Tisztelt Szerkesztőség!

Az Átlátszón 2026. 02. 01. dátummal jelent meg egy cikk, Füstbement erdők – nemzeti parkokban, védett erdőkben is zúgnak a láncfűrészek címmel. A cikket Bodnár Zsuzsa újságíró az Átlátszó munkatársa jegyzi, és a cikkben egy, a Youtube-ra is feltett, a cikkel azonos című videoriport is szerepel. Ebben az újságíró Szendőfi Balázs természetfilmessel beszélget.

A nyilvánvalóan szerkesztett videóban, tehát nem élő, szerkesztés nélküli adásban, Szendőfi Balázs az alábbi nyilatkozatot teszi (28:43 – 29:00): „nem gondolom azt, hogy az erdészeket meg kellene győzni, ezért is ez a címe a filmemnek, hogy kufárok a templomban, ott sem próbálta meg senki a kufárokat meggyőzni, hanem csak azokról a helyekről, ahová ők nem valók, tehát a védett erdőkből, egyszerűen ki kellene őket tiltani.”

Szendőfi Balázs oldalán elérhető az általa készülőben lévő, Kufárok a templomban – Gemenc című film előzetese, amely a védett területeken, jelen esetben a gemenci erdőtömbben folyó erdőgazdálkodás negatív hatásait elemzi.

A nyilatkozó egyértelműen, higgadtan, tárgyilagosan fejti ki véleményét az erdészek kitiltásáról a védett erdőkből, egy nagyon erős bibliai példával megerősítve azt.

Az erdészek véleményünk szerint az orvosokhoz, tanárokhoz hasonló társadalmi csoportként értelmezhetőek, a társadalomban betöltött szerepük szintén jelentős. Ők az élő erdővel választott hivatásuknak megfelelően, legjobb tudásuk szerint, szakmai elkötelezettséggel, sokszor generációkról generációkra közvetlenül öröklődő tudással és hittel, a mindenkor hatályos és a közérdekű célok megvalósulását biztosító jogszabályi környezetben gazdálkodnak.

Az Átlátszónak tudomásunk szerint felelőssége van abban, hogy milyen tartalmakat ad közre, az abban foglaltak mennyire tényszerűek. Amennyiben tehát a szerkesztőség nem élt a szerkesztés jogával, és Szendőfi Balázs véleményét közzétette, alaposan feltételezhető, hogy azzal egyetért, de legalább is hallgatólagosan támogatja.

Szendőfi Balázs a fent idézett kijelentésével az összes magyar erdészt minősítette, ráadásul elvitatta a velük való egyeztetés szükségességét.

Azt gondoljuk, hogy kevés annál károsabb dolog van a széles társadalmi rétegek tájékoztatásában, mint egy társadalmilag jól azonosítható csoportot egységesen negatívan minősíteni, ráadásul a minden probléma megoldásának alapját képező párbeszéd, egyeztetés lehetőségének elvetését támogatni.

A Pro Silva Hungaria egyesület egyik alapcélja az erdőnek az élővilágban betöltött szerepéhez illő közgondolkodás és cselekvés elősegítése, főleg az ismeretátadás, a társtudományok képviselőivel való széleskörű kapcsolattartás és ennek keretében az aktív párbeszéd során. Tagjai között jelentős számban vannak erdészek.

Egyesületünk nevében határozottan visszautasítjuk az erdészek általános értelemben vett negatív minősítését a védett erdőkben folytatott hivatásgyakorlásuk miatt, és határozottan kiállunk amellett, hogy a védett erdők kezelésével kapcsolatos társadalmi, közérdekű elvárások megfogalmazása és érvényesítése érdekében az erdészek bevonásával kell párbeszéden alapuló, széles körű egyeztetést folytatni.

