Szépen alakul a tengelici természeti katasztrófa kárfelszámolása, a kis facsemeték már a földben! A mai napon, a szokásos átfogó tavaszi erdőművelési munkák ellenőrzése során, a Tengelici Parkerdő katasztrófája kárfelszámolásának ellenőrzése, szemléje megtörtént.
2024. júniusában történő, a méltán népszerű Tengelici Parkerdőt elpusztító, szinte teljesen megsemmisítő tornádószerű vihar kárainak a felszámolását a szokásos átfogó tavaszi erdőművelési munkák ellenőrzése során megtekintették a tervekkel és az ütemezéssel összevetve Gőbölös Péter vezérigazgató és Gál László erdőművelési és ökoturisztikai ágazatvezető. A munkáknak nemcsak a szakmai, törvényi, természetvédelmi, ökoturisztikai és közeli szálloda miatt rekreációs szempontjaival kell egyeznie, hanem a vezérigazgató még 2025. márciusában a sajtóban és a Tengelici Önkormányzat által szervezett lakossági közmeghallgatásán elmondott elképzeléseivel is, melyet az érdeklődők akkor nagyon pozitívan, sokan örömmel fogadtak.
Az elpusztult parkerdő újra ültetési munkáinak jelenlegi állását részletesen bemutatták és a következő lépésekről is beszámoltak a Gyulaj Zrt. területileg illetékes Pincehelyi Erdészetének erdészetvezetője Benke János okl. erdőmérnök, az erdészet erdőművelési és fahasználati műszaki vezetője Papp Dávid okl. erdőmérnök és a kerületvezető erdésze Szendi Dávid erdésztechnikus.
Az összetört és kidőlt fák életveszélyes és embert próbáló fakitermelése után megkezdődtek az erdőfelújítást előkészítő munkák. Ezek a beavatkozások biztosítják, hogy az új erdő elültetése optimális körülmények között valósuljon meg. A fakitermelést követően a következő feladat volt az érintett területen visszamaradt tuskók és gyökérmaradványok eltávolítása. Az álló tuskókat speciális tuskófúró berendezéssel aprítottuk fel, és az így keletkezett forgácsot a talajban hagytuk, hogy természetes tápanyag-utánpótlásként segítse az új erdei talajélet kialakulását.
A tuskók kiemelése és elszállítása ugyanakkor nagyobb műszaki feladat volt. A gyökereikkel mélyen rögzült tuskódarabok csak nehézgéppel voltak kimozdíthatók. Erre a feladatra egy lánctalpas forgókotrót használtunk, amelyet hidraulikus csipeszes fejjel szereltek fel: a gép erőteljes karjai rögzítették a tuskót, majd daraboló mozdulattal szállítható méretű darabokra vágta. A keletkező tuskódarabokat és gyökértörmeléket elszállítottuk a területről, így a felújítandó terület a fás szárú maradványoktól megtisztítva készen állt a további munkákra.
A terület genetikai talajtípusa 90%-ban humuszos homok, 10%-ban réti talaj. A tiszta területen ezt követően traktorra szerelt talajmaróval végeztünk talajelőkészítést. A talajmaró a felszínen lévő apró gyökér- és növényi maradványokat 35–40 cm mélyen forgattuk be. Eközben fellazította a talajszerkezetet, és a puha, valamint a kemény növényi törmeléket teljesen aprította, így javítva a talaj víz- és tápanyagmegtartó képességét, ami egyébként a homoktalajokon gyenge. A szerves anyag bedolgozása elősegíti a mikrobiológiai élet erősödését és a humuszképződést, ami hosszú távon támogatja az erdő megújulását.
Az erdőfelújítás záró fázisaként mélyforgatással kialakított barázdákba ültetjük a csemetéket, melyek kocsányos tölgy (8%), csertölgy (12%), olasztölgy (2%), virágos kőris (4%), ezüsthárs (2%), korai juhar (6%), vénic szil (4%), szürkenyár (50%), vadkörte (6%), feketenyár (3%), bibircses nyír (3%). Ezt követően egy következő ütemben ültetjük be a kalábriai fenyőket annak emlékeként, hogy itt volt a faj hazai legnagyobb előfordulása, mely 130-150 éves állományt a vihar szinte teljesen elpusztította. A terület adottságainak megfelelő fafajok kiválasztásával történő újratelepítés biztosítja az erdő újjászületését, a károsodott táj gyorsabb regenerálódását.
A komplex talajelőkészítési és ültetési munkálatok eredményeként a megsemmisült erdő helye hamarosan újra erdőborítást kap, amely megfelel a hosszútávon fenntartható erdőgazdálkodás és a társadalom részéről felmerült elvárásoknak.
forrás: GYULAJ Zrt.
