Egykor az erdőfelújítás még egyszerű feladatnak tűnt, az erdészek a legtöbb esetben az anyaállomány fafaj-összetételét követték, és hagyományos erdészeti módszerekkel létesítették az új erdőket. Ma azonban ez már sokkal többről szól. Az erdők sorsa ma szorosan összefügg a klímaváltozással, így az újratelepítés valójában egyfajta jövőtervezés is.
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztaljuk a szélsőségeket: hosszú hőhullámokat, csapadékszegény időszakokat, kiszámíthatatlan esőzéseket. Csökken a talajvíz szintje, elszaporodnak a kártevők, gyakoribbak az erdőtüzek. Ezek a jelenségek komoly kihívás elé állítják az erdőgazdálkodókat.
A KASZÓ Zrt. által kezelt területeken a kihívás különösen összetett. Az itt található erdők nagy része laza szerkezetű homoktalajon áll. A homok gyorsan felmelegszik, és nem képes tartósan megőrizni a csapadékot, ezért a szárazság és a hőség hatásai itt erőteljesebben jelentkeznek, mint kötöttebb talajokon. Ez fokozott körültekintést igényel az erdőfelújítás során: olyan fafajokat és állományszerkezetet kell választani, amelyek hosszú távon is képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez.
Az a termőhely, amelyet elődeink még megfelelőnek tartottak bizonyos fafajok számára, mára sok esetben jelentősen megváltozott, kiszáradt. Egykor a talaj többletvize segítette a homoki erdők fejlődését, ma azonban sok helyen már nem adottak ezek a kedvező feltételek.
Az erdészek mindig hosszú idő intervallumokban gondolkodtak. Egy erdő sorsa nem néhány évben mérhető, hanem hosszú évtizedeken, akár évszázadokon át íródó folyamat. Amikor egy felújítás megkezdődik, akkor van lehetőség átgondolni, hogy a jövőben milyen fafaj-összetétel biztosíthatja az erdő fennmaradását. A tervezés ma már azzal kezdődik, hogy megvizsgáljuk: milyen éghajlati viszonyok várhatók az elkövetkező 50–100 évben.
Több kutatás és klímamodell szerint Magyarország éghajlata a jövőben a mai Bulgária klímájához válhat hasonlóvá. Ez melegebb, szárazabb környezetet jelent. Ennek megfelelően az erdőfelújítás során szükség lehet egyes fafajok cseréjére, vagy ugyanazon faj délebbi, szárazságtűrőbb változatainak telepítésére. Így hozhatunk létre olyan erdőket, amelyek nemcsak ma, hanem évtizedek múlva is egészségesen fejlődhetnek.
Az erdőfelújítás tehát ma már nem pusztán szakmai feladat, hanem felelősségteljes jövőépítés. A cél nem csupán az, hogy új fák nőjenek, hanem az, hogy stabil, ellenálló, klímaálló és életképes erdők maradjanak ránk és a következő generációkra is.
Az erdész hivatás több mint szakma – szolgálat. Szolgálat a természet, a közösség és a jövő iránt. Az erdészek nap mint nap azért dolgoznak, hogy az erdők ne csupán fennmaradjanak, hanem megerősödve alkalmazkodjanak a változó világhoz.
A klímaváltozás korában különösen nagy bátorság és felelősség kell ahhoz, hogy valaki évtizedekre előre tervezzen. Az erdész döntései ma talán láthatatlanok, de hatásuk generációkon átível. Ő az, aki a fiatal csemetében már a százéves fát látja, és a jelen kihívásaiban a jövő lehetőségét keresi.
A KASZÓ Zrt. szakszemélyzete szintén a fenti elvek szerint éli mindennapjait, hogy az erdő ne csupán a jelen, hanem a jövő nemzedékei számára is maradandó értéket képviseljen.
Amikor árnyékot adó fák alatt sétálunk, amikor tiszta levegőt lélegzünk, vagy amikor az erdő csendjében megpihenünk, ritkán gondolunk arra, hogy mindez tudatos, felelős munka eredménye. Az erdészek munkája csendes, de nélkülözhetetlen – és éppen ezért megérdemli a megbecsülést.
forrás: Czeller Márton, erdőművelési osztályvezető, Kaszó Zrt.