Egyesületünk tagja több állami erdőgazdaság munkatársa, vagy éppen vezetője, akik nagy elkötelezettséggel szolgálják az egyesület előbbiekben említett céljait. Az egyesület tagjai között magán erdőgazdálkodók is vannak, akik szintén kezelnek védett erdőket, és a természetközeli erdőgazdálkodás úttörői. A közigazgatási és civil szférában dolgozó természetvédelmi szakemberek között is jelentős számban dolgoznak erdészek.

Egyesületünk a terepi szakmai rendezvényei alapján egyértelműen bizonyítottnak látja, hogy az állami erdőgazdaságok többsége nyitott a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodásra való átállás felé. Erről bárki meggyőződhet az egyesület honlapján, a hírek menüpont – https://www.prosilva.hu/hirek – alatt található beszámolókból.

Van tehát valós és működő alternatíva a természetvédelmi célokat is jól szolgáló erdőgazdálkodásra. Sajnálatos módon ezeket a cikk nem mutatta be.

Amennyiben az Átlátszó felelős szerkesztősége a fentiekben leírtak alapján más megvilágításban látja Szendőfi Balázs nyilatkozata közlésének súlyát, kérjük, hogy a szükséges és helyesnek gondolt helyreigazítást tegyék meg.

Nyílt levelünk megjelentetéséhez annak természetéből fakadóan hozzájárulunk, sőt kérjük az önök által használt megjelenési helyeken.

2026. február 10.

A Pro Silva Hungaria egyesület elnöksége

Forrás: PSH

A fapiacon jelenleg tapasztalható nagyon magas árak realitása alapján az RNP – Romsilva által szervezett főbb faárveréseken a 2023-as termelésre vonatkozó árverési árak háromszor magasabbak, mint a 2020-as árak. A Vâlcea Erdészeti Igazgatóság által szervezett árverésen például az átlagos árverési ár 514 lej/köbméter volt, 55.857 köbméternyi árverési mennyiségre. Ilyen árverési árak mellett a tűzifa ára csak emelkedhet. Ugyanakkor az ipari faanyag már most 40-60%-kal drágább, mint az európai országok azonos fajtáinak árai. 2022 szeptemberében az INS szerint a faipari termelésben 16%-os csökkenés várható 2021 szeptemberéhez képest. A bútorimport 2022-ben meghaladja az 1 milliárd eurót, ami a korábbi évekhez képest megduplázódik. Az erdészeti blokádok költségeit végül a lakosság fizeti meg a tűzifa és a fatermékek árán keresztül.

A tűzifára vonatkozó árplafonról szóló 134/2022. számú GEO-rendelet, az RNP – Romsilva közigazgatási határozatai a forgalomba hozott erőforrások mennyiségéről és az árverések induló árairól, valamint a kormány jogalkotási tervei együttesen súlyosan befolyásolják a lakosság tűzifával való ellátását és a faalapú iparágak gazdasági tevékenységét, ami potenciálisan mélyen negatív gazdasági, társadalmi, sőt környezeti hatással járhat.

„A román gazdaság legzöldebb ágazatát súlyosan érintik az idén ősszel hozott döntések és intézkedések. Ahelyett, hogy kiaknáznánk ezt a hatalmas gazdasági, társadalmi és környezeti potenciált, ahelyett, hogy az erdőket és a faipart a fenntartható fejlődés hajtóerejévé tennénk, ahelyett, hogy az erdészeti és mezőgazdasági biomassza megújuló forrásából biztosítanánk a kiszolgáltatott közösségek energiabiztonságát, ismét abban a helyzetben találjuk magunkat, hogy meg kell kongatnunk a vészharangot, hogy megállítsuk ezeket a fejlesztéseket, amelyek azzal fenyegetnek, hogy lerombolják mindazt, amit az ágazatban az elmúlt harminc év során felépítettünk.”

Cătălin Tobescu
Elnök, Faipari Szövetség – Prolemn

A faanyagforrásokon alapuló fejlődés szilárd alapjai

A faalapú gazdasági tevékenységek jelenleg 4,5%-kal, azaz évi 9,86 milliárd euróval járulnak hozzá Románia GDP-jéhez, és több mint 330 000 közvetlen, közvetett és indukált munkahelyet biztosítanak.

