Az Európai Unió a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusában minden korábbinál nagyobb összegeket fordít környezet- és klímavédelmi célokra. Az Európai Bizottság becslése szerint az uniós költségvetés és a kapcsolódó pénzügyi eszközök összességében több száz milliárd eurót mozgósítanak több forrásból a klímasemlegesség, a biodiverzitás megőrzése és a körforgásos gazdaság megteremtése érdekében.
LIFE program: 5,43 milliárd euró. Támogatási területek: természet- és biodiverzitás-védelem, körforgásos gazdaság (hulladék-minimalizáló), szennyezéscsökkentés, klímaadaptáció (a megváltozó következményekhez való alkalmazkodás segítése; pl. vízvisszatartás az Alföldön, árvízvédelmi töltések erősítése, aszálytűrő növényfajták használata, városi fasorok telepítése, hőhullámokra való felkészülés).
Innovációs Alap: 40-50 milliárd euró. Támogatási területek: zöld hidrogén (Vízből állítják elő elektrolízissel, és az ehhez szükséges villamos energia teljes egészében megújuló forrásból származik; a közvetlen szén-dioxid-kibocsátás közel nulla), energiatárolás, CCS (Carbon Capture and Storage → szén-dioxid-leválasztás és -tárolás; pl. az erőművek, cementgyárak, acélművek vagy vegyipari üzemek füstgázaiból kivonják a CO₂-t, mielőtt az a légkörbe kerülne), karbonsemleges ipar (Az üvegházhatásúgáz-kibocsátása közel nulla. A fennmaradó kibocsátást valamilyen módon ellensúlyozzák vagy megkötik), akkumulátorgyártás (Az akkumulátorgyártás az EU klíma- és iparpolitikájában azért kiemelt terület, mert az elektromos közlekedés, a napelemes és szélerőműves energiarendszerek, valamint az energiatárolás elképzelhetetlen nagyméretű akkumulátorok nélkül. A cél nem önmagában az akkumulátorgyárak építése, hanem az, hogy Európa csökkentse függőségét a kínai, dél-koreai és más ázsiai beszállítóktól → Magyarország dél-koreai és kínai akkumulátorgyár-építések ezzel ellentétes függőségi folyamatok, amelyek környezetvédelmi háttere súlyosan rendezetlen → levegőszennyezés, csatornahálózat-szennyezés, balesetek stb.).
Szociális Klímaalap: 86,7 milliárd euró. Támogatási területek: épületfelújítás, energiahatékonyság, hőszivattyúk, fenntartható közlekedés (A magyar viszonyok között fenntartható közlekedési beruházás lehet: a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítése, elővárosi vasutak fejlesztése, a HÉV-hálózat modernizálása, villamos- és trolibuszbeszerzések, regionális kerékpárút-hálózatok kiépítése, intermodális csomópontok létrehozása).
Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF): több mint 723 milliárd euró. Támogatási területek: megújuló energia, energiahatékonyság, vízgazdálkodás, közlekedés.
Horizon Europe: 95,5 milliárd euró. Támogatási területek: klímaadaptáció, biodiverzitás, körforgásos gazdaság, fenntartható élelmiszerrendszerek (Magyarországon különösen fontos lehet: a talaj szervesanyag-tartalmának növelése, a víz helyben tartása, az agrárélőhelyek helyreállítása, a beporzók védelme, a rövid ellátási láncok preferálása).
Közös Agrárpolitika (KAP): 387 milliárd euró. Támogatási területek: ökológiai gazdálkodás, talajvédelem, vízvédelem, biodiverzitás, agrár-környezetgazdálkodás (A gazdálkodó nemcsak terményt állít elő, hanem közben környezeti szolgáltatást is nyújt a társadalom számára. A gazdálkodás hatással van a talajra, ami mikrobiális ökoszisztéma, a felszín alatti vízkészletekre, a biodiverzitásra, a tájképre, a klímaváltozásra).
Magyarország számára ezeknek a jövőbeli esélyeknek a javításához járuló lehetőségeknek a jó kiaknázása stratégiai feladat, és ahogy látjuk több tárca érdekkörébe tartozók a kapcsolatos pénzek lehívása. Az eredményes pályázás ösztönzése a Magyar-kormány minisztereinek feladata, ha a jövő generációk valóban fontosak a számunkra. E területi befektetések komoly esélynövelők hazánk számára az energia-, anyag- és klímaválság következményeinek leküzdésében, amelyek küszöbön és az országot súlyosan érintik majd.
forrás: Darvas Béla FB / Környezet
