A vállalatok próbaüzemei nemcsak jogi, hanem technikai hiányosságokat is egyértelműen feltártak, és megmutatták, hogy az EUDR gyakorlati megvalósítása jelenleg nem lehetséges.

A szövetség a politikusokhoz fordul, hogy teremtsék meg a szükséges feltételeket a jogszabálynak megfelelő és észszerű időn belül megvalósítható megvalósításhoz.

Február elején a DACH régió fűrész- és faipari szövetségei a 2024-es újévi találkozóra gyűltek össze Zürichben, hogy megvitassák a jelenlegi gazdasági és politikai keretfeltételeket (a három ország nevezett szervezetei kb. 4200 fafeldolgozó vállalkozást tömörítenek). A megbeszélések középpontjában a Brüsszelből érkező növekvő szabályozási teher és annak az iparágra gyakorolt hatása állt. Az erdőirtásmentes termékekről szóló uniós rendelet (EUDR) miatt a vállalatoknak komoly kihívásokkal és jelentős terhekkel kell szembenézniük az egyes országokban, és a teljes értékláncban torzulásoktól tartanak.

„Az erdők és a faanyagok az elmúlt években egyre több kihívással szembesültek európai szinten. Miközben a gazdasági keretfeltételek jelentősen romlottak az elmúlt hónapokban, a további szabályozások és ellenőrzési kötelezettségek jelentős többletterheket és egyes esetekben megvalósíthatatlan követelményeket rónak a vállalatokra” – állítják a szövetség képviselői.

„Ahelyett, hogy célzottan csökkentenék a bürokráciát, és ezzel megteremtenék a hosszú távú gazdasági fellendülés és az éghajlatvédelem irányába történő átalakulás kereteit, a brüsszeli politikusok helyzeti és versenyhátrányokat fogadnak el, amelyek országonként torzulásokhoz vezethetnek.”

Sürgősen szükség van az EUDR kiigazítására

Különösen az erdőirtásról szóló uniós rendelet végrehajtása lóg az ágazat felett, mint Damoklész kardja. Miután az EUDR tesztfázisa égbekiáltó hiányosságokat tárt fel, és megmutatta, hogy a jelenlegi követelményeknek megfelelő végrehajtás nem lehetséges, a szövetségek irányváltást sürgetnek: „Kezdettől fogva figyelmeztettünk a túlszabályozásra és az irreális követelményekre. Az EUDR határidejét és követelményeit most úgy kell kiigazítani, hogy a gyakorlati és jogilag biztonságos végrehajtást a bizonyíthatóan stabil erdőterülettel, fenntartható erdőgazdálkodással és átfogó nemzeti jogszabályokkal rendelkező országok számára enyhítésekkel biztosítsák. Ellenkező esetben fennáll a veszélye, hogy az egész értéklánc a bürokráciában elakad – ami negatív következményekkel jár az éghajlatvédelemre, a fenntartható lakásgazdálkodásra és az egész EU gazdasági fejlődésére nézve”.”  

Információ-csere-hálózat és együttműködés

A Német Fűrész- és Faipari Szövetség (DeSH), az Osztrák Faipari Szövetség és a Svájci Faipari Szövetség rendszeres találkozókkal kívánja szorosabbra fűzni együttműködését és eszmecseréjét, hogy az erdők és a faanyag európai szinten megerősödjenek az egyre szigorodó uniós szabályozással szemben.

szerk/ford: Tóth János, forrás: HolzForum 02-26

A fűrész- és faipar Németországban, Ausztriában és Svájcban (DACH) – Európa más országaihoz mérten – jelentős gazdasági tényező. Az ágazat azonban számos kihívással néz szembe az elkövetkező években. „Örülök, hogy az előttünk álló feladatokra való tekintettel a közös együttműködési megállapodással nagy lépést tettünk előre, hogy jó eredményeket érjünk el iparágunk számára Európában” – mondta elégedetten Jörn Kimmich, a Német Fűrész- és Faipari Szövetség (DeSH) elnöke. A szövetségek elhatározták, hogy a jövőben szorosabban együttműködnek a politika, a kommunikáció és a szabványosítás területén, a személyzet tekintetében is, közös finanszírozás révén.