Ugyanakkor az erdei biomasszából előállított hőenergia 40 000 000 MWh-nak felel meg, ami a Romániában termelt megújuló energia 62%-ának felel meg. A fás biomasszából származó energia metángázzal való helyettesítése évente 4 milliárd köbméter gáz többletfogyasztást és több tízmilliárd eurós nagyságrendű új beruházást igényelne az elosztóhálózatokba. Valójában az erdei biomassza még hosszú évekig, ahogy ma is, az egyetlen megújuló fűtési forrás marad, és egyben a legolcsóbb is.

Mindezen előnyöket az éves erdőnövekedéshez viszonyítva és más európai országokhoz képest alacsony fatömeg kitermeléséből nyerik ki. A PwC szeptemberben közzétett tanulmánya szerint Románia a teljes éves erdőnövekedés 33%-át kitermeli, míg az európai átlag 63% körül van, és az első három ország kitermelése meghaladja vagy megközelíti a 100%-ot.

E szilárd alapok ellenére olyan kedvezőtlen fejleményeknek vagyunk tanúi, amelyeket olyan jogalkotási és adminisztratív intézkedések okoznak, amelyek súlyosan torzítják a fapiacot és következésképpen a gazdasági tevékenységet a nemzetgazdaság egyik kulcsfontosságú ágazatában.

Az együttes hatás: a lakosság tűzifaellátásának csökkenése, a fékezett fafeldolgozó ipar

A közelmúltban hozott közigazgatási határozatok és jogalkotási intézkedések eredményeként a következőknek lehetünk tanúi:

-> A lakosság tűzifával való ellátásának válsága, az árak magasabbak, mint a felső határ előtt.
-> A fapiacon a minimális árszintet meghatározó, nagyon magas tűzifaárak mellett az ipari faanyagok árai 40-60%-kal magasabbak az európai piaci áraknál, ami befolyásolja a román faipar versenyképességét.
-> A faiparban a termelés drámai csökkenése, 2022 szeptemberében 16%-kal 2021 szeptemberéhez képest, jelentős termelési kapacitások bezárásával.
-> A bútorimport közel megduplázódása 2022-ben az előző évekhez képest, és a behozatal meghaladja az 1 milliárd eurós küszöbértéket.
-> A fapiacon jelenleg tapasztalható nagyon magas árak realitása alapján az RNP - Romsilva által szervezett főbb faárveréseken a 2023-as termelésre vonatkozó árverési árak háromszor magasabbak a 2020-as áraknál. A Vâlcea Erdészeti Igazgatóság által szervezett árverésen például az átlagos árverési ár 514 lej/m3 volt, 55.857 köbméternyi árverési mennyiségre.
-> Egy sürgősségi rendeletjavaslat az erdészeti tervek környezeti értékelésének visszamenőleges felülvizsgálatát írja elő, ami az erdészeti tervek alkalmazásának felfüggesztéséhez vezethet a nemzeti erdészeti alap 50-70%-ára vonatkozóan, növelve a szűk keresztmetszeteket és a piaci faforrások hiányát.

A piaci faforrások hiányának helyzetében azok a helyes intézkedések a megfelelőek, amelyek a szükséges erőforrások biztosításához vezetnek, ahogyan arra a Faipari Szövetség – Prolemn mindig is rámutatott.

