Antti Otsamo, a finn állami erdőket kezelő cég tartamos erdőgazdálkodás igazgatójának kérdése: Az EU Biodiverzitás Stratégiája folyamatban van – javulni fog a biodiverzitás?
A szerző angol nyelvű cikkének nyers fordítása az alábbi, annak érzékeltetésére, hogy a nagyon sok erdővel rendelkező és gondos, tartamos erdőgazdálkodást folytató finneknek is komoly fejtörést okoz a nemrég megjelent EU Biodiverzitási Stratégia értelmezése. (Biztosan lehetne szebb fordítást is készíteni, köszönettel veszek ehhez bármely javaslatot. Remélhetően világosan kiolvasható a finnek aggodalma a CBD-vel kapcsolatban.)
A szerző: Antti Otsamo, a finn állami erdőket kezelő Metsähallitus Forestry Ltd. tartamos erdőgazdálkodás igazgatója.
A biodiverzitás tényező minden döntéshozatalban jelen van Finnországban, bár annak tartalma és hatása ritkán van reflektorfényben. Időről-időre emlékezni kellene a biodiverzitás fogalmának a szélektől a fősodorba érkezésére – hányan emlékszünk rá?
Az Egyesült Nemzetek Biológiai Sokféleség Egyezményét (Convention on Biological Diversity = CBD) 1992-ben fogadták el Brazíliában, Rio de Janeiróban. Az Egyezményben kitűzött célok: a fajok és élőhelyek sokféleségének megőrzése, a világ ökoszisztémáinak, a növény- és állatvilágnak a védelme, valamint a természeti erőforrások fenntartható felhasználásának előmozdítása voltak.
A hagyományainak megfelelően Finnország komolyan vette a CBD-t. Hamarosan az EU vezetői voltak annak végrehajtása terén, amire indokoltan büszkék lehetünk.
Azóta a biodiverzitást minden Finnországban a természettel kapcsolatos tevékenységben figyelembe veszik. Melyik másik ország térképezte fel élőhelyeit és fajait hasonló aprólékosan, és értékelte szakértőkkel a veszélyeztetettségeket, egyaránt kitanultak és elkötelezettek a feladataikban?
Az Európai Unió Biológiai Sokféleség Stratégiájára vonatkozó javaslat nem tartalmazza a megélhetésre gyakorolt hatásának értékelését. [Nincs benne hatástanulmány erre.] Mi történt a természeti erőforrások fenntartható felhasználásával, amelyet a Rioi Egyezmény már említ? [Hogyan értékelhetőek az e téren eddig megtettek?]
A védett területek száma szisztematikusan nőtt, és például az erdőgazdálkodási gyakorlat kutatások alapján és az egyre javuló iránymutatások segítségével fejlődött. A kereskedelmi [termelő] erdőkben a holtfa mennyisége aktívan nő, és az erdészeti tevékenységek tervezésekor alaposan tanulmányozzák a finnországi veszélyeztetett fajok vörös könyvét, amelyet kb. 10 évente felülvizsgálnak.
A Rioi Egyezmény ösztönözte az FSC és PEFC erdészeti tanúsítási rendszerek létrehozását is. Ezek jelentősen fejlesztették az egész erdőgazdálkodási ágazatot, és továbbra is ezt teszik. Ebben a tekintetben is Finnország úttörő.
Az Európai Unió Bizottsága nemrégiben ambiciózus javaslatot tett közzé az Unió biodiverzitási stratégiájáról. Javasolja a védett területek és a tervezett helyreállítás jelentős növelését.
A javasolt intézkedések nem veszik figyelembe a tagállamok sajátosságait vagy az erdők gazdasági és társadalmi jelentőségét. Javasolt stratégiájával a Bizottság egyértelműen túllépi mandátumát és beavatkozik a nemzeti erdészeti politikába, és a stratégia jelentős hatással lehet arra, hogy Finnország hogyan használhassa erdőit.
A legszembetűnőbb követelmény az, hogy növelni kell a védett területeket. Az EU tengeri és szárazföldi területeinek egyharmadát kell védeni, vagy helyreállítani és ennek egyharmadát szigorúan kell védeni. [Mármint az új EU BiodivStr. szerint.]
Ami a szigorú védelmet illeti, ez Finnországnak nem okoz gondot, mivel helyzetünk az egyik legjobb Európában. Azonban a védelem bővítése esetén akkora területet kellene helyreállítanunk, ami a kétszerese a most védettnek és ez elég nagy feladat.
Hogyan kell érteni a helyreállítás követelményét? Minden tagállamnak helyre kell állítania a teljes területének meghatározott százalékát, vagy a követelményt minden egyes élőhelyre külön kell alkalmazni? Milyen kritériumok vonatkoznak a helyreállításra, és mi a cél? Hogyan finanszírozzák ezt?
Ez azzal a kockázattal járhat, hogy azoknak az országoknak, melyek több, az Unió védelmi céljának megfelelő élőhellyel rendelkeznek aránytalanul terheket kell vállalniuk.
Tehát újra: a szigorú védelem nem vezet automatikusan a biológiai sokféleség javulásához. A védett hektárok számát nem lehet közvetlenül a legértékesebbek védelmeként lefordítani.
A javasolt stratégia minden emberi tevékenység fölé emeli a biodiverzitást. [Minden emberi tevékenységnél fontosabbnak tartja.] Az intézkedések gazdasági hatására bemutatott értékelés elégtelen.
Nincs hatástanulmány a megélhetésre gyakorolt hatásról, ami egyenesen ijesztő. A finnországi megélhetés többek között attól függ, hogyan vagyunk képesek erdőterületeinket használni.
Sőt, lehetséges-e valóban támogatni az európai biodiverzitást egyszerűen a szigorú védelem növelésével? Mi történt az erőforrások fenntartható használata terén, amelyet a Rioi Egyezmény már említ?
Egyszer azonban meg kell állni és megfontolni [átgondolni], hogy mit is akarunk elérni és mennyit vagyunk hajlandóak fizetni ezért.
Nyersfordítás, szerkesztés: MM
Kapcsolódó:
A Svéd Erdőipari Szövetség az EU Biodiverzitás Stratégiájáról FATÁJ 2020-05-29
Kérdések és válaszok az EU Biodiverzitási Stratégiához FATÁJ 2020-05-24
AM: az európai mezőgazdaság halálos ítélete is lehet, ha Brüsszel az EB javaslatai alapján hajtja végre a Green Deal rendelkezéseit FATÁJ 2020-05-22
Elfogadhatatlannak nevezte a Bizottság új stratégiáját az Agrárkamara agrarszektor.hu 2020-05-21
(A Biodiverzitási Stratégia erdőre, erdőgazdálkodásra vonatkozó elemeivel úgy tűnik, hogy az Agrárkamara sem foglalkozott még, legalább is e cikkben e szakterületről nem tettek említést.)
Az Európai Magánerdő Szövetség az EU Biodiverzitás Stratégiájáról FATÁJ 2020-05-21
CEPI véleménye a Biodiverzitási Stratégiáról FATÁJ 2020-05-20
Az EU Biodiverzitási Stratégiája 2030-ig FATÁJ 2020-05-20
EUSTAFOR az EU 2030-ig szóló biodiverzitási céljairól FATÁJ 2020-05-19
