A műholdak ma már naponta figyelik a Föld erdőit. Segítségükkel nyomon követhető az erdőirtás, a kiszáradás, a tüzek vagy akár a fák egészségi állapota is. Egy új kutatás szerint azonban a legmodernebb műholdak is figyelmen kívül hagyhatnak egy kulcsfontosságú tényezőt: azt, hogy mi történik az erdők belsejében.
A kutatók szerint két erdő a műholdfelvételeken szinte teljesen azonosnak tűnhet, miközben az egyik gazdag élővilágnak ad otthont, a másikból pedig már eltűntek a nagyobb állatok, vagy jelentősen lecsökkent a biológiai sokféleség. Ez komoly kihívást jelent a természetvédelem és a klímavédelem számára is.
Amit a műhold lát, és amit nem
A jelenlegi műholdas rendszerek rendkívül pontosan képesek mérni az erdők kiterjedését, a lombkorona sűrűségét vagy a vegetáció állapotát.
A legtöbb érzékelő azonban elsősorban a fák tetejét figyeli. A lombkorona alatt zajló folyamatok sok esetben rejtve maradnak. Emiatt egy erdő kívülről egészségesnek tűnhet, miközben ökológiai állapota már jelentősen romlott.
Az élővilág nem látható az űrből
A kutatók szerint a biodiverzitás nem mérhető kizárólag a növényzet alapján.
Számos trópusi erdőben előfordul, hogy a fák állománya szinte érintetlen, mégis eltűntek a nagytestű emlősök, a madarak vagy más kulcsfontosságú fajok. Az ilyen területeket a szakirodalom gyakran „üres erdőknek” nevezi. A műholdak ezt az állapotot önmagukban nem tudják felismerni.
Ezért a szakemberek szerint a távérzékelési adatokat terepi felmérésekkel, automata hangrögzítőkkel, kameracsapdákkal és mesterséges intelligenciával végzett elemzésekkel kell kiegészíteni. Így lehet teljesebb képet kapni egy erdő valódi ökológiai állapotáról.
Új generációs műholdak segíthetnek
Az elmúlt években jelentős fejlődés történt az erdők megfigyelésében.
Az Európai Űrügynökség Biomass műholdja például hosszú hullámhosszú radart használ, amely nemcsak a lombkoronát, hanem részben a fák törzsét és szerkezetét is képes feltérképezni. Ez sokkal pontosabb becslést ad az erdőkben tárolt szén mennyiségéről, mint a hagyományos optikai műholdak. Ugyanakkor még ez a technológia sem képes közvetlenül megmutatni, milyen állatok élnek az adott élőhelyen.
Miért fontos ez a klímavédelemben?
Az erdők szerepe nem merül ki abban, hogy szenet kötnek meg.
Az egészséges ökoszisztémák működéséhez szükség van a beporzókra, a magterjesztő állatokra, a ragadozókra és számos más fajra is. Ha ezek eltűnnek, az hosszú távon az erdő szerkezetét és szénmegkötő képességét is befolyásolhatja.
Ezért a kutatók szerint a jövő természetvédelmében nem elegendő azt vizsgálni, hogy „van-e még erdő”. A kérdés inkább az, hogy az adott erdő valóban működő ökoszisztéma-e.
Magyarország számára is tanulságos
Hazánkban is egyre nagyobb szerepet kap a műholdas megfigyelés az erdőgazdálkodásban és a természetvédelemben.
Az aszálykárok, viharkárok vagy kártevők terjedése gyorsan észlelhető az űrből. Ugyanakkor a hazai természetvédelmi szakemberek számára is fontos, hogy a műholdképek mellett terepi felmérések készüljenek az erdei élővilágról.
A kutatás arra emlékeztet, hogy az erdő nem csupán fák összessége. Egy valóban egészséges erdő értékét az is meghatározza, hogy mennyire gazdag és sokszínű az ott élő állat- és növényvilág.
forrás: PlanetZ
