Az erdészeti ágazatnak imázsproblémája van. Néhány héttel ezelőtt Sir David Attenborough műsorvezetőként és természettudósként megdöntötte a világrekordokat azáltal, hogy kevesebb mint öt óra alatt elérte az Instagramon az egy millió követőt, azzal az egyértelmű üzenettel: bolygónk megmentése ma már kommunikációs kihívás. Különösen igaz ez a világ erdeire.
Az erdőknek kulcsszerepük van a fenntartható fejlesztési célok elérésében, az éghajlatváltozás mérséklésében, a szén-dioxid-elnyelőkkel, az élelmiszer előteremtése, a megélhetés, az üzemanyag, a lakhatás és tiszta víz biztosításáig.
Az erdészeti ágazatnak azonban imázsproblémája van.
Photo Credit: Casey Horner on Unsplash
A világ számos pontján úgy tekintenek az erdőkre, mint amelyet a természetvédelem érdekében el kell különíteni. Az erdők körül számos kommunikációs kampány elsöprő felvételeket tartalmaz, amelyek az erdőket nagy zöldfelületekként mutatják be – akként, amit a lakosság nem akar kivágni. A motorfűrész zúgása ebben az összefüggésben sok embert elriaszt.
Azt mondani, hogy létfontosságú különbség van az erdők fenntartható kezelése és a válogatás nélküli fakitermelés között, alábecsülendő lenne.
A kihívás az, hogy erről tájékoztatnunk kell a nagyközönséget, hogy megváltoztassuk ezt az erdőkkel kapcsolatos gondolkodásmódot. Javítani kell az erdők sokféle célú fenntartható használatának megértését, nemcsak az emberek milliárdjai, köztük a világ legkiszolgáltatottabbjai számára, hanem önmagukban is az erdők védelmének alapvető eszközeként.
Mivel a világ arra összpontosít, hogy a COVID-19 után jobban helyreálljon az élet, ez a kommunikációs kihívás sürgetőbb, mint valaha. Az erdők – és az erdei termékek – segíthetnek az éghajlatváltozás kezelésében és a fenntarthatósági célok elérésében, és ezeket egy új normális tervezés során be kell vonni a helyreállítási tervekbe.
A járvány olyan pillanat a történelemben is, amikor az emberek jobban tudják, mennyire fontosak az erdei termékek mindennapi életünkben. A válság idején az erdészeti termékek élen jártak az egyéni védőeszközök higiéniai termékeinek és egyéb kellékeinek, az energia biomasszájának és a tisztításhoz szükséges etanol, valamint az élelmiszerek és áruk csomagolásában.
A COVID-19 a fogyasztói hozzáállás és magatartás változását is eredményezte, amikor az emberek újraértékelik prioritásaikat. A McKinsey tanácsadó cég felmérésében a megkérdezett fogyasztók csaknem kétharmada jelentősen megváltoztatta életmódját a környezeti hatások csökkentése érdekében. Több mint 60 százalékuk beszámol arról, hogy újrahasznosított és környezetbarát csomagolásban vásárolja a termékeket. A válaszadók döntő többsége szerint nagyobb figyelmet kell fordítani a szennyezés csökkentésére – amit például a műanyagok fatermékre cseréjével érhetnek el.
Ki kell használnunk ezt a lehetőséget, hogy megfordítsuk a fenntartható erdőgazdálkodásról és az erdészeti termékekről alkotott felfogást.
Végül is van egy hatalmas “fenntartható fa” történet, amelyet el kell mondani, mert a tudomány és az innováció kitolja a határát annak, amit a fatermékekkel kezdhetünk, az építéstől az orvostudományig, valamint a fosszilis üzemanyag-alapú termékek megújuló termékekre cserélése. Remek lehetőségünk van meggyőző narratívát alkotni a megoldásokról, újragondolni a fejlődési utakat, csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátásunkat és együtt dolgozni a gazdasági, biológiai sokféleségi és éghajlat-változási válságok megoldásában.
Mit tehetünk annak biztosítása érdekében, hogy ne hagyjuk ki az esélyünket az erdészeti ágazat és a fenntartható erdészeti termékek átalakítására?
Először is biztosítanunk kell az üzeneteink következetességét. A kormányoknak, a nemzetközi szervezeteknek és a magánszektornak együtt kell működniük az erdészeti témák megértésének előmozdítása érdekében a fenntartható erdőgazdálkodás politikájában és gyakorlatában történő megerősítése érdekében.
Másodszor meg kell mutatnunk azokat az újításokat, amelyek a fát a fosszilis eredetű termékek érvényes, megfizethető és megújuló alternatívájaként használják.
Harmadszor, át kell alakítanunk és le kell egyszerűsítenünk az összetett és elvont menetrendet emberi történetekké. Üzenetünket relevánssá kell tennünk az emberek mindennapi életében és abban, hogy mit tehetnek személyesen egy jobb világ felépítésében.
Végül jobban meg kell magyaráznunk azt az igazságot, amelyet oly sok embernek még fel kell fognia: az erdőirtás helyett a fenntartható fatermékek hogyan és miért járulnak hozzá az erdők és az ökoszisztémák egészségének megőrzéséhez, miközben hozzájárulnak a szén-dioxid (CO2) kibocsátás csökkentéséhez. A közmondás szerint “a tény tény, de az észlelés a valóság.”
Amint az emberek újraértékelik életüket a COVID-19 közvetlen és közvetett következményei eredményeként, ritka lehetőségünk nyílik arra, hogy az erdőgazdálkodást a megoldás értelmes részévé tegyük. Ne pazaroljuk el!
A cikk szerzője Kai Lintunen, a FAO-UNECE Erdei Kommunikátorok Hálózatának vezetője és a Finn Erdőszövetség nemzetközi kommunikációjának vezetője.
Kai Lintunen fotójának forrása a Finn Erdőszövetség honlapja
A magyar szöveg forrása: Forestpress,
A cikk eredetije angolul: sdg.iisd.org
Szerkesztette: MM