-> a piac ellátása az erdészeti tervekben meghatározott lehetőségeknek megfelelő mennyiségű fával.
-> a jövőre vonatkozó funkcionális környezeti értékelési eljárás végrehajtása, a jelenleg hatályos tervekre vonatkozó átmeneti intézkedésekkel, hogy ne legyenek szűk keresztmetszetek.
-> a referenciaárak alapján, gazdasági okokból helyesen megállapított induló árverési árak.
-> a tűzifa, pellet és brikett árplafonjairól szóló sürgősségi rendeletet azonnal hatályon kívül kell helyezni a további káros hatások elkerülése érdekében, majd ezt követően valódi támogatási intézkedéseket kell hozni.
-> a biomassza felhasználásának energiahatékonyságát növelő projektek végrehajtása. Egy egyszerű példa: Románia évente 600 000 tonna pelletet állít elő, de az éves hazai fogyasztás csak 200 000 tonna, mert Románia nem hajtott végre komoly projektet a pelleterőművek telepítésének támogatására.
-> a mezőgazdasági biomasszának számos kategóriája létezik, amely energetikai célokra hasznosítható, nem szabad minden súlyt a fa igen értékes erőforrásra helyeznünk.

A nyílt levéllel együtt a kormány rendelkezésére bocsátott hatáselemzés a ProLemn honlapon érhető el.
A teljes elemzés letöltése (.pdf)

Mindezen kérdések és javaslatok megvitatására a 6. Erdészeti, Faipari és Zöldgazdasági Fórumon kerül sor, amelyet 2022. december 14-én a Román Erdészeti Közösség – Fordaq szervez a Faipari Szövetség – Prolemn támogatásával.

szerk/ford: Tóth János, forrás: ProLemn 12-07

A felhívás aláírói szerint nincs értelme korlátozni a fakitermelést, mivel az európai országokban az erdőgazdálkodás fenntartható módon történik, és ezért klímasemleges. A jelenlegi energiaválságban az erdei erőforrások felhasználásának kizárása teljesen indokolatlan és káros lehet.

Felhívják a figyelmet arra, hogy a fakitermelés és az azt követő újratelepítés nélkül az erdő szén-dioxid-csökkentő potenciálja nullára csökken. Ennek oka, hogy a legtöbb szén-dioxidot a fák a növekedési és fejlődési fázisban, azaz a fiatal állományokban veszik fel.

Egy erdészeti hatóságokból álló nemzetközi testület szerint az EU-ban az erdőgazdálkodás ökológiailag fenntartható – a fát építőanyagként és energiatermeléshez szükséges tüzelőanyagként használják, de a faanyag mennyiségét állandóan fenntartják, és megújítják az állományt, ezért „klímatudatos”. A felhívás szerzői is azon a véleményen vannak, hogy az erdőterületek emberi kezelésből való kizárása egyáltalán nem növeli az erdő biológiai sokféleségét.

Az irányítás elhagyása ezért csak káros következményekkel jár.

A tudósok felhívása a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvről Brüsszelben folyó tárgyalásokhoz kapcsolódik. Az Európai Parlament már döntött arról, hogy a fa megújuló energiaforrásként való elismerését el kell vetni. A szakértők szerint ez egyértelmű tévedés, mivel a megfelelően kezelt erdők a fát teljes mértékben megújuló energiaforrássá teszik.

forrás: MagyarMezőgazdaság (11-10) a farmer.pl (10-31) cikke alapján

Kedves kollégák az erdészeti tudomány világából,

az Európai Bizottság 2021. július 14-én az Európai Zöld Megállapodás keretében új éghajlatvédelmi csomagot terjesztett elő, amely magában foglalja a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvet (RED), a 2030-ig szóló erdészeti stratégiát és a 2030-ig szóló uniós biodiverzitási stratégiát. Ezek az új szabályozások érintik az erdőket, az erdőgazdálkodást és a faipart. A múltban a multifunkcionalitást célzó fenntartható erdőgazdálkodás volt az irányadó elv. Ezzel szemben jelenleg megfigyelhető, hogy az EU erdészeti politikájában a biológiai sokféleség és a természetvédelem felé tolódik a hangsúly, míg a fahasználat és az erdők éghajlatvédelmi jelentősége a második helyre szorult. Ezért fogalmazódott meg az alábbi levél.

Az aláírási listát elküldjük az Európai Bizottság elnökének, U. Von der Leyennek, az Európai Parlament elnökének, R. Metsolának és az Európai Tanács elnökének, C. Michelnek.

