FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Az erdészeti szakirányítás új szabályozása

2020. július 1-től jelentős mértékben megváltozik az erdészeti szakirányítási tevékenységre vonatkozó törvényi és végrehajtási rendeleti szabályozás. A NAK szakértőjének összefoglalója a főbb változásokról.

Az erdészeti szakirányításra, és az erdészeti szakszemélyzet tevékenységére vonatkozó szabályozást jelenleg az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) X. fejezete (Az erdészeti munkák szakmai irányítása, az erdő őrzése), valamint az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásba vételének és nyilvántartásból való törlésének, továbbképzésének, szolgálati tevékenységének részletes szabályairól, valamint az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személyek szolgálati tevékenységének egyes szabályairól szóló 71/2010. (V. 13.) FVM rendelet tartalmazza.

A szabályozási területre már az 1996. évi erdőtörvény óta jellemző, hogy a törvény néhány rendelkezésben mindössze a főbb szabályokat,

–    az erdőgazdálkodók erdészeti szakszemélyzet alkalmazási kötelezettségét,
–    az erdészeti szakszemélyzet jogosultságainak és kötelezettségeinek tételes felsorolását, valamint

–    az erdészeti szakirányítói névjegyzék adattartalmát rögzíti.

Az erdészeti szakszemélyzet tevékenységére – nyilvántartására, esküjére képzésére, továbbképzésére, esetleges elmarasztalására, egyenruhájára, igazolványára, jelvényére, stb. – vonatkozó átfogó részletszabályozást pedig egy külön végrehajtási rendelet (korábban Erdészeti Szolgálati Szabályzat néven) tartalmazza.

Ez a tartalmi megosztás a továbbiakban is fennmarad, ami viszont indokolttá tette, hogy a végrehajtási rendeleti szabályozás miniszteri rendelet helyett kormányrendeletben kapjon helyet. Ezt a cserét is szolgálja a most megjelent, és 2020. július 1-én hatályba lépő, az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet).

Az Evt. kapcsolódó módosításai

A rendelet megalkotásához kapcsolódóan ugyancsak 2020. július 1-i hatályba lépéssel néhány ponton módosul, illetve kiegészül az Evt. említett X. fejezete is. A módosítások elsősorban fogalmi pontosítások, a kiegészítések pedig az erdészeti szakszemélyzetnek és az őt alkalmazó erdőgazdálkodónak, illetve mindkettőjük viszonylatában az erdészeti szakirányító vállalkozásnak az erdészeti szakirányítás során egymás irányában fennálló viszonyrendszerét szabályozzák.

A törvénymódosítás során újragondolást igényelt, hogy az erdőgazdálkodás szakszerűségét biztosító szakirányítói szolgáltatások milyen típusú, lehetőleg tartamos jogviszonyokban nyújthatók magas színvonalon, átláthatóan, jogszerűen úgy, hogy a szakirányító alkalmazásának kötelezettsége a rendeltetését valóban be is töltse.

A jogalkotó abból indult ki, hogy erdészeti munkák szakmai irányítását csak korszerű, folyamatosan megújuló szakmai tudás birtokában, üzletszerű tevékenység esetén pedig csak vállalkozási formában lehet végezni, a szakirányítási munka letéteményesei pedig továbbra is – erdészeti szakirányító vállalkozás megbízása esetén is – a képzett és gyakorlott erdészeti szakszemélyzet.

A törvény a módosítást követően immár kifejezetten rögzíti, hogy az erdészeti szakirányítási tevékenység során a szakmai tudást össze kell hangolni az erdőkhöz fűződő közérdekekkel és az erdőgazdálkodó érdekeivel. Az erdészeti szakszemélyzetre és az erdészeti szakirányító vállalkozásra egyaránt értelmezhető kötelezettségnek a törvényi rögzítése azért is fontos, mert a közérdek figyelembe vétele a polgári jogi jogviszonyokban nem magától értetődő és elvárt kötelezettség.

Az erdészeti szakszemélyzet továbbra is önálló felelősséggel tartozik az általa ellátott szakirányítási tevékenységért, és ezzel összefüggésben közvetlenül számon kérhető az erdészeti hatósági eljárásokban. Az elváráshoz kapcsolódóan ugyanakkor a törvény a továbbiakban azt is rögzíti, hogy

–    az erdőgazdálkodó az általa alkalmazott szakirányítónak, továbbá a szakirányító vállalkozás a szakszemélyzetének késedelem nélkül köteles rendelkezésére bocsátani a szakirányítási tevékenység ellátásához szükséges, a szakirányított területen az erdőgazdálkodást befolyásoló minden információt, valamint

–    a szakirányító az alkalmazója közérdekkel ellentétes, jogszabályba ütköző utasítását köteles megtagadni.

