Egy új tanulmány szerint a városi és mezőgazdasági területeken kívül a természetes, biodiverz erdők ~226 Gt szén-dioxid megkötésére képesek. A pénzügyi intézményeknek és vállalkozásoknak lépéseket kell tenniük az erdőirtás megszüntetésére saját portfóliójukban és ellátási láncukban.
Miközben a médiában folytatódik a vita az erdők helyreállításáról a szén-dioxid-kompenzáció érdekében, a zürichi ETH Crowther Lab vezetésével világszerte több száz tudós egyesítette erőit, hogy az erdők szén-dioxid-potenciáljának integrált globális értékelését készítsék el. A Nature folyóiratban közzétett tanulmány – melynek szerzői csapatához 232 kutató nevét tüntették fel – szerint a természetes, biodiverz erdők helyreállítása ugyan ~30%-ban hozzájárulhat a szén-dioxid-levezetési célok eléréséhez, de a természetes erdők nem helyettesíthetik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Ha nem sikerül lassítanunk kibocsátásainkat, akkor a folyamatos éghajlatváltozás veszélyezteti az erdőket, és korlátozza szén-dioxid-elnyelő képességüket.
Mit tesz a Világgazdasági Fórum (WEF – World Economic Forum) az erdőirtás ellen?
Az erdőirtás megállítása alapvető fontosságú a globális éghajlatváltozás legrosszabb hatásainak elkerülése érdekében.
Az erdők pusztulása majdnem annyi üvegházhatású gázt bocsát ki, mint a globális közúti közlekedés, és mégis riasztó ütemben folytatódik.
2012-ben több mint 150 Latin-Amerikában, Nyugat-Afrikában, Közép-Afrikában és Délkelet-Ázsiában dolgozó partnert fogtunk össze, hogy létrehozzuk a Trópusi Erdők Szövetsége 2020 elnevezésű globális köz- és magánszféra partnerséget, amely a rendszerszintű változásba történő befektetések elősegítését célozza.
A vállalkozások, kormányok, civil szervezetek, őslakosok, közösségek és nemzetközi szervezetek által alkotott szövetség segít az erdőirtásért gyakran felelőssé tett nyersanyagok termelőinek, kereskedőinek és vásárlóinak abban, hogy erdőirtásmentes ellátási láncokat alakítsanak ki.
Az Alapanyagok és erdők 2020-as menetrendje összefoglalja azokat a területeket, amelyeken a legsürgősebb intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az erdőirtás eltűnjön a globális mezőgazdasági ellátási láncokból.
A Trópusi Erdők Szövetsége 2020 egyre nagyobb teret nyer a négy alapanyag – pálmaolaj, marhahús, szója, valamint cellulóz és papír – előállításához kapcsolódó erdőirtás elleni küzdelemben.
Vegye fel velünk a kapcsolatot, és csatlakozzon az erdőirtás megállítására irányuló küldetésünkhöz.
Mit mond a tudomány?
Az adatok azt mutatják, hogy az erdőkben tárolt szén-dioxid összmennyisége ~328 Gt-tal elmarad a potenciális mennyiségtől minden tájtípusban. Egy gigatonna megegyezik Brazília és Mexikó CO2-kibocsátásával együttvéve. Ha nem vesszük figyelembe a városi és mezőgazdasági területeket, a tanulmány kiemeli, hogy a természetes erdők, ha hagyják, hogy helyreálljanak, további ~226 Gt szén-dioxidot tudnának megkötni. De ezt nem hatalmas faültetvényekkel érhetjük el.
Ennek a potenciálnak a többsége, 61%-a a még meglévő természetes erdők védelmével érhető el, lehetővé téve a degradált területek helyreállítását, hogy azok elérjék a teljes érettséget.
A fennmaradó 39%-ot a széttagolt erdészeti tájak fenntartható, az adott környezethez igazodó ökoszisztéma-gazdálkodás és helyreállítás révén történő újbóli összekapcsolásával lehet elérni. Ez magában foglalja a természetvédelmi ökoturizmus, az agrár-erdészet és az újraerdősítés hatalmas erőfeszítéseit, amelyek a biológiai sokféleséget a közösségek számára életképes gazdasági választássá teszik.
Az adatkészletből kiderült, hogy a biológiai sokféleség a globális erdőtermelékenység mintegy felét adja, ami azt mutatja, hogy az erdőkben rejlő potenciált soha nem lehet egyetlen faj monokultúrájával elérni. Az egészséges biológiai sokféleséget és a helyi lakosság jólétét elősegítő fenntartható mezőgazdasági, erdészeti és helyreállítási gyakorlatok hosszú távon a legnagyobb potenciállal rendelkeznek a szén-dioxid megkötése és tárolása terén. És ami fontos, ez nem foglalja magában más természetes ökoszisztémák átalakítását, amelyek természetes módon nem támogatnák a fákat. Létfontosságú, hogy megvédjük a természetes gyepek, tőzeglápok, vizes élőhelyek és minden más ökoszisztéma ökológiai integritását, amelyek ugyanolyan fontosak a földi élet számára.
