Agrárkamarai törvény a Parlament előtt

A VM sajtóanyag: (majd lejjebb FATÁJ kiegészítés)

A Vidékfejlesztési Minisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési kamaráról szóló törvénytervezetet azt követően, hogy a kormány a múlt héten megtárgyalta és elfogadta a dokumentumot.

A javaslat lehetőséget teremt a magyar agrár- és élelmiszergazdaság szereplői számára jól szervezett, a helyi érdekeket jól ismerő és képviselő köztestület felállítására. A tervezet alapján a termelők és feldolgozók összefogva, állami beavatkozás nélkül is hatékonyan el tudják érni céljaikat.

A gazdasági válság hatására Európa-szerte felértékelődtek a gazdasági együttműködés különféle formái, amelyek a közjogi típusú kamarai rendszert működtető országokban jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalkozások túlnyomó része a gazdasági válság ellenére is meg tudta őrizni versenyképességét.

A Vidékfejlesztési Minisztérium a hazai agrártársadalom összefogásának támogatása és a mezőgazdaság versenyképességének növelése érdekében alkotta meg az új agrárkamarai törvényt.

A magyar mezőgazdaság megerősítésének egyik sarkalatos pontja az agrárkamarai rendszer újjászervezése, ezért a kormány célul tűzte ki, hogy önálló törvény szülessen az agrárkamarákról.

A jogszabály célja, hogy a kamara egyes szűk érdekcsoportok helyett a teljes agrár- és élelmiszergazdaság általános és együttes érdekegyeztetési fóruma legyen. A kormány által jóváhagyott törvénytervezet szerint a tagság minden mezőgazdasági és élelmiszergazdasági szereplőnek - a termelők mellett a feldolgozóknak is - alanyi jogon jár.

A tagsági kör kiszélesítésével a kamara potenciálisan több százezer tagot tömöríthet és így a jelenleginél jóval erősebben láthatja el érdekképviseletüket. A javaslat kifejezett célja, hogy a kamara - a gazdálkodók és a kormányzat között önkormányzati elven működő köztestületként - az agrárágazat egészét erősítse, a gazdálkodók piacra jutását segítse és versenyképességüket növelje.

Az agrárkamara létrehozása csökkenti az állam szerepvállalását az agrár- és élelmiszergazdaság területén, közelebb viszi a szolgáltatásokat az ágazat szereplőihez, és egy harmadik pillért képez a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak mellett.

Kulcsfontosságú a szétszakított élelmiszerlánc ismételt összekapcsolása. Ennek köztestületi, intézményi kereteit teremti meg az élelmiszerlánc mentén szerveződő agrárkamara.

Az újjászerveződő agrárkamarának az érdekképviselet mellett hasznos információkkal kell ellátnia a résztvevőket.

A törvénytervezet szerint az éves tagdíjat az Alapszabályban kell rögzíteni, a tagok gazdasági súlya szerint, sávosan meghatározva.

Az etikai normák belső betartatásával a jövőben a kamara maga szűrheti ki a tisztességtelen módszerekkel élő gazdaságokat, a tagok egymás közti vitáit házon belül lefolytathatja.

Az új intézmény elsősorban szolgáltatni fog, a jelenleginél jóval nagyobb körnek nyújtva az eddigieknél több és hatékonyabb segítséget.

Forrás: kormany.hu 2012. július 9.

Agrárkamarai törvénytervezet Pdf - 3,01 MB, 47 oldal

FATÁJ: kiegészítés

A fenti közleményből kimaradt, hogy a tervezet kötelező tagságot és tagdíjfizetést fog bevezetni.

A parlement.hu nyilvántartása szerint a tervezetet 2012. 07. 09-én nyújtották be a Parlamenthez, méghozzá kivételes, sürgős tárgyalásra. Módosító 9-én (a benyújtás napján) délután 5ig adható be, zárószavazás 12-én legyen. A nagyon rövid idő ellenére is 8 módosító javaslat érkezett.

- Az Állatorvosi kamara, a Növényvédő kamara, a Vadászati kamara és a hegyközségek tagja ne legyen köteles AK tag lenni. (KDNP Sáringer-Kenyeres)

- Az AK köteles legyen együttműködni az előzőben felsoroltakkal. (KDNP Sáringer-Kenyeres)

- A tagdíjplafon legyen 1 M Ft. (FIDESZ Csizi)

- A tagköteles körből törölni javasolja a sörgyártást, malátagyártást, üdítőital, ásványvíz gyártását a tagkötelezettek sorából. (FIDESZ Koszorús)

- A 2.§ (d) végéről törölni javasolja a "..., valamint az ezekhez kapcsolódó, közvetlen ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységek;" részt, mondván, hogy ezek AK-hoz sorolása kiürítené a MKIK-át. (FIDESZ Koszorús)

- A tagdíjat a minimálbér felében maximálná. Csökkentené az elnökség létszámát a működőképesség érdekében. Ügyészség helyett a VM miniszterhez tenné a törvényességi felügyeletet. (KDNP Sáringer-Kenyeres)