Felkérek minden, az erdészeti ágazatban tevékenykedő kutató, oktató személyt (pl. egyetemek, állami és/vagy magán kutatóintézetek; de kérjük, hogy az ipar/vállalatok képviselői ne vegyenek ebben részt), írják alá nyílt levelemet!

Levél a klímatudatos erdőgazdálkodás szükségességéről:

Tisztelt von der Leyen elnök asszony, tisztelt Metsola elnök úr, tisztelt Michel elnök úr!

Az Európa és a világ számos részén tapasztalható forró és száraz időjárás miatt aggódunk erdeink jövője miatt. A szárazság, a betegségek és a tüzek egész tájakat pusztítanak el, függetlenül a természetvédelmi vagy gazdálkodási státusztól. Nyilvánvaló, hogy az erdőkre egyre nagyobb veszélyt jelent az éghajlatváltozás, ugyanakkor megfelelő gazdálkodással és termékeik felhasználásával képesek enyhíteni az éghajlatváltozást és növelni a biológiai sokféleséget, hogy biztosítsák a biogazdaságot és a megújuló energiaellátást Európában. Az erdők nagymértékben képesek megkötni a légkörből a szén-dioxidot. Számos európai országban azonban a növekvő fakészlet már elérte a magas szintet, és a biomassza további felhalmozódása kockázatosnak tűnik az éghajlat felmelegedése miatt. Ha a száraz évek gyakoribbá válnak, akkor a következő évtizedben az erdei biomassza várhatóan inkább csökkenni, mint növekedni fog, függetlenül a gazdálkodástól és a védekezéstől. Jelenleg a kezelt erdőkben a szén éves növekedése magasabb, és a maximális famennyiségek ugyanannyira nőnek, mint a védelem alatt. Kitermelés nélkül az erdők térfogata telítődni fog. A szén-dioxid-elnyelés a nullához fog közelíteni, ahogyan az Ukrajna érintetlen erdeiben az idős növekedési területeken látható.

A fenntarthatóan kezelt erdőkből származó fa CO2-semleges, tekintettel az ökoszisztéma-folyamatokra, az egyes fák közötti verseny és a természeti katasztrófák okozta veszteségek helyettesítésére a szabályozott állománysűrűséggel. Táji léptékben nincs szén-dioxid adósság. Valójában a gazdálkodás az, ami az európai történelem során növelte az erdők biológiai sokféleségét.

A fatermékek éghajlati előnyei többszörösek, és ezek a fenntartható gazdálkodást követik. Ezek attól függnek, hogy mennyi szén kerül át az erdőből a fából készült használati tárgyakba, ideális esetben nagyon hosszú időn keresztül. Ebben a folyamatban a fából készült termékek gyártása során kevesebb fosszilis energiára van szükség, mint a beton, az acél, az alumínium és az üveg esetében. Ezt a folyamatot, amelynek során az energiában gazdag szerkezeteket fával helyettesítik, termékhelyettesítésnek nevezik. A fa építőanyagként való felhasználása nem csupán a CO2 további tárolását jelenti, hanem emellett biztosítja a sürgősen szükséges megfizethető lakhatást, csökkenti az épületek energiaigényét és fenntartható munkahelyeket teremt minden európai régióban.

A fosszilis erőforrások anyaghasználattal történő helyettesítésén túlmenően egyre nagyobb mennyiségű melléktermék és újrahasznosított fa áll rendelkezésre a megújuló energiaellátás biztosítására. Az erdők ápolása és a fák kitermelése a termékek számára mindig olyan maradványokat eredményez, amelyek nem alkalmasak a termékek előállítására, azaz a fák tetejét vagy korhadt alapját. Vannak olyan vegyes fafajok, amelyeket szintén kitermelnek, de nem használhatók fel termékek előállítására, főként a lombos fák esetében. E biomassza egy része az erdőben marad holtfa és fajvédelem céljából. Emellett a fatermékek gyártása során olyan maradványok is keletkeznek, mint a vágási hulladék, a forgács és a fűrészpor, amelyek alkalmasak energiatermelésre.