A helyreállítás újradefiniálása
Túl sokáig kivontuk a természetet. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, amikor a szén-dioxid-kibocsátás válik az egyetlen céllá, ez a tömeges ültetvények és a szén-dioxid-kompenzáció ösztönzésére ösztönöz, ami kárt okozhat. Itt az ideje, hogy az emberi jólétre és a biológiai sokféleségre helyezzük a hangsúlyt, hogy a szén-dioxid megkötése melléktermék legyen.
Bolygónkon mindenütt vannak olyan közösségek, őslakosok, gazdálkodók és vállalkozások, amelyek a természetes biológiai sokféleséget részesítik előnyben. Több ezer példa van arra, hogy a biológiai sokféleség világszerte javítja az emberek hosszú távú jövedelmét, és ezt kell előtérbe helyezni.
Etiópia Kaffa régiójában például a kávétermelés tönkretette a talajt és a biológiai sokféleséget. A következő 70 évben a kávétermesztés várhatóan 30%-kal fog csökkenni a gyorsan változó éghajlat miatt, amely rendszertelen esőzésekkel és hosszan tartó aszályokkal jár, ami tovább gyorsítja a talaj egészségének romlását és növeli a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyt.
Egy közösség azon dolgozik, hogy megváltoztassa ezt a valóságot. A Desta’s Coffee Jungle Farm ragyogó példája annak, hogy egy közösség hogyan csinálhatja másképp a dolgokat. Az őshonos kávénövény termesztése az esőerdő napos foltjaiban lehetővé teszi, hogy a környező ökoszisztéma csapdába ejtse a vizet és a tápanyagokat, így a kávénövények öntözés és műtrágya nélkül is képesek növekedni és bogyókat termelni.
Ez a kölcsönösen előnyös kapcsolat a közösség és az erdő között, amelyben a közösség védi az erdőt, az erdő pedig táplálja a kávénövényeket, egy erényes és gazdaságilag életképes körforgást hoz létre az emberek és a természet között. Ma ezt a kávét világszerte számos vállalat és fogyasztó számára értékesítik, akik bizonyítani tudják a regeneratív módon termesztett kávéhoz való kötődésüket.
Egy másik példa a dél-afrikai Pietermaritzburgban a Fercliffe projekt 2000 hektárnyi nedves és ködös (eső)erdő helyreállításán dolgozik. A helyi lakosok és szervezetek közössége eltávolítja az idegenhonos invazív fajokat, őshonos fákat termeszt ott, ahol az erdő degradálódott, élőhelyi folyosókat alakít ki az elaprózódott foltok között, és figyeli a biodiverzitás visszatérését.
De alapvetően mindez nem lehetséges az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors csökkentése nélkül. Nem lehet választani a természet gondozása és a szén-dioxid-mentesítés között, mert mindkettőre sürgősen szükségünk van. A természetre szükségünk van az éghajlatért, és az éghajlatvédelmi intézkedésekre a természetért.
Mit tehetünk tehát a természetes erdőkért?
Mindannyian szerepet játszhatunk ebben a változásban. Mi, a nyilvánosság, megtehetjük:
- Nézzük meg, mit fogyasztunk, és próbáljuk meg a helyi, fenntartható lehetőségeket választani.
- Fektessük be megtakarításaink minél nagyobb részét zöld projektekbe; adományozzunk és vásároljunk termékeket abból a több millió helyi közösség által irányított erőfeszítésből, amelyek világszerte előmozdítják a biológiai sokféleséget.
- Gyakoroljunk nyomást a szervezetekre és a kormányokra a természet védelme érdekében.
- Ösztönözzük a pénzügyi és politikai mechanizmusokat, hogy a biológiai sokféleség előmozdítására helyezzék a hangsúlyt az emberek jóléte érdekében szerte a világon.
A magánszektor számára az éghajlat és az erdőirtás elleni fellépés többé nem választás, hanem kötelező:
- Véget kell vetni az erdőirtásnak saját tevékenységükön belül. A természetre gyakorolt hatásaik ellensúlyozása helyett először is próbálják meg minimalizálni azokat.
- Gyorsítsák fel az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozására irányuló lépéseket, amelyek továbbra is fenyegetik az ökoszisztémákat bolygónkon.
- Fektessenek be abba a több millió helyi közösség által irányított erőfeszítésbe, amelyek világszerte elősegítik a biológiai sokféleséget.
A vállalatok azt is fontolóra vehetik, hogy elkötelezik magukat az 1t.org platform mellett, amely az erdők helyreállítását támogatja azáltal, hogy 2030-ig egymilliárd fát őriznek meg, állítanak helyre és termesztenek az emberek, a biológiai sokféleség és a bolygó érdekében.
A tanulmány pdf-ben (angol) itt tölthető le.
szerk/ford: Tóth János, forrás: WEF 11-14