- A 2.§ (b) szerinti gazdálkodó szervezetek közül törölné a vadgazdálkodó egyesületeket, hiszen egyesületet gazdálkodási célra nem lehet alapítani. Megismétli, hogy az Állatorvosi kamara, a Növényvédő kamara, a Vadászati kamara és a hegyközségek tagja ne legyen köteles AK tag lenni. (KDNP Sáringer-Kenyeres)

- Regisztrációs helyett nyilvántartási számot (más megnevezést) javasol. Javasolja már most a törvényben megfogalmazni, hogy az AK a támogatási rendszerekben aktívan részt vesz. A negyedik alelnök a KKV-ken túl a mikrovállalkozásokkal is foglalkozzon: MKKV. A tv. javaslat az elnök és alelnökök számára az AK-val munkaviszonyt ír elő, a javaslattevő megengedné a nem munkaviszony megoldást is. 28.§ (2)-ben országos tanácsadói hálózat működtetését tenné az AK törvényi feladatává. Minden megye azonos számban delegálhasson küldöttet. (FIDESZ Győrffy)

Érdekes, hogy a rövid idő alatt viszonylag sok módosító érkezett és mind a kormánypártok részéről.

Az Agrárkamarai törvényről először a FATÁJ 2011-04-29 cikkben írtunk, bemutatva a tervezetet, majd a FATÁJ 2011-05-19 cikkben mutattuk be a tervezetre a FAGOSZ-MEGOSZ-MERSZ-OEE által írt közös véleményt, amelyben az erdőgazdálkodókkal kapcsolatos specialitásokra is ráirányítottuk a figyelmet, így a 4 szervezet önálló erdészeti alelnöki poszt létrehozását is javasolta. A FATÁJ 2011-06-15 cikkben már arról számoltunk be, hogy tagdíj ügyben visszavonult a VM.

Tavaly meglehetősen bőséges idő volt az akkori tervezet érdekképviseleti egyeztetésére, amit a fenti cikkek is mutatnak. Most csak a már beterjesztett szöveget volt alkalmunk megismerni.

Akkor volt pengeváltás tagdíjak vetítési alapjáról és mértékéről, illetve plafonjáról, különösen érdekes, hogy a jelen törvényjavaslat ennek megoldását a küldöttgyűlés, azaz a leendő tagság belügyévé tette. 11.§(1) Érdemes lesz tehát a leendő tagságnak a leendő tagdíjrendszerre és az alapszabály egyéb részleteire az első küldöttgyűlésre felkészülés idején alaposan odafigyelni! A jelen tervezet a számítás módjára, de a tagdíjplafonra sem tartalmaz érdemi iránymutatást.

A tv.tervezet alapján születő (alakuló ülés 2013. 03.31-ig) Agrárkamarába általános jogutódlással beolvad a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák, valamint ugyanazon a születési napon tagjává válnak a az agrárgazdasági tevékenységet folytató gazdák és gazdálkodó szervezetek.

A törvény a kihirdetése utáni 8. napon hatályba lép. Várhatóan holnap, július 12-én a törvényt a Parlament elfogadja így e törvényt várhatóan a hónap végéig kihirdetik. Így a 45.§ (3) alapján nagyjából 2012. augusztus-szeptemberben (hatálybalépés utáni 60 napon belül) a kötelezett tagoknak be kell jelentkezni és 5.000 Ft hozzájárulást (regisztrációs díjat) be kell fizetni. Ez vélhetően egyszeri most a kezdetén. Amely cégek korábban az Ipar és Kereskedelmi Kamaránál regisztráltatták magukat (kötelezően), de most az Agrárkamara kötelezett tagjai lesznek, a MKIK-hoz befizetést igazolniuk kell csak, ami alapján azt az 5.000 Ft-ot az AK átkéri majd a MKIK-tól. 45.§(4)

Agrárkamarai kötelező tagdíjat pedig bizonyára 2013-ban kell először fizetni.

A vegyes és záró rendelkezések között [52.§ (2)] az szerepel, hogy a MKIK-nak azon cégek maradnak agjai, melyek a most születő agrárkamarának nem lesznek tagjai. Ha tehát valamely élelmiszeripari cég belépett a MKIK-ba, most majd átkerül az AK-ba.

Az AK tagjai az agrárgazdasági tevékenységet folytatók lesznek. 5.§ (1)

Az agrárgazdasági tevékenység meghatározása érdekes [2.§ d)]: az 1. és 2. melléklet szerinti ÖVTJ (Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke) és TEÁOR szerinti tevékenységek, majd e d) pontban felsorolás következik, amiről nem világos, hogy a két mellékletben tételesen szereplők valamilyen csoportosítás szerinti kiemelt megnevezése, vagy a két melléklet tételes felsorolásának minden további pontosítás nélküli kiegészítése. Különösen érdekes a pont utolsó elem-csoportja: "..., valamint az ezekhez kapcsolódó, közvetlen ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységek;". Ezekre ugyanis semmilyen tételes, tevékenység-kód szerinti felsorolás nincs, így ez a kitétel alkalmazhatatlan.