A fából készült termékek életciklusának végén keletkező maradványok és maradékok energiatartalmát ideális esetben a „Bioenergia szén-dioxid-kivonással, -felhasználással és -tárolással” hasznosítani. Azzal érveltek, hogy a fa a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest alacsony energiasűrűsége miatt nem hatékony energiatermelésre. Ez az összehasonlítás azonban igazságtalan. A fosszilis tüzelőanyagok a közeljövőben nem állnak majd rendelkezésre. Ha Európában sikeresen megvalósul az energetikai átállás, a biomassza alapú szén-dioxid-kivonási és -tárolási technológiák hidrogén és biokémiai anyagok előállítására is alkalmasak.

Megfelelő erdőgazdálkodás esetén a fa energetikai célú felhasználása a fakitermelés és a faanyag termékké történő feldolgozásának mellékterméke. A fa energetikai célú felhasználása helyettesítheti a fosszilis energiát, és valamennyi európai országban az éghajlatvédelmi politika jelentős részét képezi. Az energiahelyettesítés szerves részét képezi az erdőgazdálkodásnak és a kapcsolódó fatermékeknek. Ezért a kezelt erdő ágazati elemzésénél figyelembe kell venni az egész rendszer anyag- és energiaáramlását, amely az erdőhöz és annak használatához kapcsolódik.

Csak az erdőgazdálkodás és a fahasználat esetében kerüljük el a fosszilis CO2-kibocsátást. A faanyag erdei tárolásának növelése csak kompenzálja, de nem kerüli el az előre nem látható kockázatokkal járó CO2-kibocsátást. A fenntarthatóan kezelt erdőkből származó fa energetikai célú felhasználásának betiltása és a védelem alatt álló uniós erdők arányának növelése nem alkalmas Európa éghajlatvédelmi politikájának támogatására, nem jár további előnyökkel a biológiai sokféleség szempontjából, és akadályozza a körkörös biogazdaságot. Még azt is megállapíthatjuk, hogy az ökológiailag vezérelt fenntartható erdőgazdálkodás, amely a famennyiséget állandó szinten tartja, és a növekményt termékek és energia előállítására használja fel, „klímatudatos”.

Jelenleg a fa iránti kereslet meghaladja a kínálatunkat. Ezért az EU a világ más régióiból importál fát. Ebben a helyzetben nem tűnik megfelelőnek, hogy erdőterületeket különítsünk el a vadon számára, ami bizonyítottan nem alkalmas további fajok fenntartására.

Prof. Roland Irslinger
2022. szeptember 9.

FATÁJ megjegyzés: az online petíciót a megjelenésétől a cikk írásáig eltelt egy hónap alatt 28 ország (Ausztrália, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Dánia, Egyesült Államok, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Kanada, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Mexikó, Nagy Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia) 378 erdőtudományokkal foglalkozó professzora, doktora, etc. írta alá.

szerk/ford: Tóth János, forrás: petitions

Az Agrárminisztérium közigazgatásért felelős államtitkárának aláírásával válaszlevél érkezett a hat zöld civil szervezet – a WWF Magyarország, Magyar Természetvédők Szövetsége, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 10 millió Fa Alapítvány, Greenpeace Magyarország és Levegő Munkacsoport – által indított, a mai napig 112.389 ember és 378 szervezet által aláírt nyílt levélre, amely a kormány tűzifarendeletének visszavonását kérte Magyarország miniszterelnökétől, továbbá számos javaslatot fogalmazott meg az ország energiaellátásának javítására.