Az együttműködést igyekeznek kiterjeszteni, további országokkal bővíteni, ezért az osztrák szövetség napokban küldött felvetésében azt javasolja, hogy a lengyel, cseh, szlovák, szlovén, magyar, horvát és osztrák faipari érdekképviseletek közösen alakítsák ki álláspontjaikat. Bizonyára a német és svájci szervezetek is keresik az együttműködés, közös fellépés lehetséges módjait a többi európai ország érintett szakmai szervezeteivel.

Egységes keretfeltételek az éghajlatvédelemhez

Erre pedig a Brüsszelből érkező politikai kezdeményezések sokasága miatt is sürgősen szükség van: Az EU biodiverzitási stratégiája, az EU erdőmonitoring, a természet helyreállításáról szóló törvény, a RED III, az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv és a LULUCF-rendelet mellett számos téma van napirenden. Kimmich hozzáteszi: „A vállalatok számára egyre nagyobb kihívást jelent az új követelmények és lehetőségek végrehajtása”.

Annak érdekében, hogy az európai fűrész- és faipar a jövőben még erősebb szerepet játszhasson az ilyen kérdésekben, a DACH régió szövetségei a jövőben szorosabban együtt kívánnak működni – és így keretfeltételeket teremteni az éghajlatvédelem érdekében. „Csak ha közösen, erősebb hangon szólalunk meg, akkor tudunk változtatni Európában. Az európai intézményeknek fel kell ismerniük, hogy a klímavédelmet csak a fenntartható erdőgazdálkodásból származó fából készült épületekben beépítve és más tartós fatermékekben való felhasználásával lehet sikeresen előmozdítani” – hangsúlyozza Markus Schmölzer, az osztrák fűrészipar elnöke.

A szabványosítás összehangolása

A brüsszeli politikai kezdeményezések mellett a szabványosítás jövőbeli prioritásairól is szó esett. „Az európai intézmények, de a mindenkori önkormányzatok szabályozás-változásai is évek óta növekednek. A hatások a vállalatainkat és a teljes értékláncot érintik: az erdőtől a fűrészüzemeken át a faanyagokat tovább-feldolgozó iparig. Éppen ezért a mi megközelítésünk a helyénvaló, miszerint egységes szabályokról és szabványokról állapodjunk meg” – zárta Ernest Schilliger a Holzindustrie Schweiz részéről.

A Német Fűrész- és Faipari Szövetség (DeSH) a németországi faipar érdekeit képviseli nemzeti, európai és nemzetközi szinten. Ennek során a szövetség gazdasági és iparpolitikai kérdésekben kiáll tagjai – köztük több mint 400 vállalatnak Németország egész területéről – érdekei mellett, és támogatja a fa mint nyersanyag felhasználásának gazdasági és politikai keretfeltételeinek folyamatos javítását. A szövetség párbeszédet folytat a média, a gazdaság, a politika és a kutatás képviselőivel. A fűrész- és faipar céljainak megvalósítása során a fa mint anyag és bio-energiaforrás környezetbarát és értékteremtő felhasználása mellett áll ki.

Az Osztrák Faipari Szövetség közel 1300 fafeldolgozó vállalat érdekeit képviseli az építőanyag-, bútor-, lemez-, fűrész- és síiparban, valamint más fafeldolgozó vállalkozásokban, például a raklapgyártásban. A faipari vállalatok mintegy 28 000 alkalmazottal 8 milliárd euró értékű terméket állítanak elő, és 981 millió euró külkereskedelmi többletet termelnek. A faipari értékláncon belül a faipar kulcsfontosságú ágazat és a fa számos más felhasználási módjának kiindulópontja. Az osztrák erdészeti és faipari értékláncban több mint 300 000 ember dolgozik, különösen a vidéki régiókban. Ausztriában a faipar a gazdaság nélkülözhetetlen része.

