Az Európai Táj Egyezmény elfogadásának 25. évfordulója alkalmából konferenciát szervezett az Agrárminisztérium, az MTA Tájépítészeti Albizottsága és a szószóló titkársága. A január 23-i eseményen a résztvevők áttekintették az egyezmény hazai ratifikálása óta eltelt időszak eredményeit és a további feladatokat.
Prof. Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a táj nem csupán életminőségünk fontos eleme, de kifejezetten része a nemzeti vagyonnak. A táj állapota, valamint a vele való bánásmódunk megmutatja, mi fontos nekünk, mit kívánunk örökül hagyni az utánunk következőknek. Az Egyezménnyel soros összefüggésben álló Nemzeti Tájstratégia – melynek megújítása most esedékes – kapcsán hangsúlyozta az intézményvédelem fontosságát, a szervezetrend-jogszabályok-tervek-stratégiák összhangja megteremtésének szükségességét. Beszélt a Stratégiában foglalt tájpolitikai pillérekről, az ezek megvalósulásával kapcsolatos jó példákról (mint a Nösztép vagy a Tájkarakter-határozó) csakúgy, mint a hiányosságokról, elmaradásokról. Vizsgálta továbbá azt is, mennyiben jelenik vagy éppen nem jelenik meg a táj és annak védelme azon jogszabályokban, melyek hatással lehetnek a tájra.
A szószóló munkatársa a panelbeszélgetésben a témát alapjogi kontextusból igyekezett megközelíteni, mivel a táj térbeli keretet ad az egészséges környezethez, a testi és lelki egészséghez való alapvető jogok érvényesülésének és meghatározza a jelen, illetve a jövő nemzedékek életminőségét, a nemzet közös örökségének állapotát is. Hangsúlyozta, hogy mivel a Nemzeti Tájstratégiát kormányhatározat keretében fogadták el, így az köti a döntéshozót: minden további döntéshozatala során figyelembe kell vennie azon szabályozások kialakítása során, melyek hathatnak a tájra. Utalt arra, hogy a változások nyomon követése is fontos tényező, mivel az Alkotmánybíróság klímahatározata szerint immáron a környezet védelmét hátráltató, változó viszonyokhoz való igazodás hiánya is a visszalépés tilalmába ütközhet.
forrás: JNSZ