Az erdészeti szakirányítási tevékenység ismertetett felelősségi viszonyai nem új keletűek, a most közvetlenül is nyilvánvalóvá tett rendelkezések áttételesen nagyrészt az eddigi szabályozásból is levezethetőek voltak. Fontos ugyanakkor, hogy az erdőgazdálkodók, valamint a magán erdőgazdálkodásban a jövőben várhatóan mind szakirányítóként, mind pedig erdőgazdálkodóként előtérbe kerülő, és ezáltal folyamatosan bővülő erdészeti szakirányító vállalkozások az ismertetett felelősségi viszonyokat a tevékenységük megtervezése és megszervezése során vegyék figyelembe. Illetve ha ebben a tekintetben bármilyen ellentmondás merül fel, akkor azt jelezzék a szakmai érdekvédelmi szervezetek vagy a jogalkotó felé.

Az új végrehajtási rendeleti szabályozás főbb változásai

A kormányrendelet az Evt. erdészeti szakirányításra vonatkozó, előbbiekben ismertetett, bővített szabályozásához kapcsolódó részletszabályokat határozza meg. A rendelet teljes szövege itt olvasható.
A kormányrendelet felépítése és főbb tartalmi elemei hasonlóak a jelenleg hatályos miniszteri rendeletéhez, azaz meghatározza

–    az erdészeti szakirányítási tevékenység gyakorlásához a törvényben előírt nyilvántartásba történő bejegyzés személyi feltételeit,

–    a kiemelt besorolások nyilvántartásba vételének feltételeit,

–    az előbbiekkel összhangban a nyilvántartásba vételi kérelmek taralmi elemeit,

–    a nyilvántartásból történő törlés eseteit,

–    a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás módját,

–    az erdészeti szakszemélyzet alap- és kiegészítő képzésének rendszerét,

–    az erdészeti szakirányítókkal szemben önállóan alkalmazható jogkövetkezményeket,

–    az erdészeti szakszemélyzet esküjét, egyenruháját, igazolványát és jelvényét, valamint

–    az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személyek egyenruháját, igazolványát és jelvényét.

A részleteket illetően viszont több módosításra, illetve kiegészítésre került sor, melyek közül az alábbiak érdemelnek kiemelést:

–    Az erdészeti szakszemélyzetnek az erdészeti szakirányítási tevékenységért való önálló felelősségéhez kapcsolódóan a Korm. rendelet általános szabályként

— nyilvánvalóvá teszi, hogy a szakirányítói ellenjegyzés alatt erdészeti szakirányító vállalkozás megbízása esetén is az erdészeti szakszemélyzet személyes ellenjegyzését kell érteni, illetve

— meghatározza az ellenjegyzés módját, és tartalmát.

–    A jogosult erdészeti szakszemélyzet kiemelt besorolás nyilvántartásba vétele – az eddigi, illetve az egyéb erdészeti szakszemélyzetre és az erdészeti szakirányító vállalkozásra a továbbiakban is érvényes fő szabálytól eltérően – nem határozatlan, hanem 5 éves határozott időtartamra szól. Ennek lejárta előtt kezdeményezni kell annak meghosszabbítását. A meghosszabbítás feltétele a kiegészítő képzési előírások teljesítése.

–    Az erdészeti szakirányítás szakmai színvonalának növelése érdekében a továbbiakban is elvárás lesz a jogosult erdészeti szakszemélyzettől, hogy a tevékenysége kezdetén alapképzésen, később pedig rendszeresen – ötéves ciklusokban, meghatározott kreditpont összegyűjtésével – kötelező illetve választható kiegészítő képzéseken vegyen részt, és az előírt vizsgákat letegye.

–    Lehetővé válik mind az erdészeti szakszemélyzet, mind pedig az erdészeti szakirányító vállalkozás részére az erdészeti szakirányítási tevékenység szüneteltetése, és ennek a nyilvántartásba való bejegyeztetése. Ennek elsősorban a jogosult erdészeti szakszemélyzet esetében van jelentősége, mert ők a szüneteltetés időtartamára mentesülnek a kiegészítő képzési előírások alól, illetve a kiemelt besorolásuk öt éves nyilvántartási időszaka a szüneteltetés időtartamával meghosszabbodik.

–    A Korm. rendelet is meghatározza azokat a jogszerűtlen cselekményeket, amelyek esetében a jogosult erdészeti szakszemélyzet elmarasztalására kerülhet sor. Ilyen elmarasztalások a továbbiakban az alábbiak lehetnek:

— a figyelmeztetés (egy éven belül csak egy alkalommal lehetséges),

— a tevékenység gyakorlásától 30 naptól egy évig terjedő időszakra történő eltiltás, valamint

— a jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolás törlése (egy évig nem kérhető újra).

–    A Korm. rendelet kiemeli, hogy az erdészeti szakszemélyzet tevékenységtől való eltiltása az őt alkalmazó erdészeti szakirányító vállalkozást – függetlenül az erdőgazdálkodóval fennálló megbízási szerződése tartalmától – nem mentesíti attól, hogy az erdő állapotát továbbra is figyelemmel kísérje, és az erdő fennmaradását, fejlődését veszélyeztető állapotról, eseményről, vad általi károsításról a tudomásszerzést követően az erdőgazdálkodót haladéktalanul értesítse, illetve a veszély elhárításában a tőle elvárható módon közreműködjön.

