Az elérhető adatok alapján a nettó fakitermelés összetételét és mozgását szektorokra bontva is vizsgálhatjuk. A 22 állami erdőgazdaság az egyik csoport – az összes többiek pedig a másik.
A kormányzati agrárstatisztika erdészeti aloldalán több hasznos dolog is található. A Nettó fakitermelés_idősor_2000_2019 adatsor alapján készült ez a 3 elemzés:
Iparifa választékok fafaj összetétele
A nettó fakitermelés: iparifa, tűzifa fafajonként 2000-2019.
A nettó fakitermelés elmúlt 20 évi alakulása
Most megpróbáltam a főbb folyamatokat szektorok szerint megbontva is bemutatni. Ha a magyarázat nem érdekli, ugorja át az alábbi, két vonal közti blokkot.
Az említett erdészeti oldalon található a
Nettó fakitermelés állami erdőgazdaságok_idősor_2007_2019 is, mely a 22 állami erdőgazdaság összesített adatait tartalmazza.
Hasonló nevű másik fájl is letölthető ugyanezen évekre az erdőgazdaságokon kívüli erdőgazdálkodókra, így azt hihetnénk, hogy e kettő összege egyenlő a teljes Nettó fakitermelés idősor megfelelő évi adataival, de ez sajnos nem igaz. Az erdőgazdaságokon kívüli erdőgazdálkodók fájlban az egyes évek sarokszámai ugyanis csak mintegy 0,5 millió m3-t, vagy annál kevesebbet mutatnak. A 22 erdőgazdaságon kívüli többiek (egyéb államiak, közösségiek és magán) teljesítménye pedig ennél sokkal több, nagyjából 2 és 3 millió m3 közötti az évek során. A “kívüliek” fájljában feltehetően e nagyon sok szereplős körből erre kiválasztott, rendszeres és korrekt válaszadásra hajlandó és alkalmas vállalkozások adatösszesítése szerepel. Ez pedig az NFK munkatársai által becslés útján (a módszertant nem részletezem, utána lehet nézni) megállapított “kívüliek” összteljesítményének csak negyede-hatoda.
A “kívüliek” xlsx fájlja tehát nagyon fontos, mert az az egyik alapja a becslési munkának, amivel e kör teljes teljesítménye meghatározható, ugyanakkor a jelen elemzéshez nem lehet felhasználni.
Ezért kivontam a nettó fakitermelés (fafaj és választék) összesen adataiból a nettó fakitermelés állami erdőgazdaságok adatait, hogy megkapjam, mennyi lehet a többiek (egyéb államiak + közösségiek + magán) teljesítménye. Tehát:
“nettó összes” – “22 Eg.” = “a többi”
Az “a többi” csoport tehát nem egészen homogén, de teljesítményük döntő többségét a magán erdőgazdálkodók adják.
Nem tudom, hogy nyújtanak-e bármely fapiaci szereplő számára bármi segítséget ezek a grafikonok. Talán ha a saját céges adatsorát – már ha van olyan cég, ahol ilyen adatsorokat elemeznek – összeveti ezen országosakkal, abból levonhatóak valamilyen következtetések. Azzal a reménnyel készítettem ezeket, hogy nem volt teljesen felesleges.
Láthatóan a 22 erdőgazdaság teljesítménye sokkal egyenletesebb, mint a többieké, tehát a főként magán erdőgazdálkodóké.
Iparifában is az állami 22 teljesítménye az egyenletesebb, ugyanakkor az időszak végén e köt teljesítménye csökkenő, míg a magánosoké növekvő. Persze a két kör fafajösszetétele jelentősen eltér, a magánosoknál sok az akác és a nyár (nemesnyár), míg a 22 cégnél ehhez képest a keménylombos aránya a magasabb.
A két szektor tűzifa termelésének mozgása hasonló volt, de a magános kör emelkedése és a csökkenése is valamivel jelentősebb volt mennyiségben, ami azt jelenti, hogy százalékos arányban a változási mértékek a magános körben még elevenebbek voltak.
A szektorokon belüli belső arányokat mutatják a további ábrák.
A két választékcsoport egymás ellenében mozog, ahogy nő az egyik, úgy csökken a másik és fordítva, tehát van az a méret, minőség és fafaj tartomány, amelynél a két kör egymással csereszabatos. Minden esetre az állami 22 cég fafajösszetétele és más adottságai alapján a tűzifa az egész időszakban mindig több, mint az iparifa.
A többi erdőgazdálkodó, tehát a többnyire magánosok körében az iparifa-tűzifa viszony érdekesen más, mint a 22 erdőgazdaságnál, aminek bizonyára alapvetően a jelentősen eltérő fafajösszetétel az oka. Minden esetre itt csak egy szakaszon több a tűzifa, mint az iparifa, majd 2016-tól sorrend megfordul.
Most nézzük, hogy a két kör esetén az iparifa egyes választékai hogyan alakultak.
Enyhén nőtt a lemezrönk, de csökkent a fűrészrönk és végül az egyéb fűrészipari alapanyag is, nőtt az egyéb iparifa, helyet cserélt a rostfa és a papírfa. Érdekes, hogy a 2008. utáni válságidőben, így 2009-ben erősebb visszaesés csak a fűrészrönknél volt, de rostfa és papírfa esetén még nőtt is a termelés.
A többiek főleg magán erdőgazdálkodókból álló körében a fűrészrönk és az egyéb fűrészipari alapanyag választékoknál a 2008. évi válságnak igen durva hatása volt, amit viszonylag gyors felépülés követett. Az egyéb fűrészipari alapanyag termelése ezt követően azonban folyamatosan csökkent, míg a fűrészrönknél – ha ugrásokkal is -, lényegében emelkedés következett. A papírfa és rostfa esetében nem volt olyan határozott váltás, mint az állami 22-nél, igaz, az utolsó két évben e szegmensben is jobban nőtt a rostfa, mint a papírfa.
Forrás: Az említett kormányzati oldalról letölthetőek
Az adatfeldolgozást, annak megjelenítését
és elemzését készítette: Mőcsényi Miklós
