A résztvevők megtekintették a Tamási-Fornádpusztai aprítékudvart, ahol a különböző fafajokból – köztük az ostorfából – származó aprítékot tanulmányozták. Az ostorfa példája különösen érdekes volt: a romló klimatikus viszonyok között a helyi gazdálkodók egy része szerint Tolna megye egyik „új” gazdasági jelentőséggel bíró fafajaként jelenhetne meg.
A látogatás során a Hepik Bt. vásárosdombói központjában az aprítékkal működő kazánt is bemutatták, amely az irodaépület és a műhely számára a hőt szolgáltatja. A vállalkozásnak egyedileg fejlesztett logisztikai és vállalatirányítási rendszert működtet, ami hatékonyan segíti a klímaváltozásra reagáló erdőgazdálkodási döntések meghozatalát.
A Hepik Bt. erdőgazdálkodási tevékenységét Fiáth Géza, erdőmérnök ismertette. Elmondta, hogy egyes térségekben az erdőfelújítás során az erdőtervtől eltérő fafajok alkalmazása esetén a hatósági gyakorlat követelményei alapján szükség lehet a felújítások ismételt elvégzésére az előírt fafajokkal, ami további kihívást jelent a gazdálkodásuk számára. A terepi látogatás során lehetőség nyílott a Gödre községhatárban végzett erdőtelepítések megtekintésére is, ahol – klímaadaptációs megfontolásból – a vörös tölgy és csertölgy elegyes ültetését alkalmazták. A területen a csapadékhiány jelei jól érzékelhetők.
A második napon a csoport a Mecsekerdő Zrt. Pécsváradi Erdészetének a területén folytatta a programot, mely erdészet 2025-ben elnyerte a Klímabarát erdőgazdálkodói díjat.
A Somos-Miklósvár erdőtömbben Nagy Attila erdészetvezető és Dr. Molnár Dénes erdőgondnok terepi bejáráson mutatta be a klímaváltozás hatásait. A Somos-Miklósvár kb. 174 hektáron 25 erdőrészletet foglal magában, az első bontóvágások 2000-ben indították el az erdőfelújítást. A terület a régi üzemtervek szerint 20–55 hektáros, egybefüggő véghasználatokból jött létre 1897 és 1906 között, amikor püspöki birtok volt. Ekkor természetes mageredetű felújítás történt, kiegészítve kocsánytalan és csertölgy csemetével. A ritkán és alacsony eréllyel végzett nevelővágások a 20. század közepéig sajnos nem segítették a koronafejlődést és az állékonyságot. Az elmúlt évek időjárási szélsőségei és hosszan tartó aszályai jelentős fa- és állománypusztulást okoztak, különösen a napsütötte déli és nyugati lejtőkön, ahol a 60–70 éves pusztuló bükkfák látványa erős szakmai figyelmeztetést jelent.
A 2000-es évek elején a szakma még a bükkel történő természetes felújítást tartotta iránynak, ekkor elegyetlen bükkös fiatalosok nőttek fel. Ma már az erdőfelújításokban, fiatalosokban a szakemberek felkeresik az elegyfajokat, és támogatják őket a bükk mellett. Az idei évben bevezették a vonókéssel végzett gyűrűzést, amely üzemanyag-felhasználás és zaj nélkül a mellékállomány lassú elhalásával biztosítja a mikrokörnyezet stabilitását, és a vékonyabb állományrészekben az álló holtfák jelenlétét is.
Vannak olyan fiatalosok, amelyek sűrű bükk újulat híján kerítés védelmében különösen elegyesen indulnak, és ezt a terepi odafigyeléssel sikerült megőrizniük. Ezek a gyakran 18–20 fafajú elegyes állományok mintát nyújtanak a jövő erdőfelújításaihoz is. A közelmúltban indított felújításokban a bükk visszaszorítása már a kezdeti lépésben megtörténik, a területről a vad lehetőség szerint kizárásra kerül, a szükségessé váló pótlásokban pedig jellemzően KTT, CS, MOT és Olasz tölgy csemetéket alkalmaznak. A különböző fafajú csemetéket a besugárzás térkép szerint, a környező idős állomány árnyékoló hatását figyelembe véve ültetik, a természetes újulatban pedig minden potenciális fafajt megtartanak. Az idei téltől burkolt gyökerű csemeték ültetését is tervezik.
A vadkár elleni védekezés fontos prioritás, ezért a természetes felújítási területeket vadkár elhárító kerítésekkel védik.
A mindennapi erdőgazdálkodási döntéseket tematikus térképek (besugárzás, lejtfok, NDVI index) segítik, amelyek lézerszkennelt, drón- és műholdfelvételek alapján készülnek.
Tapasztalatok és következtetések:
A Mecsekben szerzett tapasztalatok megerősítik, hogy a klímaváltozás következményeinek előrejelzése és a klímabarát erdőgazdálkodási módszerek adaptálása kulcsfontosságú a vármegyei erdők fenntartható kezelése szempontjából. Az elegyes állományok fenntartása, a megfelelő fafajok telepítése, a természetes újulatok gondozása és a modern technológiák alkalmazása példaértékű szakmai megoldásokat kínál a változó klimatikus körülmények között. Az osztály tagjai a látogatások során hasznos tapasztalatokkal és inspiráló szakmai példákkal tértek haza, amelyek a helyi erdőgazdálkodás fejlesztésében is közvetlenül hasznosíthatók.
forrás: Dr. Hegedűs Attila, elnök
NAK Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Erdő- és Vadgazdálkodási Osztály