A Svájci Faipari Szövetség mintegy 200 kis- és középvállalkozást képvisel, amelyek összesen 2500 főt foglalkoztatnak a fűrész- és faalapú lemeziparban. Svájcban mintegy 90 000 ember dolgozik a teljes erdészeti és faiparban. A fűrészüzemekben évente közel 2 millió köbméter hengeres fát dolgoznak fel 1,2 millió m3 fűrészáruvá.

szerk/ford: Tóth János, forrás: DeSH

Tíz hónapja tette közzé a “A fa függetlenséget és fenntarthatóságot teremt Európában” című állásfoglalását, a nevezett három ország (D-A-CH) faipari szövetsége. A FATÁJban tavaly áprilisiban természetesen már megírtuk ezt, most a teljes dokumentum magyar fordítását tesszük közzé.

A fa függetlenséget és fenntarthatóságot teremt Európában

A COVID-járvány és az ukrajnai háború hatásai miatt a reálpolitika és a megvalósíthatóságra való összpontosítás fontosabb, mint valaha. A fenntartható energiaellátás és az éghajlatváltozás elleni küzdelem korábbi megközelítései még a legjobb körülmények között is aligha voltak megvalósíthatóak.

Európa erdei hatalmas megújuló tartalékokkal rendelkeznek. A CO2-kibocsátás megelőzhető az erdeinkben növő fa felhasználásával. Az erdőket szisztematikusan kell kezelni, hogy új fafajokkal és a kártevők elleni küzdelemmel „klímaképesek” maradjanak. A fenntartható erdőgazdálkodás biztosítja, hogy nem vágnak ki több fát, mint amennyi visszanő, és ez megteremti az alapját a fokozott fahasználatnak és az európai erdők növekedésének. A fa optimális hozzáadott értékkel történő többszörös és újrafelhasználása szempontjából a hosszú élettartamú fatermékekben való anyaghasználat mellett a biomasszából származó energiaellátáshoz is hozzá lehet járulni. A fahasználat mindkét változata hozzájárul az éghajlatvédelemhez és az energiaszuverenitáshoz.

A faipar azt mutatja, hogy hagyományai révén az egyik legmegbízhatóbb gazdasági tényező, amellyel rendelkezünk Európában. A fa felhasználását most meg kell erősíteni. A faépítés elterjedése az építőiparban és az anyag széles körű felhasználása alternatívát kínál a fosszilis nyersanyagokkal, valamint a CO2-intenzív anyagokat és termékeket. Ráadásul minden egyes kitermelt fa 100 százalékban hasznosítható és feldolgozható értékes termékekké. A fa újrahasznosítható, és másodlagos nyersanyagként fontos építőköve a fenntartható és környezetbarát körforgásos gazdaság fontos eleme.

A helyiségek fűtéséhez és a mobilitáshoz használt megújuló energiák jelenleg csak kis részét biztosítják a szükséges ellátásnak csak egy kis részét teszi ki, a kiterjedt támogatások ellenére. Hatalmas hiányosságok vannak az infrastruktúrában, a jogi keretfeltételekben és a teljes koncepcióban. Át kell alakítanunk és javítanunk kell iparunk versenyképességét, ha azt akarjuk, hogy egész ágazatokat és munkahelyeiket alkalmassá tegyük a jövőre és új jólétet teremtsünk.

Az Európai Unió politikájának újra el kell gondolkodnia a független európai gazdaság és termelés értékrendjén, és felelősséget kell vállalnia a munkahelyekért. Ezáltal az EU példaképpé válhatna a fenntarthatóság ösztönzésében világszerte, és az éghajlatvédelem és a hatékonyság terén is normákat állíthatna fel. A jelenlegi helyzetben nem engedni a saját megújuló erőforrásainkat felhasználni, ez a lehető legrosszabb irány.

Egyértelmű elkötelezettséget követelünk az Európai Uniótól és az összes európai ország kormányától a fenntartható erdőgazdálkodás és a fa nagyobb mértékű felhasználása mellett. Ehhez az európai zöld megállapodást az új európai realitásokhoz kell igazítani.

