A Gyulaj Zrt. Tolna vármegye legnagyobb állami erdőgazdálkodója, jelenleg közel huszonnégyezer hektár vagyonkezelt területen gazdálkodik, melyből közel kilencezer hektár a Natura2000 hálózatba tartozik. A klímaváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló törekvések nagymértékben részei a munkájuknak, ennek szellemében az erdőterület védelme alapvetés a társaság gondolkodásában. Ezek szerencsére egybeesnek a területen található biológiai sokféleség megőrzésével és fenntartásával.
Az erdészeti szakmai munka egyik fő alapelve, hogy mindig jobb erdőt hozzunk létre, mint amilyet kivágtunk. Ehhez a célkitűzéshez még társul a szintén hatályos jogszabályokban rögzített elv, hogy minél természetesebb erdőt, minél természetesebb módon alakítsunk ki – mondja Gőbölös Péter vezérigazgató. Tény Magyarországon az, hogy az erdők területe és emellett a fakészlete az elmúlt évtizedekben folyamatosan és töretlenül növekszik. A közel kétszázötvenéves, az erdőgazdálkodást szabályozó és mindig is nagyon szigorú magyar erdőtörvények talpazata az erdőterület védelme. Az, hogy az erdőterület nagysága nem csökkenhet.
Erdőterület védelme: ahol erdő volt, ott erdőnek kell maradni
– Az főszabály, hogy a termeléssel érintett erdőterületek csak és kizárólag erdők maradhatnak, az erdészek munkája által kizárólag újjászülető fiatal erdő jöhet létre, melynek fafajait, azok minőségi és természetességi paramétereit is szigorúan szabályozzák az erdészeti jogszabályok – emelte ki Gőbölös Péter. – Mindemellett alaptalan és téves minden olyan vélekedés, mely az erdők mennyiségi csökkenéséről vagy erdészeti tevékenységgel összefüggő minőségi romlásáról szól. A erdészeti-, természetvédelmi- és a közjóléti erdőkezelés szakmai- és jogi szabályozása ezt nem is teszi lehetővé. Az állami erdők az ország legfontosabb klímavédelmi és szénmegkötő biológiai infrastruktúráját jelentik, biztosítják a lakott települések zaj, por és árvíz elleni védelmét, a tiszta ivóvizet, és megelőzik a talajeróziót. Az erdészetek feladata, hogy fenntartsák a magyar erdőket, biztosítsák az ország nemzetstratégiai jelentőségű zöld vagyonának sok százmilliárd forint értékű szolgáltatásait – húzta alá Gőbölös Péter.
Gazdasági haszon és környezeti fenntarthatóság
A XXI. század emberiségének a legnagyobb feladata a környezeti és gazdasági fenntarthatóság együttes elérése. Erre a magyar zöld vagyon kezelése működő modellel szolgál. – Mindezeket figyelembe véve a magyar erdők jó kezekben vannak, mert a hosszú távú, a folyamatos mennyiségi és minőségi gyarapodású, a több célú gazdálkodást megvalósító magyar erdészeti társaságok ennek garanciái. A természeti folyamatokra támaszkodva valósul meg a fa alapanyag termelése, amelyet aztán minden elemében hasznosítani tudunk. Sőt, megfelelő innovációkkal a hulladékká vált fatermékek is újra felhasználhatóak. Látni kell mindenkinek, hogy a környezeti és gazdasági fenntarthatóság szellemében zajlik az állami erdők kezelése – tette hozzá a vezérigazgató.
forrás: TEOL