Ráadásul a 2011. május-júniusi menet nagy témája volt, hogy az élelmiszer kereskedelem a leendő agrárkamarához tartozzon-e. A VM ezt pártolta, a kereskedők ellenkeztek. Úgy tűnik, hogy a kereskedők nyertek, hiszen a TEÁOR 46.31-tól 46.39-ig terjedő élelmiszer és dohány nagykereskedelem és a 47.11, illetve 47.121-től 47.29-ig élelmiszer és dohány kiskereskedelem a tervezet 1. és 2. mellékletében sem szerepel. Ez pedig tavaly még alapvető stratégiai cél volt.

Esetünkben ennek a faipar és a fakereskedelem szempontjából van jelentősége, melyek hasonlóan nem szerepelnek a két mellékletben.

Az erdészeti gép gyártása benne van a mellékletekben, de az e gépekkel kereskedés nincs.

Az 1. mellékletben érdekes az ÖVTJ számok között a 022002 Brikett, pellet gyártása fahulladékból. Ez is faipari tevékenység, nem kellene itt lennie, igaz önálló vállalkozóként lehet hogy senki sem foglalkozik ezzel, így sok jelentősége nincs. Ettől azonban még szakszerűtlenség a tervezet összeállítói részéről.

Érdekes a 7.§ (7) szerinti gazdaságszerkezeti nyilvántartás, mely földre, eszközre, gépre, épületre, vagyoni értékű jogra, gazdaságszerkezetre, kapacitásra terjed majd ki. Valószínűleg jó darabig (több évig) eltart majd, hogy ez az adatgyűjtemény használható legyen reális következtetésekhez, elemzésekhez.

Az egész tervezetben az "agrár- és élelmiszergazdaság" kifejezés vonul végig, az erdőgazdálkodás a művelt területben 1/4-nyi arányának megfelelő említést nem érdemelt.

A Küldöttgyűlés küldötteit 5 évre választják majd meg. 19.§ (1) A 36.§ (1) szerint pedig legfeljebb 5 évre választhatóak a küldöttek, a testületek tagjai, az elnök, az alelnökök. A négy alelnök: mezőgazdasági, élelmiszeripari, vidékfejlesztési és KKV+általános, mely utóbbi egyben az elnök általános elnökhelyettese. Az alelnökök között tehát kifejezetten erdészeti alelnök nincs. Az pedig majd kiderül, hogy az erdészeti ügyek a mezőgazdasági, vagy az általános helyetteshez fognak tartozni.

Lesznek szakmai osztályok, de ezek létrehozását, megnevezését a tv.tervezet a leendő alapszabály feladatává teszi.

Állandó választottbíróságot is működtet majd az agrárkamara. Leggyakrabban kereskedelmi szerződéseknél fordul elő, hogy a felek előre megnevezik vita esetén melyik bírósághoz fordulnak majd. Mivel a fakereskedelem (a hengeresfa sem) nem tartozik az agrárkamarához, így a hengeresfa, de különösen a fűrészelt fatermékek, falemezek, fa csomagolóanyag, stb fatermékek esetén ha a felek a választottbíróságot jelölik meg, az bizonyára az MKIK által működtetett választottbíróság lesz.

Többször megjelenik a törvénytervezetben az érdek-képviseleti szervezetekkel (pl. a szakmai szövetségekkel) kapcsolattartás igénye, de csak az említés szintjén.

Különleges státusa lesz az agrárkamarának, hiszen a 41.§(2) szerint alanyi adó- és illetékmentességet élvez majd. A 42.§ szerint üzletszerű tevékenységet nem folytathat, de nonprofit GT-t alakíthat.

Az agrárkamarai tv. hatálybalépése után 30 nappal a VM miniszter átmeneti elnökséget és elnököt nevez ki, akik a leendő első választásig, de legkésőbb 2013. 03. 31-ig látják el e feladataikat.

Szakterületünket érintően az AK tagjai lesznek:

1. melléklet, az ÖVTJ szerinti alábbi főtevékenységűek:

017001 Vadgazdálkodási szolgáltatás

021001 Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység

022001 Fakitermelés saját jogon

022002 Brikett, pellet gyártása fahulladékból

022003 Faszéntermelés az erdőben (hagyományos módszerrel előállítva)

023001 Erdőgazdálkodói haszonvételek gyakorlása (vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése)

023002 Éti csiga gyűjtése

024001 Erdészeti szolgáltatás m.n.s.

024002 Erdészeti bérmunka

024003 Kézi és gépi fakitermelés bérmunkában

283001 M.n.s. mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása

749005 Mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási szakmai tervezés, szakértes

2. melléklet TEÁOR szerinti főtevékenységűek:

0170 Vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás

0210 Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység

0220 Fakitermelés

0230 Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése

0240 Erdészeti szolgáltatás

2830 Mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása

Kiegészítés: Mőcsényi Miklós