Az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiája és az EU erdészeti stratégiája

Európának továbbra is képesnek kell lennie arra, hogy fával lássa el magát, ezért elutasítjuk, hogy az Európai Unióban kiterjedt erdőterületeket zárjanak el a fakitermelés elől. A célt, hogy a földterület legalább 10 százalékát szigorú védelem alá helyezzük, teljesen át kell értékelni, mivel ennek a célnak a megvalósítása azt fogja eredményezni, hogy körülbelül 40 százalékkal kevesebb fa áll majd rendelkezésre az EU-ban. Az olyan fontos európai politikai célok, mint a lakásépítés szén-dioxid-mentessé tétele, a biogazdaság megerősítése és az energetikai átállás felgyorsítása, így nem érhetők el. Ráadásul ez azt is eredményezné, hogy a fatermékek tekintetében egyre inkább Oroszországra támaszkodnának. A faanyagok értékláncát most meg kell erősíteni Európában.

Megújuló energiaforrásokról szóló irányelv (RED II + RED III)

A fa a sikeres energiaátállás szempontjából alapvető fontosságú összetevő. Ha a fát az alábbiakkal együtt kell felhasználni a legjobb hozzáadott értéket teremtő hatást kell elérni, akkor van értelme energetikai célokra felhasználni, különösen miután többszörös anyaghasználat után. felhasználás után, mivel ez további klímabónuszt jelenthet. Ha az irányelv tervezett szigorítása megvalósul, akkor ez a fa nem lesz többé versenyképes. Minden olyan költséghajtó tényező, amely túlmutat a RED II. irányelven, és akadályozza a a fenntartható fakitermelést akadályozza, ki kell venni a RED III irányelv-tervezetből.

Földhasználat, földhasználat-változás és erdőgazdálkodás-szabályozás (LULUCF)

Az EU Bizottság eddigi megközelítése ellentétes a lehető legnagyobb éghajlatvédelmi hatással, nevezetesen a fa felhasználásával, valamint a fosszilis nyersanyagok és energiaigényes anyagok fosszilis nyersanyagokkal való helyettesítésével. megújuló nyersanyaggal. Ehelyett a Bizottság az erdőkben történő szén-dioxid-tárolás növelését tervezi. Azonban a A fák növekedése véges. Elpusztulnak és elrohadnak, és az általuk megkötött szén CO2 formájában a légkörbe távozik.
A kezelt és mesterségesen megfiatalított erdők újra és nagyobb mértékben képesek a légkörből CO2-t megkötni, mint a túlkoros faállományok. A megfiatalított erdők jobban alkalmazkodnak az éghajlatváltozáshoz, és hatékonyabban ellenállnak az éghajlatváltozás következményeivel szemben.

A „klímastabil” erdők, amelyek faanyagának növekményét hasznosítják, ideálisak az értékteremtés és az éghajlatvédelem szempontjából. A fenntartható módon kezelt európai erdőkből származó fa nagyobb mértékű felhasználása növeli Európa hozzájárulását az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, és biztosítja az európai faipar független értékláncát. A Németország, Ausztria és Svájc faipari szövetségei felhívást intéznek az Európai Unió intézményeihez. Európai Unió intézményeihez és az európai államokhoz, hogy már most egyszerűsítsék a fahasználat keretfeltételeit.

(2022-04-13)

szerk/ford: Tóth János, forrás: DeSH

Ehhez az európai zöld megállapodásnak az új európai realitásokhoz való igazítására van szükség. Különösen a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiáról, az erdészeti stratégiáról, a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvről (RED II + RED III) és a földhasználati és erdészeti rendeletről (LULUCF) szóló tervezeteket kell teljesen átdolgozni.