–    Az előbbiekkel összefüggésben az erdészeti szakirányítói névjegyzékben mind az erdészeti szakszemélyzet, mind pedig az erdészeti szakirányító vállalkozás státusza (érvényes, szüneteltetett, tevékenységtől eltiltott és törölt) is rögzítésre kerül. Az erdészeti szakirányítási tevékenység gyakorlásának az előfeltétele pedig a továbbiakban értelemszerűen az “érvényes” státusz lesz.

–    A Korm. rendelet átmeneti rendelkezésekkel rendezi, hogy az eddig határozatlan időtartamra szóló jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolás bejegyzések – az erdészeti szakszemélyzet egyéb kiemelt besorolásai, illetve további felsőfokú végzettségei függvényében – milyen lejárati idővel változnak határozott idejű bejegyzéssé, illetve az egyes esetekben milyen kiegészítő képzési elvárások vonatkoznak a bejegyzés első alkalommal történő meghosszabbítására.

–    A Korm. rendelet az erdészeti szakszemélyzetre vonatkozó szabályozás mellett immár az erdészeti szakirányító vállalkozások tevékenységére és nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket is meghatározza.

–    Erdészeti szakirányító vállalkozásként az vehető nyilvántartásba, aki, vagy amely

— erdészeti, egyéb erdőgazdálkodói, erdészeti szolgáltatási tevékenységi körrel bejegyzett jogi személynek minősülő vállalkozás, vagy egyéni vállalkozó,

— jogi személy esetében nem áll felszámolás vagy végelszámolás alatt, és nem indult ellene fizetésképtelenségi vagy kényszertörlési eljárás,

— a Korm. rendeletben meghatározott módon (Fontos változás, hogy a továbbiakban jogosult erdészeti szakszemélyzet bevonására az egyszerű megbízási jogviszony – ahogy az erdőgazdálkodók esetében – ebben az esetben sem elfogadott!) legalább egy, erdészeti iratok ellenjegyzésére jogosult, “érvényes” státuszban nyilvántartott jogosult erdészeti szakszemélyzettel rendelkezik, és

— elektronikus kapcsolattartásra szolgáló kézbesítési címmel rendelkezik, és azt az erdészeti hatóságnak bejelenti.

–    “Erdőgazdálkodásra jogosult” kiemelt besorolással (Erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás jogosult a továbbiakban erdőnek minősülő földet erdőgazdálkodási haszonbérleti, erdőgazdálkodási integrátori vagy erdőkezelői szerződéssel használatba venni. Erdészeti szakirányító vállalkozás nyilvántartási jogosultságai tekintetében nem lehet figyelembe venni azt az erdészeti szakszemélyzetet, akivel szemben a nyilvántartás adatai alapján az erdészeti hatóság a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül végleges határozattal megállapított erdővédelmi bírságot alkalmazott!) azt az erdészeti szakirányító vállalkozást lehet nyilvántartani, amelyik az előbbieken felül az alábbi feltételeknek is megfelel:

— jogi személy esetén a törvényes képviselője és személyesen közreműködő tagjai közül legalább egy személy, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó egy személyben

— jogosult erdészeti szakszemélyzetként a nyilvántartásban “érvényes” státuszban szerepel,

— felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik,

— rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, és

— legalább 5 éves időtartamban jogosult erdészeti szakszemélyzetként szerepelt a nyilvántartásban, továbbá

— az erdőgazdálkodásába vont összes terület alapulvételével, minden megkezdett ezer hektár után legalább egy jogosult erdészeti szakszemélyzettel rendelkezik.

–    Az erdészeti szakirányítói névjegyzékbe való bejegyzést erdészeti szakirányító vállalkozás esetén hatósági bizonyítvány igazolja.

Szalai Károly, Forrás: NAK

Kapcsolódó:

Módosul az erdőtörvény – erdőgazdálkodási korszakváltás FATÁJ 2020-06-04

Új jogszabály az erdészeti szakszemélyzetről FATÁJ 2020-05-29

Erdőgazdálkodás, halászat, halgazdálkodás, vadgazdálkodás is a stratégiai ágazatok között FATÁJ 2020-05-26

Korszakváltás előtt az erdőgazdálkodás FATÁJ 2020-05-20 

Új törvényjavaslat az osztatlan közös földtulajdon felszámolására Ez volt a fentiek szerint elfogadott előkészítése FATÁJ 2020-04-29

Erdőtörvény és rendeletei – egységes szerkezetben Ez a fenti módosítás előtti állapotot mutatja FATÁJ 2020-04-27

Kitolódott a megbízásos erdőgazdálkodói szerződések érvényességi határideje Ebben a cikkben található a fenti módosítást előkészítő javaslatcsomag. FATÁJ 2020-04-17

Az elavult magánerdő-használati jogcím kivezetése Szalai Károly írása az akkor már ismert várható változásokról. FATÁJ 2020-04-06

Előző cikk

Minden az erdőhöz köti a Bedő igazgatóját

Következő cikk

Csányi Sándor a Soproni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések