Magyarország erdőterülete folyamatosan növekszik és ez a tendencia Zala vármegyében is jól érzékelhető. Az ország egyik legerdősültebb térségeként a vármegye természeti adottságai és az itt folyó szakszerű erdőgazdálkodás egyaránt hozzájárulnak a természeti erőforrások gyarapodásához és megőrzéséhez.
Kreiner Roland, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese/termelési igazgatója elmondta, hogy a vármegye állami erdőterületeinek jelentős részét a Zalaerdő Zrt. kezeli, amely mint-egy ötvenhatezer hektáron folytat tervszerű, fenntartható gazdálkodást.
„A kezelt területek több, mint egyharmada a Natura2000 hálózat része, ahol a biológiai sok-féleség megőrzése érdekében a hálózat alapelveinek érvényesülése az elsődleges szempont az erdőgazdálkodási tevékenységünk során. Az elvégzendő feladatokat a tíz évre szóló körzeti erdőtervek tartalmazzák területi egységekre lebontva. A feladatok meghatározása a természetvédelmi kezelővel és az erdészeti hatósággal együttműködésben történik, még az erdőtervek jóváhagyását megelőzően. Így például a Natura2000-es területeinken több mint kétezer hektáron védett vagy fokozottan védett fajok fordulnak elő, ahol a legfontosabb szempont ezen fajok és élőhelyük védelme. Közel ezer hektáron hagyásfa csoportot és mikroélőhelyet tartunk fenn, aminek célja ugyancsak a biológiai sokféleség megőrzése. Az erdei ökoszisztémában rendkívül fontos szerepet tölt be a holtfa, ezért a naturás érintettségű területeken erre kiemelt figyelmet fordítunk. A visszahagyandó holtfa mennyiségét szintén a körzeti erdőtervek tartalmazzák. Tevékenységünk során minden előírást, így ezeket is maradéktalanul betartjuk.”
„A magyar erdőgazdálkodás több évszázados hagyományokra épül, tevékenységét átfogó, szigorú jogi szabályozás határozza meg. Ennek egyik alapelve, hogy az erdőterület nagysága nem csökkenhet. A fakitermelést minden esetben kötelező erdőfelújítás követi, meghatározott szakmai és természetességi követelmények szerint. Mindezek mellett évek óta erdőtelepítéseket is végzünk, amivel növeljük Zala vármegye erdősültségét.” – mondta a vezérigazgató-helyettes.
Csányi Anita erdőművelési, természetvédelmi és turisztikai osztályvezető hozzátette, hogy az erdőgazdálkodás során kiemelt figyelmet fordítanak az erdők egészségi állapotának meg-őrzésére, az elegyes, a klímaváltozásnak is ellenálló állományok kialakítására, valamint az erdők közjóléti és természetvédelmi funkcióinak erősítésére. Az őshonos fafajok arányának növelése, az élőhelyek változatosságának fenntartása és az éghajlati kihívásokhoz való alkalmazkodás a szakmai munka szerves része és napjaink kiemelt feladata. A fafaj-összetételt, az újulat minőségét és a felújítás módját részletes erdészeti tervek határozzák meg, amelyeket hatósági ellenőrzés kísér.
„Korunk egyik legnagyobb kihívása, hogy egyszerre valósuljon meg a környezeti és a gazdasági fenntarthatóság: a gyönyörű magyar erdők megőrzése és a faanyag felelős hasznosítása.” – folytatta Kreiner Roland.
„A kitermelt faanyag megújuló nyersanyagként jelenik meg az építőiparban, a bútoriparban és az energetikában. A természetes folyamatokra épülő gazdálkodás biztosítja, hogy az erdők folyamatosan megújuljanak, miközben ökológiai értékük is erősödik.”
A társaság tevékenysége túlmutat a faanyagtermelésen: fontos szerepet vállal az erdei turizmus fejlesztésében, a környezeti nevelésben és a munkahelyteremtésben is. Az erdő ugyanis nem csupán gazdasági erőforrás, hanem közös természeti örökség, amelynek meg-óvása közös felelősségünk.
Az erdők kulcsszerepet töltenek be a légköri széndioxid megkötésében és a klímaváltozás-hoz való alkalmazkodásban. Emellett hozzájárulnak a talaj védelméhez, a vízháztartás kiegyensúlyozásához, a levegő tisztításához és a települések környezeti terhelésének csökkentéséhez.
Fotó: Kreiner Roland
Az erdők közjóléti funkciója is meghatározó: kirándulóhelyek, tanösvények, pihenőterületek szolgálják a lakosság kikapcsolódását. A természetközeli környezet a turizmus számára is értéket képvisel, erősítve a térség gazdaságát.
Kreiner Roland kiemelte: napjaink és a jövő erdőgazdálkodása elsősorban az alkalmazkodóképességről szól. A változó éghajlati viszonyokhoz igazodva olyan szakmai megoldásokat kell találni és alkalmazni, amelyek biztosítják az erdők ellenállóképességét és folyamatos megújulását. A cél változatlan: egészséges, értékes és gyarapodó erdőállományt hagyni a következő generációk számára.
forrás: ZALAERDŐ Zrt.