Az ukrajnai orosz agressziós háború, valamint az Oroszország és Fehéroroszország elleni szankciók nagy kihívások elé állítják a gazdaságot és a társadalmat egész Európában. Sok területen új korszak köszöntött be. A faipart is érintik a jelenlegi fejlemények, de a jövő feladataira is kínál megoldásokat. Megújuló nyersanyagként a fa központi szerepet játszik az éghajlatvédelemben, és csökkenti a fosszilis energiaforrásoktól és a más országokból származó termékektől való függőséget. Ehhez kell most a megfelelő irányt kijelölni Európában és az egyes országokban.

Különösen fontos most az európai nyersanyagok felhasználása, valamint a független és éghajlatbarát értékláncok megerősítése. Az Oroszországból, Fehéroroszországból és Ukrajnából származó fatermékek importjának hiányát saját termeléssel lehet pótolni, de ehhez az európai faiparnak szüksége van a fenntartható erdőgazdálkodásból származó nyersanyagokkal történő biztonságos ellátására. Európa erdei folyamatosan növekednek – területileg is és az élőfatömeget tekintve is. Az Európai Unió erdőterülete az 1990-2020 közötti időszakban közel 10 százalékkal nőtt. A becslések szerint az éves fanövekmény mindössze 63 százalékát termelik ki. Az EU fakészletei 1990 óta 8 milliárd köbméterrel nőttek. Az aktív erdőgazdálkodás és a növekvő erdők tehát nem ellentmondás, hanem a felelős erdőgazdálkodás és az erdőtulajdonosok sikeres modellje, amely megalapozza a faanyag fenntartható felhasználását Európában.

A Német Fűrész- és Faipari Szövetség, az Osztrák Faipari Szövetség és a Svájci Faipari Szövetség arra kéri az európai politikusokat, hogy térjenek vissza a független európai gazdaság és termelés értékeihez, és őrizzék meg a munkahelyeket. Ehhez alapvető fontosságú a saját megújuló erőforrások felhasználása.

Kapcsoló „A fa függetlenséget és fenntarthatóságot teremt Európában” című dokumentumhoz, melyet a három ország (D-A-CH) faipari szövetsége közösen tett közzé (2022. április 13-án).

A Német Fűrész- és Faipari Szövetség e.V. (DeSH) a német faipar érdekeit képviseli nemzeti, európai és nemzetközi szinten. Ennek során a szövetség gazdasági és iparpolitikai kérdésekben a tagjai – köztük több mint 400 vállalat Németország egész területéről – mellett áll, és támogatja a fa mint nyersanyag felhasználásának gazdasági és politikai keretfeltételeinek folyamatos javítását. Az egyesület párbeszédet folytat a média, az üzleti élet, a politika és a kutatás képviselőivel. A német fűrész- és faipar céljainak megvalósítása során a fa mint anyag és bio-energiaforrás környezetbarát és értéknövelő felhasználása mellett áll ki.

Az Osztrák Faipari Szövetség közel 1300 fafeldolgozó vállalat érdekeit képviseli az építőanyag-, bútor-, lemez-, fűrész- és síiparban, valamint más fafeldolgozó vállalkozásokban, például a raklapgyártásban. A mintegy 28 000 alkalmazottat foglalkoztató faipari vállalatok 8 milliárd euró értékű faterméket állítanak elő, és 981 millió euró külkereskedelmi többletet termelnek. A faanyag értékláncán belül a faipar kulcsfontosságú ágazat, és a fa számos más felhasználási módjának kiindulópontja. Az erdészeti és faipari értékláncban több mint 300 000 ember dolgozik, különösen a vidéki régiókban. A faipar az osztrák gazdaság nélkülözhetetlen része.

A Svájci Faipari Szövetség mintegy 200 kis- és középvállalkozást képvisel, amelyek összesen 2500 alkalmazottat foglalkoztatnak a fűrész- és falemeziparban. Svájcban mintegy 90 000 ember dolgozik az erdészeti és faipari ágazatokban. A fűrészüzemekben évente közel 2 millió köbméter fűrészrönköt dolgoznak fel 1,2 millió m3 fűrészáruvá. A svájci erdőkből tavaly 5,2 millió köbméter fát termeltek ki.

szerk: Tóth János, forrás: DeSH