A minisztérium levele a rendelet megalkotásának indokaként megnevezi a veszélyhelyzetet, valamint azt, hogy garantálni kell az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságát, továbbá a nemzetgazdaság stabilitásának biztonságát. Kiemeli, hogy a szabályozás tekintettel van arra, hogy a megemelkedett tűzifaigény kielégítése ne okozzon visszafordíthatatlan és hosszú távú káros hatást a természeti környezetünkben. Kijelenti, hogy a kormány folyamatosan vizsgálja, szükség van-e még a rendeletben foglaltakra, arányos-e az elérni kívánt céllal, és eléri-e a kívánt társadalmi-gazdasági hatást. Amint az intézkedés feltételei már nem állnak fenn, a kormány haladéktalanul gondoskodni fog annak visszavonásáról. A levél kitér emellett az Agrárminisztérium által kiadott utasításra is, amely „egyértelműsíti a kormányrendelet alkalmazásának kereteit” – a minisztérium által irányított állami erdőgazdálkodók számára.

A hat civil szervezet álláspontja szerint a kormányrendeletben szereplő lazítások nem kellően indokoltan és aránytalan mértékben vállalják fel a természeti értékeink hosszú távú károsításának veszélyét védett és Natura 2000 területeken is. Bár az agrárminiszter utasítása a jogszabály egyes elemeinek alkalmazását megtiltja a minisztérium irányítása alá tartozó állami vagyonkezelők számára, a lazítások által megnyitott lehetőségek az egyéb állami intézmények által kezelt, illetve magántulajdonú erdőkben továbbra is fennállnak.

„Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a tarvágás közjóléti és védelmi rendeltetésű, magas természetességű állami erdőkben bármely kezelő számára lehetőség legyen. Kifejezetten hosszú távú károkozás kockázatát látjuk abban, hogy védett és Natura 2000 területeken nem szükséges őshonos fafajokkal felújítani az erdőt, hanem lehetőség van az idegenhonos inváziós fafajokkal történő felújításra és annak fenntartására további évtizedeken át. Mindez még inkább kifogásolhatóvá teszi a védett és Natura 2000 területek kezelésének koncepcióját, ahol eddig is vágásterületekkel járó, intenzív erdőgazdálkodás zajlott. A fakitermelés időbeli korlátozásának eltörlése valamennyi erdőterületen rendkívül aggasztó az erdei élővilág, különösen a védett és fokozottan védett, továbbá Natura 2000-es jelölő növény- és állatfajok megőrzése szempontjából” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.

„Az energiabiztonság fokozása érdekében érthető, hogy ideiglenesen több tűzifára van szükség, de ez éppúgy biztosítható lenne az alacsonyabb természetességű, védett területen kívüli erdőkből, illetve akár az erdőterületeken kívüli fás területek kitermelésének támogatásával. Ezeket ráadásul sok esetben invazív fajok alkotják. Ugyanakkor fontosnak tartjuk megjegyezni, hogyha az utóbbi időkben megfelelő hangsúlyt fektettünk volna a lakossági energiahatékonyságra, akkor kevésbé került volna a lakosság ilyen kiszolgáltatott helyzetbe. Ennek korrigálását sosem késő elkezdeni” – tette hozzá Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője.

A nyílt levelet megfogalmazó hat környezet- és természetvédelmi szervezet aggodalommal szembesült a kormányrendelet létrejöttének körülményeivel is. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a természeti értékeink jövőjét meghatározó fontos törvények alkalmazását lazító intézkedéseket széles körű szakmai egyeztetések nélkül hozzák meg. A szervezetek továbbra is szorgalmazzák a kormányrendelet visszavonását. Felhívják továbbá a kormány figyelmét a védett, illetve Natura 2000 területeken folyó fakitermelés alapvető visszásságaira – különös tekintettel a tar- és végvágásokra -, amelyek az esetek többségében nem egyeztethetők össze a védelem céljaival; hatásuk természet-, klíma-, talaj- és vízbázisvédelmi szempontból egyaránt rendkívül káros.

A kormány válaszlevele ide kattintva érhető el.

forrás: WWF sajtó 09-28